Először fordult elő, hogy orosz drónokat kellett megsemmisíteni egy NATO-tagország légterében. Donald Tusk lengyel miniszterelnök emelte ezt ki a keddről szerdára virradó éjszaka történt incidens után, amely eddig példátlan, új fejezet Oroszország negyedik éve tartó ukrajnai háborújában. Bár a NATO és Oroszország közti fegyveres konfliktus kirobbanásától nem kell tartani, ami történt intő jel, és válaszlépéseket igényel a NATO keleti arcvonalának védelmében. Nem lehet egy legyintéssel elintézni a szerencsére halálos áldozat nélküli támadást, ezt a lengyel kormányfő és az Európai Bizottság elnöke is világossá tette.
„Egyszerűen nem várhatjuk meg, amíg ez a vihar elvonul. (…) Most húzzák meg a harcvonalakat egy új, erőn alapuló világrendhez, úgyhogy igen, Európának harcolnia kell a helyéért a világban, ahol számos nagyhatalom vagy kettősséggel, vagy nyílt ellenségességgel néz Európára” – mondta az Európai Parlament (EP) ülésén Ursula von der Leyen. Donald Tusk pedig Varsóban beszélt arról, hogy „Lengyelország a második világháború óta nem állt olyan közel a háborúhoz, mint most”, bár „nincsen okunk azt állítani, hogy háborúban állunk (…) ez a provokáció jelentősen veszélyesebb Lengyelország szempontjából, mint az összes előző provokáció”.
A jelek szerint nem véletlenül tévedtek az orosz drónok a légtérbe – egy drónnal vagy egy még ukrán légtérben lelőtt rakéta roncsainak lengyel területen való leesésével nem vethető össze az, ha egyszerre több drón lépi át a határt, amelyeket a légvédelemnek kell megsemmisítenie. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdai bejelentése szerint 19 drón hatolt be a lengyel légtérbe, a szerda déli beszámolók szerint legalább hetet lőttek le – a többi vélhetően visszatért az Oroszországgal szoros szövetségben álló Belarusz területére.
Mindez arra utal, hogy az oroszok szándékos akciót hajtottak végre, hogy teszteljék a NATO légvédelmét, hatékonyságát, reakcióidejét – ez lehet a legnagyobb jelentősége az akciónak.
Erre jutott posztjában Rácz András Oroszország-szakértő is. A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) főmunkatársa „durva provokációként” jellemezte a berepülést, hogy – az orosz doktrínának megfelelően – harcfelderítéssel mérje fel a nyugati katonai szövetség védelmi képességét.
A NATO reagált is, „több szövetséges vett részt Lengyelország mellett” a drónok elleni védekezésben. „A lengyel F–16-osokon kívül ott voltak a holland F–35-ösök, az olasz AWACS-ok, a NATO többfunkciós szállítói és a német Patriot rakétarendszerek” – derült ki a NATO főtitkárának közleményéből.
Mark Rutte egyébként a légtérsértés óta folyamatos kapcsolatban áll Tusk lengyel kormányfővel, aki az Észak-atlanti Szerződés kollektív védelmet biztosító 5. cikkelyének életbe léptetését is megfontolandónak mondta. Ezt eddig egyetlen egyszer, az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadás után léptették életbe. Ez alapján a szövetség egyik tagállamát ért támadást a NATO valamennyi tagja a szövetség elleni támadásként értékeli. Az 5-ös cikkely életbelépése közkeletű értelemben már valóban háborút jelentene. Ilyenkor ha egy országot támadás ér, akkor a NATO bármilyen eszközt bevethet a biztonsága helyreállítása érdekében. Ez azonban nem jelenti automatikusan katonák azonnali háborúba indítását, főleg nem mindegyik tagállam részéről. Mindenesetre ez lenne a legkomolyabb tesztje annak, hogy valójában mit is jelent a kollektív védelem garanciája a gyakorlatban.
De jelen pillanatban még csak a szerződés 4. cikkelye él, amely szerint ha egy tagállam úgy véli, hogy „területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti”, akkor tanácskozásra hívhatja a szövetségeseket. A két cikkely közötti különbségről itt olvashat bővebben.
