Súlyosbodik a helyzet Szerbiában, már nemi erőszakkal és fejbelövéssel is fenyegetik a tüntetőket a rendőrök

„Felpofozott, majd beleverte a fejem a falba, és azzal fenyegetett, hogy levetkőztet, és mindenki előtt megerőszakol, mindenki végig fogja nézni (…) azt mondta könyörögnöm kéne, hogy hagyja abba a verést”. Így emlékezett vissza Nikolina Sinđelić 22 éves szerb egyetemista lány, hogy mi történt vele a belgrádi elnöki palota garázsában, ahova egy augusztus 14-ei tüntetést követően hurcolták több társával együtt civil ruhát és maszkot viselő férfiak. Aki pedig erőszakkal fenyegette, a rendőrség egyik különleges egységének parancsnoka, a szerb elnökhöz hű Marko Kričak volt. Az elfogott diákok beszámolója szerint Kričakék térdre kényszerítették, majd ütni és rugdosni kezdték őket. Elvették és összetörték a telefonjaikat, és fejbe lövéssel fenyegették őket.

Ez csak egy eset az elmúlt másfél hétben a tüntetőkkel szemben elkövetett rendőri túlkapások közül. A hónapokig viszonylag békésen tartó tüntetésekre az elmúlt napokban a kormánypárt rászabadította a karhatalmat és focihuligánokból toborzott verőlegényeit. „Soha nem láttam még ilyen brutális rendőri fellépését” – mondta egy Valjevóban (Macskókő) élő diák, akit egy tüntetésen vertek össze, majd letartóztattak. A fiatalember látta, ahogy kirángatnak egy férfit a taxiból, majd megverik, hogy aztán hatósági személy elleni erőszakként könyveljék el a történteket.

„A rendőri erőszak új szintre lépett” – mondta az N1-nek Miloš Z. Lazić újságíró, aki szerint a rendőrség gyakorlatilag feloszlatta saját magát, és a kormánypárt saját biztonsági szolgálatává vált.

A rendőrök mellett a focihuligánok is brutálisan bántalmazzák a tüntetőket. Egy hét-nyolc fős csapatuk Belgrádban egy parlamenti képviselőt szorított a külügyminisztérium kerítéséhez, majd vert véresre, mert a képviselő nem volt hajlandó letörölni a tüntetők elleni támadásokról készített videófelvételeit. „Ömlött a fejemből a vér” – mondta az N1-nek Peđa Mitrović, a Szabadság És Igazság képviselője.

Újvidéken egy motorost löktek le a motorjáról, majd botokkal és póznákkal kezdték el verni a földön zuhant férfit, akinek testét zúzódások borították, és a karja is eltört. „A bukósisak mentette meg az életem, ha az nem lett volna, most nem beszélnék itt” – mondta az N1-nek.

Elszabadult az erőszak

Szerbiában 2024. november 1., az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása óta tartanak a gyakran több százezres tüntetések, amiknek az egyetemisták és középiskolások álltak az élére. Eredetileg a 16 halálos áldozatot követelő baleset felelőseinek felkutatását, és a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatalát követelték, de miután azok nem teljesültek, már az előrehozott választások kiírását is próbálják elérni.

A tüntetések nyolc hónapon át viszonylag békésen zajlottak, de ez június végén megváltozott. Akkor „a rendőrség először használt valóban nagy erőt a békés tüntetők ellen”, – mondta a France24-nek Nebojša Vladisavljević, a Belgrád Egyetem politológus professzora. Százakat tartoztattak le, ez pedig szerinte radikalizálta a tüntetőket. A június végi tüntetésről írt beszámolónkat itt tudják elolvasni.

