Fico olyat ajánlott fel Zelenszkijnek, amit Orbán semmiképp sem tenne

Feszültnek ígérkező találkozóra érkezett a szlovák kormányfő Volodimir Zelenszkijhez pénteken. Az ukrán elnök Ungváron fogadta Robert Ficót, ahol a megbeszélés időpontját biztonsági okokra hivatkozva hosszas titkolózás előzte meg, és a sajtótájékoztatót is élő közvetítés nélkül tartották meg – elvégre az orosz rakéták nemrég Munkácsot is elérték, így a fronttól távoli Kárpátalja sem élvez teljes biztonságot az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború negyedik évében.

Az orosz kőolajról Pozsony sem szívesen mond le

Zelenszkij a sajtótájékoztatón közölte, kiemelten foglalkoztak az energiahordozók kérdésével – mivel a Barátság kőolajvezeték orosz szakaszát egy ukrán dróntámadás megrongálta, ezen keresztül egy időre leállt az orosz kőolaj Szlovákiába és Magyarországra tartó exportja.

A két ország továbbra is nagyban építi földgáz- és kőolajimportját orosz forrásokra – utóbbinak technikailag is kevés alternatívája van –, így nem meglepő, hogy ez kiemelt téma volt. Már csak azért sem, mert Fico előre jelezte, hogy szóvá teszi a Barátság kőolajvezeték ügyét, mert „elfogadhatatlan, hogy olyan infrastruktúra sérüljön, amely létfontosságú Szlovákia számára”.

A kérdés azért különösen érzékeny, mert az energiahordozók terén egybeesik Oroszország és Szlovákia, valamint Magyarország érdeke: a magyar kormány részéről többször elhangzott, hogy nincs alternatívája az orosz forrásnak, és az is, hogy az olcsó orosz energiahordozók a magyar gazdaság versenyképességének zálogát jelentik – legalábbis legutóbb erről beszélt Lázár János építési és közlekedési miniszter, nem részletezve az árakat.

Az energiahordozók exportja Oroszországnak is létfontosságú bevételt jelent, igaz, a kőolaj esetében India vált legfontosabb piacává az európai szankciók miatt, amelyek után az európai export a töredékére esett.

Zelenszkij szerint Ukrajnán át nem csak orosz kőolaj és földgáz jöhet

Magyarország és Szlovákia jelentősége így megnőtt az EU-ba irányuló, lecsökkent orosz kivitelben. Mivel azonban a háborút is ebből finanszírozza Oroszország, Ukrajna érdeke az európai beszállítások csökkentése, amiről egyébként egyetértően nyilatkozott Donald Trump is. Az Egyesült Államok elnöke szerint nagyon helytelen, ha Európa továbbra is vesz orosz energiahordozókat – amelyeket részben amerikaiakkal helyettesíthet.

„Mi hajlandók vagyunk továbbra is a földgáz és a kőolaj eljuttatására Szlovákiába, ha nem orosz forrásból érkeznek”

– mondta a sajtótájékoztatón Zelenszkij az Ukrinform szerint. Részletekről nem beszélt, de a kőolaj esetében elméletileg az alternatíva az azeri forrás lehetne, a nyersanyagot Grúzián át tengeren, majd Odesszától vezetéken keresztül lehetne eljuttatni, a Barátság kőolajvezetéket is felhasználva.

A villamosenergiáról azt mondta, hogy Ukrajna korábban szállított Szlovákiába – és Magyarországra is –, „ezen a területen továbbra is dolgozhattunk volna együtt, ha Oroszország nem okozott volna nehézségeket az energetikai hálózatra mért csapásokkal”, hiszen a háború előtt Ukrajna „mindig energiatöbblettel rendelkezett”.

Épp az energetikai hálózatot ért támadásokra reagálva arról beszélt: Ukrajna válaszolni fog az orosz agresszióra. Ez csak úgy értelmezhető, hogy folytatódnak az orosz kőolaj-finomítók és vezetékek elleni ukrán akciók is, amelyek miatt Magyarország kitiltotta a schengeni övezetből a dróntámadások végrehajtásáért felelős parancsnokot, a „Magyar” hívójelű Robert Brovdit.

