A Republikánus Párt irányítása alatt álló texasi képviselőház szerdán elfogadta a választási térkép nyíltan a republikánusok politikai céljait szolgáló átalakításáról szóló törvénytervezetet, amivel öttel növelhetik a képviselőik számát a washingtoni képviselőházban a demokraták kárára. Donald Trump amerikai elnök nyomására döntöttek így, mert a Fehér Ház attól tart, hogy a jövőre esedékes kongresszusi választásokon a republikánusok elveszítik szűk képviselőházi többségüket, és többségbe kerülő demokraták jelentősen megnehezíthetik az elnök életét.
A tervezetet 88 igen és 52 nem szavazattal fogadta el a texasi állami képviselőház, pártvonalak mentén. Donald Trump ezt hatalmas győzelemként értékelte a közösségi oldalán közzétett posztjában. Azt is jelezte, hogy más republikánus államokban is átszabhatják a választási térképet, hogy még biztosabb legyen a jövő évi győzelem. A törvénytervezetet a republikánus többségű texasi szenátusnak is jóvá kell hagynia, ami helyi idő szerint csütörtökön, kora este szavaz, hogy már pénteken el tudják azt küldeni Greg Abbott republikánus kormányzónak.
A texasi szavazást két héttel korábban tartották volna, de a döntés ellen tiltakozó texasi demokrata képviselők önkéntes száműzetésbe vonultak demokrata vezetésű államokba, és távolmaradásukkal határozatképtelenné tették a texasi állami képviselőházat. Végül hétfőn tértek vissza Texasban, közlésük szerint azután, hogy akciójukkal sikerült országos botránnyá dagasztaniuk a választási kerületek nyíltan pártérdekeket szolgáló átalakítását, arra sarkallva demokrata többségű államokat, hogy a texasihoz hasonló válaszlépésekkel növeljék a demokrata képviselők számát a kongresszusban.
Térképrajzolási mánia söpör végig Amerikán
A demokraták ellencsapását az elnöki ambíciókat dédelgető kaliforniai kormányzó, Gavin Newsom vezeti, aki augusztus 4-én jelentette be a kaliforniai választókerületek átszabását. A terv, hogy a texasi átalakítással arányosan öttel több demokrata képviselőt tudjanak Washingtonba küldeni, semlegesítve ezzel a republikánusok térnyerését. A kaliforniai állami törvényhozás csütörtökön szavaz a tervezetről, miután az állam legfelsőbb bírósága egy republikánus beadvány után nem gördített akadályokat elé, de azt még egy november elején tartandó népszavazáson is jóvá kéne hagyniuk a kaliforniai választóknak.
Newsom lépését a választási körzetek politikai érdekekből történő átalakítását alapvetően ellenző Barack Obama volt amerikai elnök is dicsérte. Egy Massachusetts államban tartott adománygyűjtő rendezvényen közölte, hogy hatalmas tisztelettel nézi Newson kormányzó lépéseit, amit felelősségteljesként jellemzett. Obama szerint szembe kell szállni a Fehér Házzal, ami csak azért akar új választókerületeket, hogy „népszerűtlen lépéseik ellenére meg tudja tartani a képviselőházat”. Egyben arra figyelmeztetett, hogy határozott válaszlépések nélkül a republikánus irányítású államok folytatni fogják a választási térkép átrajzolását, mert „nem hisznek az olyan demokráciában, ahol mindenkinek jut szó”.
Newsom pedig azzal érvelt a választókerületek kijelölési jogának törvényhozási visszavétele mellett, hogy
„a republikánusok más szabályok szerint játszanak, és hátradőlhetünk azzal, hogy miénk a morális fölény, aztán végignézhetjük, ahogy elmossák ezt a 249-250 éves kísérletet [az amerikai demokráciát]. De mi ezt nem fogjuk hagyni.”
