„Nektek” – szúrt oda a volt svéd kormányfő, amikor Orbán Balázs arról beszélt, az oroszok még mindig adnak el olcsó energiát Európának

„No, no, no, […] no, no, no, no […], no, no, no.”

Ezzel a több részletből összetett montázsmondattal ragadható meg leginkább az a vita, amit Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója és újonnan a Fidesz kampányfőnöke folytatott csütörtökön Carl Bildttel, Svédország egykori miniszterelnökével, külügyminiszterével, a délszláv háborúk csillapítására bevetett diplomatájával. A sok „no”, azaz „nem” a nyugalmazott svéd politikustól hangzott el, főleg kettejük vitájának második felében a Brain Bar nevű, fiataloknak szóló előadós-beszélgetős-kerekasztalos jövőfesztivál nagyszínpadán.

„Európa 2050: A vita”: ez volt a beszélgetés hangzatos címe, a lényege pedig, hogy az Európai Unió mindenféle válságban vergődik, és mi lehet ebből a kiút a beszélgetőpartnerek szerint. Sid Moorthy moderátor az elején a közönség tapsa és hangerőmérés alapján megállapította, hogy a közönség egyetért azzal az állítással, miszerint az EU lassan elveszíti a globális befolyását.

Brüsszel, migráns

A Svédországot 1991–94 között kormányzó Bildt vázolta fel először, jó úton jár-e szerinte az EU. Azt mondta, hogy a közösség gyorsan változik, „az EU-t egy másik világban építették”, amikor még volt transzatlanti szövetség, nem volt támadó Oroszország, volt liberális demokrácia. Az EU-nak a teljesen új helyzetben elő kell állnia új megoldásokkal. Orbán Balázs azt mondta, „egyetért a diagnózissal”, de a terápiával kevésbé. Szerinte Európa válságmenedzsmentje rosszul csinálja a dolgát, rossz válaszokat adott a migrációra, centralizálta a hatalmat, és még a zöld átállás se sikerült. Az európai vezetés, „a brüsszelita vezetés, ahogy mi itt Magyarországon mondjuk”, maga a probléma.

Bildt szerint valóban van migrációs és demográfiai probléma is, a háborúval, versenyképességgel is kezdeni kell valamit. Szerinte azonban még Orbánnak is Brüsszelbe kell mennie megoldásokért, kis országok vagyunk mindketten, konstruktívnak kell lenni. Orbán azt felelte erre, a migráció jó példa. „Százezrek kezdtek Európába menetelni, egyes országok vendégül látták őket, mások biztonsági problémát láttak ebben.” A kérdés, hogyan tudunk együttműködni anélkül, hogy egymásra kényszerítenénk az elveinket.

Bildt szerint Magyarország sose volt szolidáris, 2015-ben is Ausztriába küldte tovább a menekülteket. Orbán szerint Angela Merkel akkori német kancellár volt az, aki behívta a menekülteket, a magyar kormányfő pedig azt mondta Merkelnek, ő átengedi a menekülteket, de megvédi a határait. „Az európai szolidaritás nem létezik” – jelentette ki Orbán Balázs. „Jogunk van-e nem beengedni a migránsokat?” – tette fel a kérdést Orbán, mire Bildt azzal reagált: „De van egy csomó migránsuk.” Azt nem fejtette ki, ezzel pontosan mire gondolt.

Orbán szerint napi 1 millió eurót kell fizetnie az országnak, mert nem engedjük be a migránsokat. Szerinte nem fair, hogy megvédjük a határainkat, ezért büntetnek, „a nemzeti szuverenitás a határoknál dől el”. Bildt szerint a korrupció miatt szankcionálta az EU a magyar kormányt, nem a migránsok miatt. Erre nagy ováció tört ki a teremben, ahol eleve sok fiatal volt – akik már nemigen számítanak a kormánypártok szavazóbázisának.

Bildt szerint sok a vita, de kell a szolidaritás, például Olaszországgal, ami kitett a migrációnak. „Magyarországnak szignifikáns demográfiai problémája van”, elmennek a fiatalok innen – szúrt oda a svéd vendég. Erre Orbán közbevágott, követelve, hadd legyen joguk dönteni az országoknak, kit fogadnak be. Orbán szerint Brüsszel arról pampog, miért nem fogadunk be migránsokat, „mi csak némi racionalitást akarunk belevinni a vitába”.

