Trump a Nemzeti Gárdát bevetve bűnös városnak billogozta Washingtont, és máshol is erre készülhet
Donald Trump szerint az amerikai főváros maga a pokol. Washingtonban „erőszakos bandák és vérszomjas bűnözők, vad fiatalok kóborló csordái, bedrogozott őrültek és hajléktalan emberek vették át az uralmat”, a várost elárasztotta „a bűn, a mocsok, a vérengzések és az őrület”. És ez ahelyett, hogy javulna, csak egyre rosszabb lesz, a „teljes és totális törvénytelenség állapota” alakult ki.
Az amerikai elnök erre hivatkozva jelentette be hétfőn, hogy szövetségi hatáskörbe vonja a városi rendőrség irányítását, és a Nemzeti Gárda egységeit vezényli Washington utcáira.
Trump azt sem zárta ki, hogy az amerikai hadsereg egységeit is a fővárosba vezényli rendfenntartásra. A Nemzeti Gárda első katonái kedden kora este már meg is érkeztek a fővárosba, ahol a Fehér Ház közelében lévő Washington-emlékműnél jelentek meg. A CNN szerint Trump bejelentése óta huszonhárom embert vettek őrizetbe, ebből tíznél az FBI is jelen volt.
A hét eleji lépéssel Trump egyik régóta dédelgetett álmát valósíthatta meg. Az elnök évek óta rendszeresen beszél arról, hogy teljesen a szövetségi kormány fennhatósága alá akarja vonni a különleges közigazgatási körzetnek számító fővárost, aminek alig több mint ötven éve van csak saját önkormányzata. A Washington Post értesülései szerint Trump megválasztása után több tervet is kidolgoztak, most ezek közül az egyiket élesítette a Fehér Ház.
A lépést az előzte meg, hogy fiatalok egy csoportja autólopási kísérlet közben véresre verte a kormányzat karcsúsításával megbízott DOGE kormányszerv egyik legismertebb volt alkalmazottját, a Big Balls néven ismertté vált Edward Coristine-t. Az amerikai elnök a közösségi oldalán azt is kijelentette, hogy a hajléktalanoknak azonnal ki kell költözniük Washingtonból, de azt ígérte, hogy majd „messze a fővárostól” biztosítanak nekik lakóhelyet.
Demokrata politikusok és Trump kritikusai megfélemlítésként és tipikus autoriter lépésként jellemezték az elnök döntését: a város polgármestere szerint ez példátlan, a helyi főügyész szerint pedig törvénytelen. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a városban 2023 óta valójában jelentősen csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, amit harmincéves mélypontra szorítottak vissza.
Nem ez lenne az első eset, hogy az elnök egy, a valósnál jóval mérsékeltebb „vészhelyzetre” hivatkozva küld katonákat egy amerikai városba. A nyár elején Los Angelesbe vezényelte a Nemzeti Gárdát és mellettük több száz tengerészgyalogost is, miután zavargások törtek ki az illegális bevándorlókra vadászó idegenrendészet (ICE) keménykezű taktikái miatt.
Az akkori döntés törvényességével kapcsolatban pont hétfőn indul per Kaliforniában, de ez nem térítette el Trumpot attól, hogy megüzenje, hasonló lépést fontolgat több másik amerikai nagyvárosban is. Ezekben leginkább az a közös, hogy mindegyikben jelentős arányban élnek feketék, és polgármestereik is mind afroamerikaiak.
Régóta készül rá
Trump az elmúlt években rendszeresen a bűn városaként jellemezte Washingtont, és belengette, hogy átveszi majd az irányítását, amit már 2020-ban is meg akart tenni, amikor a fővárosban rasszizmus elleni tüntetések törtek ki. Akkor a tüntetők elzavarására vetette be a Nemzeti Gárda egységeit, miután a Fehér Házhoz közeli demonstrációk miatt az épület bunkerébe vonult.
A 2024-es elnökválasztási kampány alatt kijelentette, hogy az amerikai főváros „a gyilkosság és bűnözés rémálmává” vált, és csapata el fogja venni a polgármestertől, a republikánus elnökjelölő gyűlés alatt pedig „szörnyű mészárszékként” jellemezte Washingtont. A Republikánus Párt hivatalos programjában is szerepelt, hogy erősebb szövetségi irányítás alá helyezik a várost a rend és a törvényesség helyreállításához. Egy hónappal hivatalba lépése után Trump újságírók előtt is arról beszélt, hogy a kormánynak át kellene venni az irányítást Washington felett, mert „túl sok a bűnözés, túl sok a falfirka és túl sok sátor van ezekben a pompás parkokban”.