Kathy Hochul New York-i kormányzó is saját választói térképeik átrajzolására szólította a demokrata vezetésű államokat, mert a „tűz ellen tűzzel kell harcolni”. New Yorkban ehhez módosítani kell az állam alkotmányát, ami annyira hosszú folyamat, hogy csak a 2028-as kongresszusi választásokat tudják csak újrarajzolt választókerületekkel megtartani. Illinois állam kormányzója, J. B. Pritzker is bejelentette, hogy támogatja az átrajzolást, de ha minden demokrata vezetésű állam beszáll az átrajzolásba, akkor Oregon, Washington és Colorado államban is ki tudnak kaparni államonként 1-2 mandátumot a voksbogrács aljáról.
Trumpék bukás elé néznek, de megpróbálják kicselezni
Az amerikai politika vastörvénye az épp regnáló elnök pártjának félidős választási buktája; a két elnökválasztás közti kongresszusi választás hagyományosan az elnöki hatalom törvényhozási ellensúlyának megerősítéséről szól. A második világháború óta eltelt időszak 20 félidős választásából 15-öt bukott az elnök pártja, a képviselőházban átlagosan 26, a szenátusban átlagosan 4 mandátumot veszítve. 1946 óta mindössze kétszer fordult elő, hogy az elnök pártja növelni tudta kongresszusi frakcióját a félidős választáson (1998-ban és a szeptember 11-e után évekig kitartó terrorellenes hevület miatt rendkívülinek számító 2002-ben).
Donald Trump 2018-ban legalább ennek a törvénynek megérezhette a súlyát, amikor a gyorsan trumpizálódó republikánusok 41 képviselői helyet buktak – igaz, ezt ellensúlyozta a szenátusban szerzett két többletmandátum. 2024-ben Trump visszatérése mellett a republikánusok a kongresszus mindkét házának vezetését átvették a képviselőházban nagyon szűk, 220–215-ös többséget, a szenátusban viszonylag kényelmesnek számító 53–47-es többséget szereztek.
2026-ban rendhagyó módon nemcsak a szenátusi mandátumok harmadáról, hanem az alelnökké avanzsált J. D. Vance ohiói, illetve a külügyminiszter Marco Rubio floridai szenátori mandátumairól is döntenek a választók. Azonban a szavazásra kerülő mandátumok választásföldrajzi elhelyezkedése alapján – egy politikai földindulást leszámítva – a Politico korai prognózisa szerint a demokratáknak nincs sok esélyük a többséget garantáló négy szenátusi szék elhappolására.
A képviselőházban ellenben könnyen borulhat az eleve nagyon szűk – és a szavazásokra csak irtózatos erőfeszítések árán összerántható – republikánus többség. James Carville veterán demokrata politikai stratéga szerint a nyár elején elfogadott, az adócsökkentést középpontba helyező nagy republikánus salátatörvény – a „Big, Beautiful Bill (BBB)” – szociális kiadásokat megnyirbáló tételei többtucatnyi republikánus képviselőre éghetnek rá; a párt szerinte akár 40 képviselői helyet is veszíthet.
A BBB azonban egyelőre nem okozott zuhanást a Republikánus Párt támogatottságában; a kongresszusi választásra kérdező felmérések átlagosan valamivel több mint 3 százalékos demokrata előnyt mérnek. A felháborodás mozgósító ereje azonban vitathatatlan, a Trump-kormányzat minden szektorra kiterjedő agresszív és ideologikus nyomulása miatt a demokrata szavazók a CNN-SSRS júliusi felmérése szerint már most sokkal elszántabbak a republikánus választóknál. Márpedig ha a demokraták hívei aktívabbak lesznek jövő ősszel, az növeli az esélyeiket.