A diplomáciai feszültség újabb szintjét okozó lépés gyakorlati súlyát beárazta Brovdi reakciója – és Lengyelországé, amely meghívta pihenésre a vállalkozóból lett katonát, zárójelbe téve a schengeni övezetből való kizárást jelentő magyar döntést. De leginkább az, hogy pénteken Brovdi kijelentette, a rjazanyi olajfinomító ellen újabb támadást hajtottak végre, tovább csökkentve az orosz kőolajfeldolgozó-kapacitást.

Fico a putyini találkozók rekordere

Zelenszkij és Fico találkozójának kiemelt jelentőséget ad, hogy a szlovák kormányfő Orbán Viktor után második leghangosabb ellenzője az EU-ban Ukrajna pénzügyi és katonai támogatásának.

Fico az elmúlt fél évben háromszor is találkozott az Ukrajna ellen negyedik éve háborút folytató Vlagyimir Putyinnal, legutóbb a hét elején Pekingben, ahová az orosz elnök és Fico – egyedüliként a NATO és EU tagjainak kormányfői közül – elutazott a II. világháború befejezésének 80. évfordulóját ünneplő kínai katonai parádéra. A magyar kormány Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter révén szintén feltűnően magas szinten képviseltette magát. Fico előtte május 9-én Moszkvában járt hasonló rendezvényen, szintén egyedüli kormányfőként a nyugati országok közül, és tavaly decemberben is az orosz fővárosba utazott.

Fico nem egyszer hangoztatta Ukrajna felelősségét az Oroszország által indított háborúval kapcsolatban. A pekingi megbeszélése is olyan volt Ficónak Putyinnal, amely alkalmas volt arra, hogy az orosz narratívát a Kreml a NATO és az EU egyik tagján keresztül erősítse fel.

• Fico érdemben szó nélkül hagyta Putyin kijelentését, amely szerint „Oroszországnak soha nem volt, és soha nem is lesz szándékában bárkit megtámadni”, sőt
• hallgatott akkor is, amikor Putyin megjegyezte, hogy Szlovákia esetleg elzárhatná Ukrajna elől a villamosenergiát és a földgázt, hiszen ezek egy részét most onnan szerzi be Ukrajna.

A végére mégis barátságosabb lett Fico, mint Orbán

Ezt az orosz elnök a Barátság kőolajvezetéket ért támadásra adandó válaszként vetette fel, lényegében tehát az általa megtámadott, de ellenállásra negyedik éve képes Ukrajna védekezési képességét gyengítő lépést javasolt Ficónak. Ez is mutatja, hogy milyen érzékenyen érintik az ukrán dróntámadások: a vezeték megrongálása ideiglenesen fennakadást okoz az exportban, azaz bizonytalanabbá teszi az orosz bevételeket, valamint zavart okozhat az orosz kőolaj-finomítóknál is, amelyek kapacitása az év folyamán a dróntámadások miatt 13 százalékkal csökkent. Ezzel nehezíti az orosz támadó hadsereg üzemanyag-ellátását és a hazai piacok zavartalan fenntartását.

Zelenszkij Fico Putyinnal való megbeszéléséről megjegyezte, fontos, hogy ezeket a találkozókat a Kreml semmiképp se értelmezhesse a megalázkodás jeleként.

Ezt egyébként Fico részben megkapta az ellenzéktől is: „A szlovák miniszterelnök nemcsak szolgalelkű volt Vlagyimir Putyinnal szemben, de úgy tűnt, mintha hagyná, hogy diktálják neki, hogyan gyakoroljon nyomást Ukrajnára. Ez nagyon rossz légkört teremtett a találkozó előtt” – idézte a Napunk.sk Michal Šimečkát, a PS elnökét.

Ez azonban a találkozó nyilvános részén nem tükröződött, Zelenszkij után Fico is a párbeszéd fontosságáról beszélt. „Békét kívánok ennek az országnak, és mindenekelőtt nagyon jó európai perspektívát” – jelentette ki Fico, és felajánlotta Zelenszkijnek Szlovákia tapasztalatait a csatlakozási folyamatban.

A szlovák kormányfő EU-tagságot illető támogató kijelentése alapvető eltérést mutat a szövetségesének tekintett magyar kormányfőtől, hiszen Orbán egy egész alternatív népszavazást húzott fel Ukrajna EU-tagságának elutasítására.

Fico megköszönte Zelenszkijnek a találkozót, nagyra értékelte a két ország kapcsolatát, végül „jó és igazságos békét” kívánt Ukrajnának, igaz, kerülte, hogy az orosz agressziót kifejezetten elítélje.