A Kreml tagadja, hogy köze lenne a drónokhoz
Orosz oldalról a nyilatkozatok ellentmondásosak. Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov nem volt hajlandó reagálni, amikor a drónokról kérdezték. Később az orosz védelmi minisztérium azt a talányos választ adta, hogy „nem terveztük lengyel célpontok eltalálását”. A RIA Novosztyi állami hírügynökség szerint Tusk semmilyen bizonyítékkal nem állt elő, amely azt igazolná, hogy orosz drónokról lenne szó, így egyik beszámolójának címében az orosz jelzőt idézőjelbe is tette.
Közben Belarusz elismerte, hogy voltak az éjszaka folyamán eltévedt drónok, amelyek az Oroszország és Ukrajna közötti harcok alatt Belarusz területére tévedtek. Állításuk szerint légvédelmük többet le is lőtt, szeptember 9. este 10 és szeptember 10. hajnali 4 óra között pedig értesítették a lengyel és a litván hatóságokat, hogy az ő légterükbe is tévedhetnek drónok. „Ez lehetőséget adott arra a lengyel félnek, hogy operatívan reagáljon a drónokra, útnak indítva saját erőiket” – állította a belarusz vezérkari főnök, Pavel Muravejko.
A 31 éve Alekszandr Lukasenko diktátor vezetése alatt álló Belarusz szoros orosz kontroll alatt áll, katonai ereje tulajdonképpen moszkvai irányítás alá vonható, bár maga a belarusz hadsereg nem vesz részt az Ukrajna ellen indított háborúban. Területét azonban a háború első fázisában a Kijev elleni orosz támadásokhoz is rendelkezésre bocsátotta, később közvetlen szárazföldi támadások onnan már nem indultak. Drónok azonban minden bizonnyal igen, és lengyel információk szerint szerdára virradó éjszaka is Belarusz felől léptek lengyel légtérbe a drónok. Igaz, Minszk magyarázata szerint ezek lehetett akár Ukrajnát célzó, de Belarusz légtéren át Lengyelországba tévedt drónok is, amelyeket orosz területről indítottak útnak.
A magyar kormány elítél, csak azt nem mondja, kit
Szijjártó Péter szerdán pont az oroszokkal államszövetséget is fenntartó Belaruszban jár, az elmúlt évben nem először. A magyar külügyminiszter érzékeny helyzetben van, hiszen a magyar kormány képviseletében ő maga is rendszeresen kifogásolta az Oroszország és Belarusz elleni EU-s szankciókat, megtette ezt tavaly is. A békepártiságot hangsúlyozó, az orosz felelősséget gyakran elkenő, a háborúért inkább Ukrajnát és a „háborúpárti Brüsszelt” okoló magyar kormány narratívájára gondolva így óvatosan kellett fogalmaznia, amikor Minszkből posztolt a dróntámadás hírére.
„Ha valamikor, hát most van szükség a párbeszédre!
A háború eszkalációs kockázata egyre súlyosbodik, most kell hideg fejjel, józan ésszel gondolkodni és cselekedni! Európának békére van szüksége, mi ezt képviseljük mindenhol!!” – írta, kerülve a felelősök megnevezését. Oroszországot meg sem említette, miközben az orosz drónok a NATO- és EU-tag Magyarország szövetségesének területére hatoltak be. Igaz, Lengyelországot sem említi a posztjában.
Lengyelországot legalább Orbán Viktor megemlítette bejegyzésében: „Magyarország teljes szolidaritását fejezi ki Lengyelországgal az éjszakai drónincidens kapcsán. Lengyelország területi integritásának megsértése elfogadhatatlan” – írta. Az azonban a miniszterelnök posztjából sem derül ki, hogy ugyan ki lehet felelős a „drónincidensért”, melyik ország sértette meg Lengyelország területi integritását.