A Washington Post értesülései szerint több lehetőségből is választhatott, ezek a szövetségi rendfenntartó erők bevetésétől az egész önkormányzat működésének átvételéig terjedtek. A kérdés csak az volt, hogy melyiket fogja alkalmazni, és mikor.
A végső lökést az Edward Coristine elleni támadás adta meg, de az Axios értesülései szerint az is közrejátszott, hogy az elnök a Fox News hírtelevízióban látott egy beszámolót a washingtoni bűnözésről. Első lépésként pénteken a szövetségi rendvédelmi erőket utasította arra, hogy kezdjenek el járőrözni Washington utcáin, és az NPR értesülése szerint majdnem 450 embert vezényelt az utcákra.
Az elnök emellett az FBI 120 washingtoni ügynökét is beosztotta éjszakai műszakokra a helyi rendőrség mellé, hogy megelőzzék az autólopásokat. Legalább egy hétig így fognak dolgozni, bár a Fehér Ház az Axios szerint a pontos számukat nem ismerte el. Csakhogy olyan FBI-ügynököket vezényeltek ki, akiknek nincs tapasztalatuk az utcai járőrözésben, mivel inkább az elhárításban, a korrupció elleni fellépésben és más ügyosztályokon dolgoztak.
Hétfőn aztán bejelentette a Nemzeti Gárda bevetését, valamint egy vészhelyzetekre megalkotott törvény adta lehetőséggel élve szövetségi irányítás alá helyezte a város rendőrségét. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter részletezte is, hogy a héten a Nemzeti Gárda nyolcszáz katonája érkezik majd a fővárosba. Egyszerre száz-kétszázan fogják segíteni a rendfenntartó erők munkáját adminisztrációs, logisztikai támogatással. Egyes esetekben kereszteződésekbe is vezényelhetik őket elrettentésként.
Az első katonák kedden kora este kezdtek el megérkezni Washingtonba. Naplementekor öt Humvee jelent meg a város központjában lévő National Mallnál, a Washington-emlékmű közelében. Tucatnyian felsorakoztak a járdákon fegyverek nélkül, miközben körülöttük a New York Times beszámolója szerint emberek békésen sétáltatták kutyáikat vagy kocogtak. A katonák két órán át voltak ott, egymással és látogatókkal fényképezkedtek.
A terület, ahol megjelentek, egyike a bűnözéstől legkevésbé érintett washingtoni negyedeknek. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a katonákat odavezénylik-e abba a pár kerületbe, ahol igazán nagy problémát okoz a bűnözés. A Washington Post értesülései szerint arról sem született még döntés, hogy a Nemzeti Gárda járőröző tagjainál lesz-e fegyver, és nem valószínű, hogy golyóálló mellényekben és sisakokban fogják ellepni az utcákat.
Különleges terület
A Nemzeti Gárda egységei általában az egyes államok irányítása alatt állnak, és a kormányzók döntenek bevetésükről, Washington D. C. azonban az Egyesült Államok olyan területe, ami nem tartozik egyik tagállamhoz sem. Különleges szövetségi területnek számít, Nemzeti Gárdája az elnök parancsnoksága alatt áll, és ő dönt a bevetéséről.
A városi rendőrség irányításának átvételét pedig egy 1973-as törvény teszi lehetővé, ami bizonyos fokú önállóságot adott a városnak, engedélyezve egy önkormányzat felállítását. A törvény vészhelyzetek esetére lehetőséget ad az elnöknek arra, hogy 48 órára szövetségi feladatokra használja a washingtoni rendőrséget, és ezt 30 napra is meghosszabbíthatja, ha erről értesíti a kongresszust, amit a Fehér Ház most meg is tett. Ennél hosszabb időre már a kongresszus külön engedélyére van szükség.
Muriel Bowser, Washington D. C. demokrata polgármestere Trump hivatalba lépése után jó munkakapcsolatot alakított ki az elnökkel, most viszont nyugtalanítónak és példátlannak nevezte a rendőrség átvételét. Viszont azt is jelezte, hogy nem tudnak mit tenni, és igyekeznek majd együttműködni a szövetségi hatóságokkal. Azt azonban erőteljesen elutasította, hogy a Nemzeti Gárda egységein túl is bevessenek katonákat a városban, mert „az amerikai hadsereget amerikai állampolgárok ellen, amerikai földön bevetni” illegális lenne.
