Egyszer már lefeküdtek Trump követelései előtt, kevesen hiszik el, hogy most nem neki kedveztek

Már befejeződött a CBS késő esti showműsorának, a Late Show-nak felvétele, amikor Stephen Colbert közölte a közönséggel, hogy felvesznek egy új bevezetőt. „Azt hittem, hogy valami mókás meglepetés lesz” – mondta a New York Timesnak az egyik néző. Colbert végül csak pár elrontott kezdés után tudta elmondani a szövegét, ami sokként söpört végig az amerikai médiában: a CBS úgy döntött, hogy megszünteti a Magyarországon is sokak által követett műsorát.

A bejelentés nemcsak a nézőket érte meglepetésként, hanem a műsor stábját is. „Mindannyian teljesen elképedtünk” – mondta a Washington Postnak egyikük. Maga Colbert is elárulta, hogy csak előző este közölték vele hírt: 2026-ban teljesen megszűnik az 1993-ban a legendás David Lettermannal indult műsor, aminek vezetését a Comedy Centralon futó Daily Show-ban befutott Colbert tíz évvel ezelőtt vette át, és utána a legnézettebb amerikai esti televíziós showműsorrá tette.

Bár a CBS az erről szóló csütörtöki közleményében igyekezett hangsúlyozni, hogy a Late Show elkaszálása kizárólag üzleti döntés volt, elkerülhetetlenül felmerült, hogy a Donald Trumppal szemben erőteljesen kritikus, és az amerikai elnököt előszeretettel kigúnyoló műsort politikai okokból szüntették meg. A CBS anyacége, a Paramount ugyanis éppen összeolvadni készül a Skydance médiacéggel, ami kormányzati jóváhagyást igényel. A műsor végét ráadásul azután jelentették be, hogy a Paramount 16 millió dollárt fizetett Trumpnak egy peren kívüli megegyezés részeként – amit Colbert hétfőn „egy zsíros vesztegetésként” jellemzett a műsorában.

CBS: Nincs itt semmi látnivaló

A műsor megszüntetéséről szóló közleményben, amit a Paramount Global tulajdonában lévő CBS elnök-vezérigazgatója (egyben a Paramount társ CEO-ja), valamint a CBS Entertainment és CBS Studios elnöke írt alá, közölték, hogy „ez egy tisztán pénzügyi döntés volt”, és „nincsen semmi köze a műsor előadásmódjához, tartalmához vagy a Paramountnál történő egyéb dolgokhoz”.

A CBS nagyon jól tudta, milyen kinézete lesz a bejelentésnek, különben nem tettek volna közzé egy közleményt arról, hogy „amit a saját szemünkkel látunk, és amire józan paraszti ésszel következtetünk, az nem az igazság” – írta a Hollywood Reporter.

Amire ugyanis sokan azonnal következtettek, hogy a Paramount Trump egyik legismertebb, több millió nézőt vonzó kritikusának eltávolításával akar kedveskedni az elnöknek, hogy ezzel is elősegítse az említett nyolcmilliárd dolláros (kb. 2743 milliárd forintos), kormányzati engedélyhez kötött üzlet létrejöttét. A Paramount és az egyebek mellett a Top Gun második részét, valamint a Mission: Impossible filmeket is készítő Skydance összeolvadásán a két cég évek óta dolgozik, de a deal létrejöttéhez szükség van a médiát felügyelő szövetségi kommunikációs hatóság, az FCC engedélyére.

Az elvileg politikától független szervezet élére Trump a republikánus kormányprogramnak tartott Project2025 egyik szerzőjét, Brendan Carrt nevezte ki. Ő pedig nyíltan az elnök politikai céljainak elérésére kezdte használni a szervezet befolyását, médiacégek belső szervezeti és szerkesztőségi döntéseibe szólt bele. Nem mellesleg még azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a CBS 60 Minutes című műsora elleni panaszok szerepet fognak játszani a Paramount és a Skydance összeolvadásának engedélyezéséről szóló döntésben.

Harc helyett feladták

Donald Trump a tavalyi elnökválasztás után húszmilliárd dolláros kártérítést követelve indított pert a CBS és így a Paramount ellen, mert szerinte hírhamisítást követtek el, amikor Kamala Harris demokrata elnökjelölt 60 Minutes műsornak készült interjújában szerepelt egyik válaszának két különböző részét adták le két különböző műsorban.