A félidős bukta – és egy demokrata vezetésű kongresszus által a kormányzat nyakába zúdított vizsgálatok és eljárások – fenyegetésének enyhítésére Trump adminisztratív eszközöket is bevetne. 2025 júniusában elkezdte győzködni-fenyegetni Texas állam republikánus törvényhozóit és szintén republikánus kormányzóját, hogy hozzák előrébb a választókerület határainak alapvetően 2031-ben esedékes felülvizsgálatát, és rajzolják át a 32 milliós tagállam választókerületeit. Az újrarajzolással a fehér házi stratégák szerint republikánusok akár 5 extra mandátumot is szerezhetnek a képviselőházba összesen 38 képviselőt delegáló Texasban.
Trump győzködésének hatására az állam kormányzója, Greg Abbott július elején összehívta a texasi képviselőház rendkívüli ülését (a tagállami törvényhozás alsóházában a republikánusok 88–62-es többségben vannak), azonban a demokrata képviselők már a július 21-i első meghallgatás után egyértelművé tették azt, hogy az egész kerület-újrarajzolási folyamat átláthatatlan, a végeredmény pedig súlyosan torzítaná a Texasban nagyjából kiegyenlített politikai erőviszonyokat.
A két nagyvárost, Austint és Houstont, illetve a mexikói határrégiót érintő változtatások értelmében három olyan választókerülethez, ahol 2024-ben Kamala Harris nyert, és demokrata képviselőket küld a kongresszusba, annyi, 2024-ben Trump által hozott területet csapnak hozzá, hogy 2026-ban már mindhárom esélyesen republikánus többséget hoz majd. Két olyan választókerületben pedig, ahol a zömmel latino szavazók többsége Trumpra szavazott ugyan, de demokrata képviselőt választott, megerősítették a republikánus többséget.
Trump megoldási kísérlete nem számít rendkívülinek. Hiszen az amerikai demokráciában a „nép akaratá”-nál is szinte fontosabb a döntéshozatal mikéntje feletti kontroll. A választások az Egyesült Államokban több mint kétszáz éve használt kedvelt eszköze a választókerületek határainak átrajzolása, azaz a gerrymandering. Ennek lényege egy klasszikus megfogalmazás szerint az, hogy „nem a szavazók választják ki politikusaikat, hanem a politikusok választják ki szavazóikat”. A rivális párt szavazói tömbjeinek felszabdalására vagy épp ellenkezőleg kevesebb mandátumot hozó koncentrálására kifinomult technikák léteznek – ahogy azt a magyar szavazók saját voksuk értékén is érezhetik a 2011-es választási törvény óta.
A republikánusok az elmúlt évtizedekben élen jártak a választókerületi manipulációban, azonban az AP hírügynökség elemzése szerint a 2020-as cenzus utáni újrarajzolásoknak, illetve az egész folyamat több államban végbement depolitizálásának köszönhetően a 2022-es félidős választásokra országos szinten gyakorlatilag kiegyenlítetté vált a verseny; a választókerületek beosztása országosan összesen egy mandátumnyi előnyt jelentett a republikánusoknak.
A belföldi menekültstátuszt választották
Texasban úgynevezett „republikánus trifecta” áll fenn, azaz a jobboldal a törvényhozás mindkét házában többséget élvez, ráadásul a kormányzói posztot is republikánus politikus tölti be, ezért nem volt kétséges, hogy az újrarajzolási tervezetet a párt keresztül fogja nyomni. A demokraták abban sem bízhatnak, hogy a bíróság rácsap a határokat satírozgató kezekre; 2019-ben ugyanis a Trump három kinevezettjével masszívan konzervatív többségű legfelsőbb bíróság megtiltotta a szövetségi bíróságoknak, hogy gerrymandering miatti panaszokkal foglalkozzanak, és azóta több döntésével jelezte, hogy nem kíván a gyakorlat útjába állni.
Ezért a demokraták kapásból olyan eljárásjogi eszközöket lengettek be, amikkel ha meg nem tudják is akadályozni a lépést, annyira el tudják húzni a választókerületek szentesítésének folyamatát, hogy az a választási előnyökért cserébe kellemetlen politikai sebeket ejt a republikánusokon.
