Reménykedünk, hogy 50 nap múlva már nem lesz aktuális, mondta Szijjártó Trump vámfenyegetéséről az orosz olaj vásárlóinak
Egyre durvább háborús hangulatról számolt be az uniós külügyminiszterek keddi ülésének szünetében Szijjártó Péter. „Az európai politikusok még inkább bele akarják rángatni Európát a háborúba, és még inkább az európai emberekkel akarják megfizettetni az árát” – jelentette ki egy nappal azután, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke fegyverek szállítását jelentette be Ukrajnának, amiket európai országokkal fizettetne ki. „Egyértelmű a brüsszeli törekvés, még több fegyvert és pénzt akarnak küldeni”, az ukránok is ezt követelik, jelentette ki Szijjártó, de „a magyar emberek pénzét senki sem fogja Ukrajnába küldendő fegyverekre költeni”.
Az ülést záró sajtótájékoztatón Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő üdvözölte Trump bejelentését, de „szeretnénk azt látni, hogy az USA is kiveszi a részét a teherviselésből”. „Ha azt ígéred, hogy odaadod a fegyvereket, de azt mondod, más fizessen érte, nem igazán te adod.”
Szerdán javasolják ukrán „hadseregvezetők és tisztségviselők” szankcionálását
„Az, hogy Ukrajnában embervadászat zajlik az utcákon erőszakos sorozás címén”, közben „elfogadhatatlan cselekmények zajlanak”, „meghalnak emberek a sorozók brutalitása miatt, mert nem akarnak a frontra menni”, „az tény” – jelentette ki Szijjártó az Európa Tanács emberi jogi biztosának nemrég megjelent, az ukrán parlament emberi jogi biztosát is idéző jelentése alapján. „Ennek a brutális embervadászatnak lett az áldozata egy magyar ember”, ezért a mai ülésen bejelentette, hogy
szerdán „hivatalosan is kezdeményezzük mindazon ukrán hadseregvezetők és tisztségviselők” szankcionálását, „akik felelősséget viselnek a magyar ember halálra veréséért”,
addigra készül el a beadvány. (A javaslatról kedden Orbán Viktor írt először.)
Szijjártó azt állította, az „egyik legnagyobb európai ország” felszólalása szerint az eddigi szankciós csomagok „hatástalanok, kevésbé hatásosak voltak”, de jelezte, hogy ma még nem fogadták el az új intézkedéseket.
Ezeket a magyar és a szlovák kormány blokkolja a szankciókon kívüli javaslat miatt, amivel 2027 végére az EU leválna orosz gázról és olajról. Utóbbi elfogadásához a büntetőintézkedésekkel ellentétben nem kellene egyhangú döntés. Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az ülésre érkezve abban reménykedett, hogy aznap vagy szerdán egyezhetnek meg az új szankciókról.
Szijjártó jelezte, hogy maga a szankciócsomag „nem sértene magyar érdeket”, ám a szlovák kormány még nem kapott olyan garanciát, amit kért. „Mi ezt a szlovák pozíciót támogatjuk”, de „mi is folyamatosan tárgyalunk”, „nem tudjuk elfogadni a hosszú távú” és spotpiaci (tőzsdei alapú, rövidebb távú) gázvásárlások, valamint az olajszállítások tilalmát. Ismét azt állította, hogy emiatt többszörösére emelkedne a gázár (ennek korábban itt jártunk utána), szerinte a javaslat uniós alapszerződést és nemzetbiztonságot sért.
Kallas később, az ülés végén közölte, hogy bemutattak a szlovákoknak egy javaslatot, másnap is tárgyalnak és derűlátó.
Szijjártó szerint ha Trumpot nem gáncsolják, már békét teremthetett volna
„Ember annyit nem tett a békéért Ukrajnában, mint Donald Trump, ezért jár a tisztelet és a megbecsülés neki” – mondta arra, hogy Trump 100 százalékos vámmal fenyegette meg az orosz olajat vásárló országokat. Világosnak látta, hogy ha európai és ukrán politikusok nem „gáncsolták volna ezeket a béketörekvéseket, azok akár már mostanra is sikert érhettek volna el. Mi abban reménykedünk”, hogy Trump „erőfeszítései a következő 50 napban sikerre fognak vezetni, és elhozzák a tűzszünetet, a béketárgyalások lehetőségét Ukrajnában, és
akkor 50 nap múlva ez a kérdés már nem lesz aktuális”.
Kallas úgy látta: az oroszok nagyszabású légitámadásai azt mutatják, nem akarnak békét.
Szijjártó szerint ismét nyomás alá helyezték, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásai „érdemi szakaszba léphessenek”, de a legutóbbi nemzeti konzultáció kötelezi.
Miután a magyar kormány átengedte Ukrajna tagjelöltségét és beleegyezett az uniós tárgyalási keretbe, most a fejezetekre osztott uniós joganyagból az első csoport megnyitása következne. Az állam- és kormányfők legutóbbi ülésén tudomásul vették, hogy ehhez adottak a feltételek, de a 27-ből csak 26-an tettek így, Orbán Viktor zsinórban harmadszor kimaradt. Az uniós csatlakozási folyamat minden egyes fontos lépéséhez, így a 35 darab, hat csoportra osztott fejezet megnyitásához és lezárásához, utána pedig magához a tagsághoz is egyhangú döntés kell a tagállamoktól.
Szijjártó szerint többen ismét elhangzottak a kárpátaljai magyarokról „sértő kifejezések”, azt vetették fel, hogy a jogaikat az EU-n belül tudnák védeni, és ez kétoldalú ügy, aminek nincs köze a tagsághoz. „Én a leghatározottabban visszautasítottam mindezt”, ez „alapvetően kritikus európai kérdés”, amit az EU szerződései is kikötnek, a tíz évnyi „szisztematikus megsértését” nem kellene a fejezetcsoport megnyitásával honorálni.
„Szegény georgiai barátainkat próbálják” vegzálni
Szijjártó végül visszatért az ülésre, mert „szegény georgiai barátainkat próbálják most majd vegzálni”, és „ketten vagyunk a szlovákokkal, hogy megvédjük őket”.
Kallas a találkozóra érkezve arról beszélt, hogy Grúziában komoly visszacsúszást látnak, fiatal tüntetők kaptak szerinte aránytalan ítéleteket, „minden lehetőség az asztalon van”. Tettek javaslatokat, de az a kérdés, tudnak-e valamit kezdeni egy tagállami miniszter vétójával vagy sem.
Az ülés végén csak arról tudott beszámolni, hogy számba vették a lehetőségeket, nem jelentett be semmilyen konkrét lépést.
Cikkünket kiegészítettük Kallas záró sajtótájékoztatója alapján.
