Szputnyik: Magyar és amerikai katonák is látogatást tettek az orosz–belarusz hadgyakorlaton
Magyarország mellett az Egyesült Államok és Törökország katonai képviselete is megjelent Oroszország és Belarusz pénteken kezdődött hadgyakorlatán – írta az orosz állami Szputnyik hírügynökség. A három NATO-tagországon kívül még több mint 20 ország katonái jelentek meg a belarusz fél meghívására azon a hadgyakorlaton, amelyet Oroszország és legszorosabb szövetségese néhány nappal azután indított, hogy a NATO-tag Lengyelország légterét több tucat orosz drón sértette meg, amelyek egy részét a lengyel légvédelem megsemmisítette. A hétvégén a román légvédelmet is riadóztatták egy gyanús drón miatt – bár a drónt végül nem lőtték le, ami miatt a román védelmi minisztérium magyarázkodni kényszerült –, Románia be is kérette az orosz nagykövetet.
A Zapad-2025 (Nyugat 2025) hadgyakorlat az első a térségben azóta, hogy Oroszország Ukrajna ellen teljes erejű háborút indított 2022 februárjában.
Kérdéseinkkel a magyar tisztek látogatásával kapcsolatban a Kormányzati Tájékoztatási Központhoz fordultunk, válaszuk esetén frissítjük cikkünket.
Ehhez hasonló hadgyakorlatot az orosz fél 2021-ben tartott, akkor több mint 200 ezer katona vett rajta részt a közös államszövetséget is fenntartó Belarusz és Oroszország részéről.
Idén az orosz erők kisebb számban vannak jelen – hiszen az orosz hadsereg nagy része a néhány hetesre tervezett, ám negyedik éve tartó háborúval van lefoglalva Ukrajnában, ahol az ország csaknem ötödét tartja megszállás alatt, igaz anélkül, hogy eredeti katonai céljait elérte volna, miközben becslések szerint legalább egymillió katonát vesztett súlyos sérülések és halál következtében, ami nagyjából hasonló az ukrán hadsereg veszteségeihez.
Az orosz–belarusz hadgyakorlat hivatalosan védelmi jellegű, és nagy hangsúlyt fektet a drónok bevetésére – ezek váltak az orosz–ukrán háború főszereplőivé az elmúlt években.
Belarusz területén a hadgyakorlatot a lengyel határtól távolabb tartják, ám az orosz–ukrán háború miatt így is érzékeny helyen és időben, különösen a Lengyelországot elért orosz drónok ismeretében. Első alkalommal fordult elő, hogy egy NATO-tagország légvédelmének orosz drónokat kellett megsemmisítenie. Szakértők kizárják, hogy pusztán véletlenül tévedt át csaknem két tucat orosz drón Lengyelország légterébe: a legvalószínűbb, hogy az orosz elnök ezzel a NATO politikai és katonai reakcióját akarta felmérni. Ennek ellenére az Egyesült Államok külügyminisztere meglehetősen visszafogottan nyilatkozott. Marco Rubio szerint össze kell gyűjteni a tényeket, és további vizsgálódásra van szükség, hogy kiderüljön, hogy az oroszok által indított és Belaruszon át Lengyelországig eljutó drónokat szándékosan Lengyelország felé küldték-e. Azaz a Fehér Ház a jelek szerint módot akar adni Vlagyimir Putyinnak arra, hogy az eddigiek után mégis visszavegyen a háborús feszültség növeléséből, noha az elmúlt hetekben, miután Donald Trump fogadta őt Alaszkában – ellentétben az Egyesült Államok elnökének reményeivel –, az orosz elnök csak fokozta a támadások intenzitását.