Az eleinte diplomatikus, az együttműködést hangsúlyozó nyilatkozatokat tevő polgármester kedden már harciasabb hangot ütött meg, és „autoriter lépésként” jellemezte az elnök döntését egy, az X közösségi oldalon zajlott beszélgetésben. Egyben közölte, hogy mindent meg kell tenniük azért, hogy megvédjék a város autonómiáját.
Bűnös város?
Muriel Bowser kijelentette, hogy nem állnak fenn azok a törvényi feltételek, amelyek alapján Trump szövetségi csapatokkal ragadhatná el a rendfenntartást a városi rendőrségtől. A polgármester jelezte, semmilyen emelkedést nem lát a bűnözési adatokban. Az MSNBC-nek vasárnap azt mondta: „Igaz, hogy 2023-ban borzasztóan megugrott a bűnözés, de ez nem 2023. Az utóbbi több mint két évet azzal töltöttük, hogy csökkentsük az erőszakos bűncselekmények számát ebben a városban”, és 30 éve nem volt ilyen jó a helyzet.
Bowser megfeddte Trump helyettes kabinetfőnökét, Stephen Millert is, aki Bagdadhoz hasonlította Washingtont, mondván „túlzó és hamis” egy háború dúlta országgal összevetni őket (bár Irakban jelenleg épp nincs háború).
A Washington Post tényellenőrző, grafikonokkal megspékelt újságcikket is szentelt a kérdésnek. Ebben látható, hogy 2023-ban volt egy csúcs, akkor 100 ezer lakosra jutott több mint három erőszakos bűncselekmény, míg 2025 elejére 0,9-re csökkent ez a mutató. Utána volt egy kis emelkedés, de a legfrissebb adatok is 1,02-es értéket mutatnak. Ennek egyik oka lehetett, hogy most nyáron éjjeli kijárási tilalmat vezettek be a tiniknek a hatóságok, mivel elszaporodtak köztük a verekedések.
Az amerikai igazságügyi minisztérium adatai szerint 2024-ben 35 százalékkal csökkent az erőszakos bűncselekmények száma. A gyilkosságok száma 32 százalékkal, a betöréseké 39 százalékkal, míg a fegyveres autórablásoké 53 százalékkal esett vissza. Ez idén is folytatódott: a gyilkosságok száma 12 százalékkal, a veszélyes fegyverrel végrehajtott támadások száma pedig 20 százalékkal, míg az autórablások száma 37 százalékkal csökkent. Bár Trump a 2023-as adatokra azt mondta, hogy a gyilkosságok száma a legmagasabb volt, a 90-es évek elején majdnem kétszer annyi volt a százezer főre jutó emberölések száma.
A Washington Post ugyanakkor megjegyezte, a kedvező statisztikák ellenére mindig van egy-egy lövöldözés vagy erőszakos bűntett, ami rontja az emberek biztonságérzetét. Egy névtelenül megszólaló helyi lakos is azt mondta a Postnak, kijárási tilalom idején is látja a fiatal bandákat, ahogy autóknál próbálkoznak ellopni ezt-azt. „A nyelvezet, amit Trump D. C.-re használ, rossz, de valóban valami rossz történik, aminek véget kell vetni” – mondta a helybéli.
Ezt elismerte a polgármester is, aki kijelentette, hogy „nem számít, ha csökken a bűnözés, ha te áldozatául estél”. Egy, a Washington Postnak májusban készített közvélemény-kutatás adatai szerint a fővárosiak fele szerint a bűnözés „extrémsúlyos”, vagy „nagyon súlyos” probléma a városban.
Trump a hajléktalanokat is elűzné
Trump emellett a BBC szerint már 2022-ben kitalálta, hogy a hajléktalan embereket „magas minőségű” sátrakban kéne elhelyezni a városokon kívül, alacsony értékű területeken, biztosítva nekik a fürdőszobákat és az orvosi ellátást.
A Guardian azonban azt sugallta, hogy Trump indíttatása az egész hajléktalanhelyzet radikális megoldására az lehetett, hogy pár napja egy elnöki konvojjal tartott a Fehér Házból virginiai golfpályájára, és közben végignézte a sátrakat. Az egyik Truth Social-posztjához csatolt fotók is az útvonalon készülhettek, ezeken fedél nélküli emberek sátrai, illetve néhol szemétkupacok látszottak.