Ez az eljárásjogi manőver valóban meglehetősen radikálisra sikeredett: a demokrata honatyák és honanyák többsége a képviselőház határozatképtelenné tétele érdekében nemcsak hogy nem ment be az augusztus elején a bizottsági szakaszán is túljutott tervezet szavazására – a frakció ezt a most érvényben lévő választókerületi beosztásnál is meglépte –, hanem elhagyta az állam területét, és a demokrata vezetésű Illinois, illetve New York államokba menekült.
A menekülésre a (le)lépés politikai gesztusértékén túl azért is volt szükség, mivel a képviselők attól tartottak, hogy a republikánus vezetés rendőrökkel viteti be őket a munkahelyükre. A republikánus többség meg is szavazta a képviselőházban, hogy ezt a lépést alkalmazzák. A demokrata államokra pedig azért is esett a választás, mivel J. B. Pritzker és Kathy Hochul, Illinois és New York állam kormányzói nemcsak garantálták, hogy nem adják ki őket Texasnak, hanem látványosan szolidaritásukról is biztosították a „menekülteket”.
A húzásra Greg Abbott és a washingtoni szenátusi mandátumot megcélzó Ken Paxton államügyész egymásra licitálva fogalmazták meg fenyegetéseiket: Abbott kilátásba helyezte az államon kívül tartózkodó képviselők elmozdítását és kiadatásuk kérvényezését, Paxton pedig a távolmaradás után kirótt napi 500 dolláros büntetés kifizetésére indított adománygyűjtésre hivatkozva belengette, hogy „vesztegetés” miatt emel vádat ellenük. Az egyik texasi szenátusi mandátumot betöltő John Cornyn – Paxton leendő ellenfele – is beszállt a fenyegetéslicitbe: a szenátor bejelentette, hogy az FBI fogja felkutatni a demokrata szenátorokat. Azonban a fenti fenyegetések a Reuters által megkérdezett szakértők szerint ingatag jogi lábakon állnak, az FBI-hoz ráadásul a nem is érkezett a Cornyn által nagy garral bejelentett felkérés.
Két hét után tértek vissza, rendőri kíséretet kaptak
Az elmenekült demokrata képviselők végül hétfőn tértek vissza Texasba, és támogatóik üdvrivalgása mellett érkeztek meg az állami kongresszus épületébe. Greg Abbott kormányzó azonnal egy újabb rendkívüli ülésszak megindítását rendelte el, a képviselőház elnöke pedig az újabb határozatképtelenség megakadályozására elrendelte, hogy minden demokrata képviselőt rendőrök kísérjenek mindenhova, még a boltba is, ha elhagyják a képviselőház épületét.
Ennek azonban nem mindenki engedelmeskedett, és több demokrata képviselő is inkább a törvényhozás épületében éjszakázott, minthogy elfogadják a rendőri kíséretet, amit aztán a republikánusok a törvénytervezet elfogadása után megszüntettek.
A demokraták közölték, hogy a bíróságokon próbálnak küzdeni a törvény ellen. A republikánusok azzal érvelnek, hogy a politikai okokból végrehajtott körzetátalakítás teljesen törvényes, és még csak nem is titkolták, hogy annak célja a párt eredményességének növelése. A demokraták szerint azonban a lépés a kisebbségi szavazók választási szerepvállalását akadályozzák, és az új körzetek diszkriminatívek, ami viszont már jogszabályellenes.