Béna Brüsszel vs. cselekvő Brüsszel

A moderátor azt kérdezte ezután, 2050-re mi lesz az EU-val. A briteknek volt egy kísérletük Bildt szerint, ami nekik is ártott, az EU-nak is, és a felmérések szerint a britek többsége megbánta a kilépést. Szerinte a brexit miatt ráadásul nőtt az EU támogatottsága a bennmaradt országokban. Sokkal bonyolultabb a világ, borzasztóan kis országok vagyunk ahhoz, hogy egyedül kezeljük a kihívásokat – ismételte magát Bildt.

Orbán az olasz Mario Draghit és a versenyképesség elvesztéséről az Európai Bizottság megbízásából készített jelentését emlegette. Draghi más helyen áll politikailag – jegyezte meg a politikai igazgató –, de egyetért vele. Az EU tagadja, hogy gondok vannak, és „a legelszigeteltebb erőközponttá vált a világon”. Ugyanis Orbán szerint elvágták az energiakapcsolatot Oroszországgal, kereskedelmi háborút kezdtek Kínával, konfrontációt indítottak az új amerikai kormánnyal még a megválasztásuk előtt. „Minden irányban izoláltak vagyunk”, ezért a jelenlegi EU-vezetés a hibás, új vezetés kell a tömbnek.

Bildt szerint az oroszok vágták el a gázellátást, nem Európa. Az invázió kezdetén az volt a tervük, hogy így majd Európa behódol Moszkvának. Draghiról azt mondta, hogy az európai vezetés kérte fel őt a jelentés megírására. A világ második legnagyobb ipari hatalma vagyunk, nagyobbak az USA-nál, sőt nincs kereskedelmi deficitünk – mondta. Ellenben az IT-vonalon szerinte is vesztésre állunk, a tőkeközpontok és kutatóintézetek nem elégséges integrációja az egyik gond.

Innentől már élesedett kettejük vitája, egyre több bildti fejcsóválás, „no, no, no”-zás és egymás szavába vágás volt.

Orbán felemlegette, hogy az olcsó energia elvesztése a gond. Szerinte még mindig adnak el az oroszok energiát olcsón a kontinensnek. „Nektek” – szúrt oda Bildt, derültséget keltve a teremben. Orbán szerint Indiától veszi meg az EU az orosz gázt és olajat. Szerinte a mesterséges intelligencia (MI) megjelenése lehet a változások katalizátora, a nagy gamechanger, de a legfőbb cégek még mindig amerikaiak vagy kínaiak a szektorban. A tavalyi budapesti deklarációban megállapodtak az európai vezetők, hogy több pénz menjen az MI-re, IT-be és versenyképességbe. Most viszont mindenki az európai–orosz konfliktusra készül, és Ukrajnát támogatja, ami nem is tagja az EU-nak, mondta. „Nincs ekkora mennyiségű pénzünk”, szerinte nem a háborús készülődést kéne finanszírozni, hanem az ipart.

Bildt megvédte az európai versenyképességet, szerinte vannak sikeres startupjaik a svédeknek is, mint a Spotify. Nem lehet szerinte integrálni úgy, hogy Budapestről mindenkire dühösek a vezetők. Bildt a fokozódó vitában felhozta a dél-amerikaiakkal kötendő szabadkereskedelmi egyezményt, illetve hogy Indiával is zajlanak tárgyalások. Bildt arról beszélt, hogy Brüsszel föderális kompetenciája a kereskedelmi egyezmények letárgyalása a külföldi országokkal, tömbökkel, ami zajlik is. „Offenzívebbnek kell lenni a globális színtéren” – mondta Bildt, de Orbán kijavította, szerinte így is túl offenzív a tömb.

Itt már élesen látszott a két különböző nézetrendszer: Orbán váltig állította, nem történik semmi, Bildt meg, hogy igen, halad a kontinens. Orbán felrótta a brüsszeli vezetésnek, hogy Indiát szekálják az orosz olaj vásárlásáért, Bildt szerint viszont a magyar kormánnyal jó viszonyt ápoló Donald Trump teszi ezt, és felhozta Trump indiai vámjait. Szerinte az indiaiak már nyitottabbak az európaiakkal való megállapodásra, pont az amerikai keménykedés miatt.