Szólásszabadsággal foglalkozó jogászok széles körben teljesen megalapozatlannak értékelték a pert, amit Trump teljesen biztosan elveszítene a bíróságokon. „A CBS nem csinált semmi rosszat, ez teljesen megszokott szerkesztőségi módszer volt” – mondta a Washington Postnak Mark Feldstein, a Maryland Egyetem televíziós újságírással foglalkozó professzora. A per „nevetséges szemét, amit kigúnyolni kell” – értékelte a CNN-nek Rebecca Tushnet, a Harvard egyetem szólásszabadsággal foglalkozó professzora.

Szakértők szerint a CBS könnyedén megnyerhette volna a még a cég saját jogászai által is teljesen megalapozatlannak ítélt pert, de már januárban arra készültek, hogy peren kívül egyezzenek meg Trumppal. A Washington Post májusban arról számolt be, hogy a CBS újságírói egyre biztosabbak abban, hogy a cég kapitulálni fog az amerikai elnökkel szemben, és ahelyett, hogy harcolnának, inkább fizetni fognak. Ezt csak erősítette, hogy távozott a televíziótól a 60 Minutes vezető producere, Bill Owens, majd a CBS News CEO-ja, Wendy McMahon, akik mind ellenezték a megegyezést.

A Paramount végül július elején kötött peren kívüli megegyezést Trumppal, 16 millió dollárt (kb. 5,5 milliárd forintot) fizetnek az elnöki könyvtárának felépítésére és a perköltségek megtérítésére. Ez hasonló összeg, mint amit decemberben a Disney tulajdonában lévő ABC televízió fizetett egy jogi szakértők szerint könnyen nyerhető perben Trumpnak. Az elnöki könyvtárnak ezen kívül a Facebook-tulajdonos Meta 22 millió dollárt, az Elon Musk tulajdonában lévő X pedig 10 millió dollárt adott, szintén peren kívüli megegyezések részeként.

Megvesztegetés szag itt is, ott is?

A CBS-perben született megegyezést sokan, köztük demokrata szenátorok is kenőpénzként és megvesztegetésként értékelték. Ezt a feltételezést ráadásul Trump is erősítette, amikor a Paramount–Skydance egyesülésről szóló egyik kérdésre válaszolva arról kezdett el beszélni, hogy a 60 Minutes perben dolgoznak a peren kívüli megegyezésen.

Elizabeth Warren demokrata szenátor kijelentette, nyomozást kellene indítani, hogy a Paramount a kifizetéssel megszegte-e a megvesztegetés-ellenes szövetségi törvényeket. A Politicónak nyilatkozó jogi szakértők azonban arra figyelmeztettek, hogy a törvényszegést rendkívül nehéz bizonyítani. „Sok ilyen dolognak megvesztegetés érzete van”, de az ügyészeknek konkrét bizonyítékot kellene találniuk, az nem elég, ha a Paramount vezetői abban a reményben fizettek, hogy azzal megvédik az üzletet – mondta a lapnak Randall Eliason jogászprofesszor, egykori szövetségi ügyész.

Hasonló megvesztegetési vádak hangzottak el több nagy elit ügyvédi irodával kapcsolatban is, amik összesen majdnem egymilliárd dollár értékben ajánlottak fel ingyenes jogi szolgáltatásokat a Trump-kormányzatnak, cserébe azért, hogy védve legyenek az őket célzó elnöki rendeletektől. Trump a működésüket szinte teljesen ellehetetlenítő rendeletekben támadt meg több olyan ügyvédi irodát és jogi céget, amik politikai ellenfeleit védték, vagy ahol ellenségeinek tekintett jogászok dolgoztak. Több cég azonban a kapituláció helyett harcolni kezdett és nyertek is a bíróságokon, miközben a térdet hajtó ügyvédi irodák elkezdtek jogászokat, valamint klienseket veszíteni.

Trump már rögtön hivatalba lépése után megmutatta, hogy nem rest személyes bosszúra használni kormányzati hatalmát, és az NPR közszolgálati adó április végi összegzése szerint több mint száz ember és szervezet ellen lépett fel. Ehhez egy sor, köztük hagyományosan az elnöktől független, de hozzá hű emberekkel feltöltött kormányszervet használt fel. Közben a szövetségi állami támogatásokat is fegyverré alakította, hogy neki kedvező lépéseket csikarjon ki, például az egyetemektől.

Emellett soha nem látott módon használja fel hatalmát arra, hogy családja és a saját vagyonát gyarapítsa, miközben felfüggesztette a külföldi megvesztegetéseket tiltó törvény alkalmazását. Jeff Bezos milliárdos cége, az Amazon negyvenmillió dollárt fizetett a Melania Trump first lady életéről készülő dokumentumfilm jogaiért, üzletemberek pedig több millió dollárokat fizetnek, hogy találkozhassanak Trumppal mar-a-lagói birtokán. Egy kriptomilliárdos kétszázmillió dollárt fektetett be Trump kriptoüzleteibe, és a Trump-kormányzat leállította az ellene befektetési csalás miatt indított eljárást. És akkor ott van még a négyszázmillió dollárt érő, majd Air Force One-ként használható luxusgép, amit Katar ajándékoz Trumpnak – hivatalosan az amerikai védelmi minisztériumnak.