Augusztus 12-én Aleksandar Vučić elnök Szerb Haladó Pártjának (SNS) hívei kövekkel, botokkal, vascsövekkel és pirotechnikai eszközökkel támadtak a tüntetőkre Palánkán, Újvidéken és Verbászon, amit a Szabad Magyar Szó háborús övezetként jellemzett. Erre reagálva Belgrádban és több mint harminc más szerbiai településen demonstráltak a kormány ellen. Több helyen összecsapások is kirobbantak a kormánypárt szimpatizánsaival. Újvidéken betörték az SNS helyi irodájának ablakait, majd tojásokkal, kövekkel dobálták meg az épületet, sőt, az N1 újvidéki tudósítója szerint egy füstbombát is behajítottak. Belgrádban pedig napokon át blokád alatt tartották a kormány szócsövének számító szerb köztévé két központi épületének összes bejáratát, nem engedték bemenni a dolgozókat.

A tüntetések erőszakossá válása mindössze reakció, a rezsim erőszakára, mondta a DW-nek Neda Vrebac újvidéki aktivista, aki már több hónapja tüntet a kormány ellen. „Fegyvertelenül mentünk a bajonettek ellen” – mondta.

A hatalom ökle

A legnagyobb változás, hogy a kormánypárt fizetett verőlegényeket vet be, akik a párt támogatóinak adják ki magukat, mondta a France24-nek Nebojša Vladisavljević. A fekete ruháikról könnyen felismerhető verőlegények az SNS irodáit őrzik, és együttműködnek a rendőrökkel. A tüntetőket provokálják, hogy utána a rendőröknek legyen okuk letartóztatni őket, sőt, egyes esetekben még parancsokat is adnak a rendőröknek, „ami eddig még soha nem láttunk” – mondta a politológus.

A kormányzati verőlegények között büntetett előéletű embereket is felismertek. Az egyikük Đorđe Prelić, a Partizan Beograd egykori ultrája, akit egy francia focidrukker 2009-es megölése miatt tíz évig tartó börtönbüntetésre ítéltek. Egy másik a gyilkossági kísérlet, illegális fegyver- és robbanószer-birtoklás miatt elítélt, három hónapja szabadult újvidéki focihuligán, Jovan Kecman, akit a kormánypárt egyik irodájánál azonosítottak.

Vučić elnök rendszeresen azzal vádolta a tüntetőket, hogy külföldről pénzelik őket. Színes forradalmakat emlegetett, utalva kétezres évek elején a posztszovjet köztársaságokon végigsöpört forradalmi hullámra, ami sok országban Kreml-barát kormányokat buktatott meg. Vučić hétfőn, az SNS egyik szétvert irodájánál közölte, hogy „fel fogjuk szabadítani az országot ez alól a terror és gonoszság alól”, hozzátéve, hogy gyorsabban és erősebben fognak reagálni, és „nem kérünk engedélyt senkitől”. Pénteken aztán nyilvános tévévitára invitálta a tüntető diákok vezetőit.

„A hatóságok a pártbűnözők segítségével utcai háborút hirdettek a polgárok ellen. Innen már nincsen visszaút” – mondta a DW- nek Radivoje Jovović, a Szabad Polgárok Mozgalma párt tagja.

Az ENSZ és az EU a tüntetőkért, Moszkva Vučićért aggódik

Az Európa Tanács emberei jogi biztosa, Michael O’Flaherty előző hét pénteken aggodalmainak adott hangot a túlzott rendőri erőszak miatt. Közelről követi a szerbiai eseményeket, mondta, és felszólította a hatóságokat, hogy hagyják abba az önkényes letartóztatásokat, ne használjanak túlzó erőszakot, és próbálják meg enyhíteni a helyzetet. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a X közösségi oldalon csütörtökön kijelentette, hogy „véget kell vetni a tüntetéseken történő erőszaknak”. A békés tüntetések tiszteletben tartására szólított és jelezte, hogy felelősségre kell vonni a rendőrséget az „indokolatlan erőszak miatt”.