Hogy ez mennyire feltűnő hiány, az látszik a nemzetközi reakciókkal való összevetésben:
- a brit miniszterelnök azt írta, hogy az orosz drónok példátlan módon megsértették Lengyelország és a NATO légterét;
- „Putyin üzenete világos, a mi válaszunknak is annak kell lennie. Nagyobb nyomást kell Oroszországra helyezni, hogy tárgyalóasztalhoz üljön. Fokozni kell a szankciókat” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen;
- „Újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország agresszív háborúja Európa biztonságát fenyegeti” – idézte a Guardian a holland kormányfőt;
- hasonlóan nyilatkozott az ír és a finn kormányfő, valamint az Európai Tanács elnöke, António Costa is;
- A NATO főtitkárának sem volt kérdés, hogy orosz drónok sértették meg Lengyelország légterét.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter meg is üzente egy Orbán Viktornak címzett bejegyzésében, hogy a magyar miniszterelnöknek is világosan állást kell foglalnia, és el kell ítélnie az orosz agressziót.
Hosszú ideig kellett várni Donald Trump amerikai elnök reakciójára is, aki washingtoni idő szerint délelőtt 11-kor egyelőre csak annyit írt ki közösségi oldalára, hogy
„Mi ez, hogy Oroszország drónokkal sérti meg Lengyelország légterét? Helyben vagyunk”.
Európa drónfallal készül, Magyarország abból a csomagból kér segítséget, amelyet végig ellenzett
Az Európai Bizottság elnöke részletesen beszélt arról, milyen kihívások előtt áll Európa az orosz agresszió miatt – erről itt olvashat bővebben. Von der Leyen kitért arra, hogy az elmúlt években történelmi lépéseket tettek, hogy építsék a védelmi uniót. Megemlítette az Európai Bizottság márciusi csomagját, amelynek hitelrészéből 19 országból kértek védelmük erősítésére.
Ez az a csomag, amelyet a magyar kormány egyedüliként nem szavazott meg, a Fidesz pedig parlamenti határozatban ellenezte kifejezetten ezt a közös hitelfelvételt, ehhez képest a csomagból épp a magyar kormány igényelte a harmadik legnagyobb összeget.
Ebből a tagországok egy „drónfalat”, valós idejű megfigyelőrendszert építenek ki, amelyet közösen fejlesztenek és tartanak fenn. Von der Leyen szerint a kontinens biztonsági garanciájának záloga Európa újraegyesítése. „Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán jövője Európában van” – mondta. Ukrajna EU-tagságát a magyar kormány elutasítja, alternatív népszavazást is felhúzott a kérdésre. A nyugat-balkáni országok felvételét viszont Orbánék is támogatják.
A nagy európai beruházások felgyorsulása és a politikai elszántság az EU-n belül érthető reakció. Ezt erősíti, hogy az Egyesült Államok elnöke többször kétségbe vonta a transzatlanti kapcsolatok fontosságát, sokkal nagyobb hozzájárulást és önállóságot követelve a NATO európai tagjaitól.
A jelek szerint Donald Trump a béke gyors megteremtését célzó, valójában eredménytelen politikájával sem javított a helyzeten. Az orosz elnökkel tartott alaszkai találkozója után Oroszország csak fokozta támadásait. Vlagyimir Putyin azt szűrhette le, hogy Washington Ukrajna hátrányára is kész lenne tető alá hozni a békét, a Nyugat pedig nem egységes. Ebben észrevehető szerepet játszik a magyar kormányfő, kisebb részben a szlovák miniszterelnök is. Putyin úgy érezheti, hogy kitörhet a nyugati diplomáciai elszigeteltségből – ez az alaszkai csúccsal lényegében már meg is történt.
Sőt, Putyin akár újabb szövetségeket köthet, ahogyan azt a Sanghaji Együttműködési Szervezet kínai csúcstalálkozóján érzékeltette Oroszország, Kína és India vezetőinek közeledése. Ez utóbbi különösen aggasztó lehet Trumpnak, aki nemhogy Oroszországot nem tudta leválasztani Kínáról, hanem még azt is elérte, hogy legnagyobb geopolitikai riválisához még az az India is közeledjen, amelynek hagyományosan kiegyensúlyozatlan a viszonya Kínával.