Országos ügy lett belőle
A demokraták azután tértek vissza, hogy pénteken győzelmet hirdettek, miután nagy figyelmet kapott akciójukkal a texasi kerület-átrajzolásból országos ügy kerekedett, és a demokrata államok is a texasi módszer lemásolásáról kezdtek el beszélni. Azonban pont a demokrata trifecta által vezetett államok kezében kevés manipulációs eszköz maradt, hiszen az elmúlt évek méltányossági kezdeményezéseinek nyomására vagy független, vagy kétpárti bizottságok kezébe adták a ceruzát, vagy pedig az állam alkotmánya nehezíti meg számukra a beavatkozást. Így az államoknak a néhány éve saját maguk által elfogadott szabályokat kéne felülírniuk.
A dilemmát jól érzékelteti, hogy miközben a Kalifornia választókerületeinek 2021-es méltányossági újraszabásáért felelős Sara Sadhwani kiáll az általa vezetett független bizottság munkája mellett, elismeri, hogy amíg nem mindegyik állam követi a Biden alatt elfogadott választásjogi törvény előírásait, addig van politikai létjogosultsága az országos torzítások helyi kompenzálásának.
Azonban ahogy a Politico elemzése rámutat, a demokratáknak alaposan át kell gyúrniuk választójogi egyenlőséggel és méltányossággal kapcsolatos – a 2021-es választójogi törvényben kicsúcsosodott – politikai üzeneteiket. A választójogi hátraarc mellett ráadásul a demokratáknak azzal az ellentmondással is meg kell küzdeniük, hogy az amerikai demokrácia intézményes és informális normáira fittyet hányó Trump-korszakban a demokrata párt vált az intézményi stabilitás fő védelmezőjévé. A kommunikációs keretezés vasalatait az az egyszerű tény is feszegeti, hogy a választási rendszerről való vita egész egyszerűen nem szexi témának számít a választók szemében, és a Demokrata Pártnak sokkal fontosabb lenne, ha a BBB negatív hatásairól szólnának a politikai viták.
Nem a rajzasztalon dől el a választás
A texasi gerrymandering az ország többi republikánus fellegvárát is beszippantotta: A 28 képviselőt – ebből 20 republikánust – adó Florida legutóbb 2022-ben rajzolta át ugyan a választókerületeit, de most mérlegeli, hogy hét évvel előre hozza a határok felülvizsgálatát. Floridán kívül Ohio, Missouri és Indiana is csatlakozott a gerrymandering-licithez, ami ha valódi mandátumokat nem fog is hozni, Trumpból azonban kiválthat néhány elismerő posztot.
De akármilyen jól hangzik is a szavazókörök átcsoportosítása a House of Cards-monológokon edződött politikai geekeknek, az egész gyakorlat valójában nagyon törékeny: adottnak veszi ugyanis azt, hogy akik eddig a kormányzó pártra szavaznak, azok in aeternum rájuk fognak szavazni.
A texasi gerrymandering például abból indul ki, hogy azok a főleg latino szavazók, akik 2024-ben váltottak Trumpra, meg is ragadnak az elnök és a republikánusok oldalán. Az elnök gazdasági üzenetei és macsó pózolása valóban jól rezonáltak például Texas déli régióiban, ahol 14-ből 12 megyét nyert – a 2016-os öttel szemben. Azonban ezeket a választókat túlzás lenne törzsszavazóknak tekinteni; egy július eleji országos közvélemény-kutatás például azt mutatja, hogy a Trumpra szavazó latinók negyede már kiábrándult az elnökből, és „nem garantálja”, hogy 2026-ban a republikánusokat fogja támogatni.
Ahogy arra a Vox elemzése felhívja a figyelmet; a 2018-as és 2022-es adatok azt mutatják, hogy a Trump-korszakban csak korlátozottan lehet jósolni az elnökválasztási eredményekből; több olyan szavazó, aki Trumpra adja le a voksát, simán leszavaz a félidős választáson egy demokrata jelöltre. A New York Times erre a jelenségre a texasi Starr megyét hozza fel példaként; itt Trump 16 pontot vert Kamala Harrisre, miközben a megye demokrata képviselője, Henry Cuellar, a szavazatok 60 százalékával tudott újrázni.