A német kormány szerdán a tüntetők és az újságírók elleni támadások kivizsgálására szólította a szerb kormányt, jelezve, hogy EU-tagjelölt országként tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiságot és biztosítaniuk kell a szabad gyülekezés jogát. A helyettes német kormányszóvivő pedig jelezte, hogy „nagyon közelről figyeljük a szerbiai eseményeket”.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) szerbiai jelentéstevője, Victoria Tiblom is a túlzott erőszak azonnali felhagyására és a túlkapásokat elkövető rendőrök, verőlegények és parancsnokaik felelősségére vonására szólított csütörtökön. Egyben önmérsékletre, és konstruktív párbeszédre intette mindkét felet.

„A tüntetések újra megmutatták, hogy a kormány semennyire sem tartja be az emberi jogokat”, ahogy békés tüntetőkre rontanak, és célzottan támadnak egyes embereket – jelentette ki az N1-nek adott interjújában Irene Khan. Az ENSZ szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal foglalkozó különleges jelentéstevője különösen aggasztónak nevezte az újságírók elleni támadásokat, amit a kormányzati nyilatkozatok fűtenek. A szerb kormány hosszú távú célja, hogy elhallgattassa a független sajtót, különösen az N1-et és a Novát, mondta az N1-nek Snježana Milivojević nyugalmazott szerb politológus professzor.

Oroszország közben Vučić kormányát védte. Az orosz külügyminisztérium a múlt pénteken közleményben jelezte, hogy „a testvéri Szerbiában” történteket látva nem maradhatnak csendben. Az orosz narratíva szerint a tüntetők „nyíltan agresszív, barbár és erőszakos viselkedése” miatt került veszélybe „a közrend, a biztonság és az emberéletek”. Az oroszok szerint a rendvédelmi erők „törvényes módszereket és eszközöket használ az erőszakos csőcselék ellen”.

Aleksandar Vučić, aki vasárnap meg is dicsérte az orosz kormányt a támogatásért, csütörtökön találkozott az orosz nagykövettel. A találkozóról kiadott közlemény szerint a közeljövőben személyes találkozója lesz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Előre hozott választások?

A kormánypárt csütörtökre ellentüntetéseket is szervezett több mint ötven településre, de azokon összesen alig több mint harmincezer ember vett részt. Ez a Szerb Népi Mozgalom (NPS) képviselője és alelnöke, Borislav Novaković szerint azt mutatja, hogy az SNS „teljesen elvesztette a kezdeményezést és képességét a politikai folyamatok alakítására”. A politikus a Szabad Magyar Szónak nyilatkozva közölte, hogy az „a tehetetlenség megnyilvánulása és a szervezeti, valamint eszmei széthullás bizonyítéka volt”, hozzátéve, hogy „hozzájuk már csak a rendőrség bizonyos részei és a megátalkodott bűnözők maradtak hűségesek – de erre nem állam, hanem diktatúra épül”.

Ugyanezt mondta a France24-nek Nebojša Vladisavljević. A politológus professzor emlékeztetett arra, hogy 2019-ben a kormánypárt még egy hatvanezres tömeget tudott mobilizálni egy belgrádi tüntetésre, de idén már csak nagyon kevés embert tudnak az utcára vezényelni, és azok is pártdolgozók, valamint közmunkások és a nekik adott szociális támogatásokat féltő emberek. „Ezért használnak felbérelt verőlegényeket, mert mást már nem tudnak mozgósítani” – tette hozzá.

Zoran Stojiljković nyugalmazott politológus profeszor a politikai megoldás fontosságáról beszélt a DW-nek. Szerinte még az idén, vagy jövő év elején előrehozott választásokat kellene tartani. Az egyetemista tüntetők májusban kezdtek el előrehozott választásokat követelni, de Vučić ezt elutasította. Vladisavljević szerint erre jó oka van a szerb elnöknek, mert a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy még egy elcsalt választást is elveszítene. Ezért is halogatja a szavazást. A politológus arra számít, hogy az elkövetkező hónapokban mégis választásokat fognak tartani Szerbiában, mert az ország teljesen leállt, semmi sem működik, a kormány gyakorlatilag nem tud kormányozni, és „az egyetlen kiút a választás”.