Még korábbi alelnöke, Mike Pence is arra jutott, hogy Trump amerikai és általában nyugati szempontból csak rontott a geopolitikai helyzeten. „Nem kétséges, hogy ha Ukrajnában Oroszország célt ér, akkor csak idő kérdése, hogy egy NATO-ország határát is átlépje” – mondta Pence. Bár azt nem mondta ki, hogy akarva-akaratlan, de Trump épp Putyin pozícióját erősítette, a szavaiból mégis ez következik. Az Egyesült Államok elnöke több gesztusával és kijelentésével is utalt rá, hogy Oroszország területi nyereséggel jöhetne ki az ukrajnai háborúból. Ez a Kreml egyik legfőbb célja, a háború ilyen lezárása hozzásegíthetné ahhoz, hogy utána Ukrajna maradékát is visszavonja érdekszférájába, ha az ukránok nem kapnak érdemi nemzetközi garanciákat.
Pence szerint Trump azt világossá tette, hogy kész támogatni az európai erőfeszítéseket a tartós béke megteremtéséhez szükséges, Oroszországtól Ukrajnát védő biztonsági garanciák kialakításában. Csakhogy Trump azt is érzékeltette, hogy az Egyesült Államok ezek szavatolásában közvetlenül nem venne részt. A jelek szerint ez is csak bátorítja az agresszor Oroszországot, amely az éjszaka Lengyelország felé indított drónokon túl súlyos támadást hajtott végre az éjszaka Ukrajnában is, a Donyeck megyei Jarovában legalább 25, a nyugdíjáért sorban álló civilt megölve.
Az viszont, hogy az orosz akció már egy NATO-tagországot is érintett, már a Republikánus Párton belül is elindíthatja a folyamatot, amely végső soron az elnököt is határozottabb fellépésre sarkalhatja Oroszországgal szemben. „Alig egy héttel azután, hogy Trump elnök fogadta Nawrocki lengyel elnököt, Oroszország iráni drónokkal támadja Lengyelországot. Ez háborús lépés, így hálásak vagyunk a NATO-szövetségeseknek a gyors válaszért, amelyet a bűnös Putyin szabad nemzetek elleni folyamatos agressziójára adtak” – írta az X-en Joe Wilson republikánus képviselő, aki tagja a fegyveres erőket felügyelő bizottságnak. Wilson szerint Trumpnak szankciókat kell életbe léptetnie, amelyek „csődbe viszik az orosz háborús gépezetet és fel kell fegyvereznie Ukrajnát”. Szerinte Putyin már közvetlenül teszteli, hogy a NATO mennyire eltökélt az agresszió feltartóztatásában. „Putyin lényegében kijelentette, hogy Oroszország nem ismer határokat” – írta.
Moszkvát az európai egység rövid távon nem zavarja
Az európai reakciókat nézve az EU-n belül és a NATO európai tagjai között az oroszok nem tudtak ellentétet szítani, ezen egyelőre a magyar nyilatkozatok sem változtattak. Lengyelországban is csak a vezetés egységét erősítették a történtek, Donald Tusk miniszterelnök és az ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) színeiben az idei elnökválasztást megnyerő Karol Nawrocki is az összefogásról beszéltek. A súlyos belpolitikai ellentétektől függetlenül abban történelmi egyetértés van Lengyelországban, hogy Oroszországot elrettentésre alkalmas erővel kell visszatartani az agressziótól.
Ez az egység a védelmi képességek növelése felé mutat, ám lehet, hogy Oroszország azzal számol, hogy a nagyszabású európai védelmi beruházási tervek közvetve, rövid távon nem ellentétesek az oroszok ukrajnai katonai céljaival. Elvégre azzal, hogy a tagországok saját védelmi erejük megerősítésére fókuszálnak, csökkenthetik az Ukrajnának nyújtható gyors katonai segítséget. Hacsak nem jutnak pont arra, hogy még mindig olcsóbb Ukrajna területén feltartóztatni az oroszokat.