Colbert szidta a Paramountot, két nap múlva jött a kasza

Ezek után nem meglepő, hogy a Paramount döntéseit, köztük Colbert műsorának megszüntetését még a 2026-os félidős választások előtt azonnal olyan, Trumpnak kedveskedő lépésként kezdték el értékelni, amikkel a vállalat a Skydance-szel tervezett összeolvadása útját akarja megkönnyíteni. Trump, aki már tavaly arról írt közösségi oldalán, hogy a CBS-nek ki kéne rúgnia Colbertet, másnap már örömét is fejezte ki a döntés miatt. „Abszolút imádom, hogy Colbertet kirúgták”, hozzátéve, hogy „azt hallom, hogy Kimmel lesz a következő. Jimmy Kimmel az ABC késő esti showműsorának a vezetője, és talán még Colbertnél is keményebben szokta támadni Trumpot.

Sokan felemlegetik, hogy Colberttel két nappal azután közölte a cég, hogy megszüntetik a műsorát, hogy hétfőn kikelt a Paramount peren kívüli megegyezése ellen. „Azt hiszem, az ilyen hivatalban lévő kormányzati tisztségviselővel történő bonyolult pénzügyi megegyezésre jogi körökben használnak egy szakszót: ez egy zsíros megvesztegetés, mert akkor történik, amikor a Paramount tulajdonosai rá akarják venni a Trump-kormányzatot, hogy engedélyezze a csatornánk eladását egy új tulajdonosnak, a Skydance-nek”.

A műsor megszüntetése sokkolta Hollywoodot is, ahol több sztár is kiállt Colbert mellett, és többen is felvetették, hogy politikai okok állhatnak a háttérben. Adam Schiff demokrata képviselő, aki csütörtökön volt Colbert műsorának vendége, az X-en kijelentette, hogy az embereknek tudniuk kell, hogy a Paramount és a CBS politikai okokból szüntette-e meg a Late Show-t, és ugyanezt jelezte Elizabeth Warren is. Az amerikai forgatókönyvírók szakszervezete pedig közölte, hogy jelentősen aggasztja őket, hogy a műsor megszüntetése kenőpénz-e, amivel „feláldozzák a szólásszabadságot, hogy a Trump-kormányzat kegyét keressék” az engedély megszerzéséhez.

Lehettek pénzügyi okai, de a kérdés, hogy ki hiszi ezt el

Többen is emlékeztettek arra, hogy egy sikeres műsorról van szó. Colbert vezetésével a Late Show megelőzte versenytársait, és átlagosan 2,5 millió nézőt vonzott esténként, a YouTube-csatornájának pedig tízmillió követője van – négyszer annyi, mint a CBS-ének. Bill Carter amerikai újságíró, a késő esti tévéműsorokról szóló két nagysikerű könyv szerzője azonban megjegyezte, hogy valóban pénzügyi nehézségekkel küzdenek ezek a produkciók.

2018-ban még 439 millió dolláros reklámbevételük volt, de ez tavaly 220 millió dollárra csökkent – írta a New York Times. A CNN-nek a CBS-hez közel álló források azt mondták, hogy a reklámbevételek csökkenése miatt a Late Show már nem hozott profitot, míg a Wall Street Journal értesülése szerint a kétszáz fős stábbal készülő műsor évente negyvenmillió dolláros veszteséget termel. A The Hollywood Reporter értesülései szerint pedig egyik késő esti showműsor sem hoz értékelhető profitot.

A CNN-nek bennfentesek még névtelenül nyilatkozva is állították, hogy a döntésnek pénzügyi és nem politikai okai voltak. Csakhogy a döntés gyorsasága miatt, valamint azért, mert nem adtak lehetőséget a készítőknek a költségek csökkentésére, egy Colberthez közel álló személy még így is „az összeolvadás áldozataként” jellemezte a műsor törlését.

Bill Carter mindenesetre hozzátette: „Ha a CBS azt hiszi, hogy megúszhatja anélkül, hogy komoly kérdéseket kapnának a Trumppal szembeni kapitulálásról, akkor súlyos tévedésben vannak.” A Paramount a peren kívüli megegyezés után pedig csak saját magát hibáztathatja, ha senki sem akarja majd elhinni a magyarázatát – írta a New York Times kritikusa.