Észak-Koreában egyre több embert végeznek ki, a külföldi filmek nézéséért is halálbüntetés jár
Az észak-koreai kormány egyre gyakrabban alkalmazza a halálbüntetést, most már többek közt azért is, ha valakit külföldi filmek és tévésorozatok nézésén, esetleg megosztásán kapnak rajta – írja egy friss ENSZ-jelentés alapján a BBC.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala megállapította, hogy az elmúlt évtizedben az észak-koreai állam szigorította az ellenőrzéseit a polgárok életének gyakorlatilag minden területén. Észak-Korea egyre tovább korlátozza a saját állampolgárai szabadságjogait, kényszermunkára küldik őket, miközben továbbra is szinte teljesen elzárkóznak a világtól.
„A mai világban nincs másik olyan nép, amely ilyen korlátozások alatt élne” – állapította meg a jelentés. A diktatúra a technológiai fejlődést is a hatalma építésére használta, a megfigyelések a korábbinál is részletesebbé váltak. A jelentés, amely több mint 300, az elmúlt 10 évben Észak-Koreából szökött emberrel készített interjún alapul, megállapította, hogy a halálbüntetést egyre gyakrabban alkalmazzák. 2015 óta legalább hat új törvényt vezettek be, amelyek lehetővé teszik a büntetés kiszabását.
A szököttek az ENSZ kutatóinak elmondták, hogy 2020 óta több kivégzés történt külföldi tartalmak terjesztése miatt.
Leírták, hogy ezeket a kivégzéseket nyilvánosan hajtják végre, hogy félelmet keltsenek az emberekben, és visszatartsák őket a törvény megszegésétől. A külföldi tartalmak fogyasztását mára azonos szinten kezelik a kábítószer-bűnözőkkel. Emellett az ország fogolytáborai közül négy biztosan továbbra is működik, de nemcsak itt, hanem a hagyományos börtönökben fogvatartottakat is kínozzák, bántalmazzák.
A kutatáshoz megszólalók szinte mindannyian azt mondták, hogy Észak-Koreában nem volt elég ennivalójuk, a napi háromszori étkezés „luxusnak” számított. A Covid-járvány idején olyan súlyos élelmiszerhiány volt, hogy az ország több területén is emberek haltak éhen.
A jelentés azt is megállapította, hogy a kormány több kényszermunkát alkalmaz, mint tíz évvel ezelőtt. A szegény családokból származó embereket toborozzák, hogy fizikailag megterhelő feladatokat végezzenek, például építési vagy bányászati területen. A munkások általában abban bíznak, hogy ez javítani fogja társadalmi státuszukat, de a munka veszélyes, így a halálesetek gyakoriak. A kormány ahelyett, hogy javítaná a munkások körülményeit, inkább áldozatnak, hősnek hívja őket.
A múlt héten Kim Dzsongun észak-koreai diktátor is csatlakozott a kínai vezetőhöz, Hszi Csin-pinghez és az orosz elnökhöz, Vlagyimir Putyinhoz egy pekingi katonai parádén. Ezen az eseményen volt ott Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is. Az ENSZ a nemzetközi közösséget cselekvésre sürgeti, és egyúttal arra kéri az észak-koreai kormányt, hogy szüntesse meg a politikai fogolytáborokat, vessen véget a halálbüntetés alkalmazásának.