A Community Partnership (Közösségi Partnerség) nevű civil szervezet szerint a 700 ezres városban 3782 hajléktalant tartanak nyilván. Jelentős részük vagy önkormányzati lakásokban vagy menedékhelyeken van, konkrétan az utcán 800-an élnek a statisztika szerint. Jesse Rabinowitz, a National Homelessness Law Center kampány- és kommunikációs igazgatója azt mondta a Washington Postnak, a mostani akcióra tervezett pénzt az emberek lakhatásának segítésére és támogatására is költhették volna.
Egy 50 éves hajléktalan férfi a Postnak csak egy rövid kérdéssel reagált arra, hogy Trump el akarja tüntetni a főváros utcáin fedél nélkül élő embereket: „És hova menjek?” Ugyanezt a kérdést tette fel egy hajléktalan embereket segítő szervezet egyik vezetője a New York Timesnak. Andy Wassenich kijelentette, hogy Trump bűnüldözési eszközökkel akar megoldani egy alapvetően gazdasági problémát, amit a megfizethető lakások hiánya okoz.
Más városok lesznek a következők?
A washingtoni rendfenntartás átvételéről szóló bejelentésében Trump közölte, hogy ezt megismételheti több másik amerikai nagyvárosban is, ahol szerinte nagyon elszabadult a bűnözés. „Nemsokára New Yorkra fogok figyelni, és ha kell, ugyanazt csináljuk Chicagóval, ami egy katasztrófa” – mondta az elnök, aki még Los Angelest, Baltimore-t és Oaklandet említette.
Muriel Bowser kedden kijelentette, hogy Trump üzenetet akar küldeni a városoknak: ha ezt büntetlenül megteheti Los Angelesben és Washingtonban, akkor náluk is. Szerinte az elnök azt akarja elérni, hogy az emberek normálisként fogadják el, hogy a szövetségi kormány átveszi az irányítást a helyi rendőrségek felett, és „a fasizmus felé tett lépésként” értékelte, ha a szövetségi kormányzat átgázolhat az önálló államokon.
Oakland polgármestere „rémhírkeltésként” értékelte Trump nyilatkozatát, míg a Baltimore-nak otthont adó Maryland állam kormányzója „komolytalannak és nagyon veszélyesnek” nevezte.
Ezekben a városokban közös, hogy az elmúlt évben szinte mindegyikben csökkent az erőszakos bűncselekmény száma, valamint demokrata államokban vannak, és demokrata irányítás alatt állnak. Emellett mindegyikben jelentős fekete kisebbség él, és mindegyiket fekete polgármester irányítja. Közben pedig nem említett meg olyan, republikánus államokban lévő városokat, ahol a gyilkosságok lakossághoz mért aránya a legmagasabb az országban, mint Memphis, St. Louis és New Orleans – hívta fel a figyelmet a New York Times.
Az AP pedig arra emlékeztetett, hogy Trump nyilatkozatai beleilleszkednek a konzervatívok által évtizedek óta alkalmazott, rasszista felhangokkal tűzdelt retorikába, amikor a „városi bűnözés” kódszót a „fekete bűnözésre” és a „rend és törvényesség” jelszavát a feketék polgárjogi mozgalmának sikeressége miatt aggódó fehérek megszólítására használták.
Van joga terjeszteni a tervet?
Az elnök már jelezte, hogy más városokban is hasonló lépéseket tenne. Azt azonban nem lehet tudni, hogy milyen jogi lehetősége lenne arra, hogy szövetségi irányítás alá helyezze ezeket a városokat is – írta a New York Times.
Trump a nyár elején a helyi vezetők tiltakozása ellenére Los Angelesben vetette be a Nemzeti Gárdát, valamint több száz tengerészgyalogost, miután a városban tüntetések törtek ki az illegális bevándorlókra vadászó idegenrendészet (ICE) keménykezű taktikái miatt. A döntés törvényességével kapcsolatban pont hétfőn indult per Kaliforniában, miután az állam kormányzója pert indított a szövetségi állam ellen, azt állítva, hogy jogsértő volt a katonák bevetése.
A perben arról döntenek, hogy a katonák bevetésével megsértettek-e egy 19. századi törvényt (Posse Comitatus Act), ami pár kivételt leszámítva megtiltja, hogy az egységek polgári rendfenntartási feladatokban vegyenek részt. A három naposra tervezett tárgyalás első napján az ügyben határozó bíró megjegyezte, hogy döntése befolyásolhatja, hogy Trump a jövőben más városokba is küldhet-e katonákat.