Bildt szerint Kínával nincs kereskedelmi háború, csak az oroszokkal. Orbán viszont arról beszélt, hogy Magyarországnak jók a kereskedelmi kapcsolatai Kínával, de Brüsszelből emiatt támadják a kormányt. Bildt arról is beszélt, hogy Svédországban is a kínai cégek a legnagyobb munkaadók. Ismét ütköztek a valóságok: a svéd politikus szerint Brüsszel nem szankcionálta a kínai e-autókat, csak extra vámokat kaptak. Orbán szerint ezt szankciónak hívják.

Mi vár rád, fiatal?

Azt is ki kellett fejtenie a két politikusnak, hogy a fiataloknak milyen jövőt mutatnának. Bildt felidézte, amikor fiatal volt, az volt a víziója, hogy utazgasson, tanuljon, dolgozzon szabadon Európában, ami akkor nehéznek tűnt, de végül sikerült elérni, ahogy azt is, hogy az országok többet költsenek oktatásra és kutatásra. Szerinte több kérdésben ambiciózusabbnak kell lenni, például az izraeli–palesztin konfliktusban a kétállami megoldás terén vagy épp Ukrajna megvédésében, hisz Ukrajna védelme mindannyiunk védelme.

„Ha az orosz tévét nézzük, de valószínűleg önök szokták”, ott agresszív nyelvezet jellemző – folytatta, ismét odaszúrva Orbánnak. Az orosz köztévében olyanokról beszélnek, hogy a hadseregük elmegy majd Varsóba, Berlinbe, Párizsba. Az amerikaiak már leléptek az ukrajnai háborúból, az EU-nak kell kipótolni a rést, és ez a büdzsében még mindig nem nagy összeg. Szerinte „kompetens srácok” alakítják az egész EU-t.

Orbán szerint nyomorúságos jövőjük lesz a fiataloknak, ha ezt a háborút támogatja az EU. Egyetértett, hogy most szabadabb a világ, de egyre nagyobb a bizonytalanság a fiatalok közt, nem tudják, lesz-e családjuk, támogatásuk, munkájuk, milyen iparágakban lesz karrierjük, mi lesz a közbiztonsággal, lesz-e harmadik világháború. „Ők nem boldogok azzal, ami zajlik”, sok a bizonytalanság, frusztráció bennük. A vezetőiktől azt hallják, háború van „a kontinensen kívül” – helyezte Ukrajnát geográfiailag Európán kívülre. „Olyan vezetőségre van szükségetek, aki az igényeiteket tartja szem előtt”, a fiatalokért dolgozik, a magasabb bérekért, a több lehetőségért. Ez a rész már kifejezetten kampánybeszédnek tűnt, a fiatal közönség felé fordulva mondta el.

Csak előkerült a svéd közbiztonság

Két kérdésre jutott idő végül a közönségből. Az első férfi az utcai erőszakról és belbiztonságról kérdezett. Bildt szerint az országonként változik, ha pedig az USA-val veti össze, ott hatszor-hétszer súlyosabbak a bűnözési mutatók. Szerinte általánosságban rendben van a helyzet, Svédországban nem nő a bűnözés, és nincs nagy különbség Magyarország és Svédország között a számokat tekintve. Orbán szerint a közbiztonság rossz Európában, mégpedig a migráció miatt, 20-30 éve nem ez volt, „mi, magyarok nem akarunk erre az útra lépni”.

Orbán erre megjegyezte, nem akar vitatkozni a svéd helyzetről, Bildt erre azzal vágott vissza, hogy a magyar miniszterelnök teszi ezt. Orbán azzal felelt, hogy a svéd kormány támadja a magyart, mindezeket egymás szavába vágva bizonygatták, mire a moderátor rendet tett.

Ennek háttere, hogy szerdán Ulf Kristersson válaszával folytatódott a svéd közbiztonság körül forgó nemzetközi csörte a svéd és a magyar miniszterelnök között. Kristersson nyílt levelet írt Orbánnak, aki először a Harcosok Klubja hétvégi edzőtáborában beszélt a bűnbandák által erőszakos cselekményekre beszervezett kiskorú lányokról Svédországban, amit Kristersson kikért magának. Az alaposan kozmetikázott orbáni adatok és a svéd cáfolat nem távolították el a magyar miniszterelnököt egy újabb beszólástól. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a kormányinfón azt mondta, inkább a svédeknek kéne bocsánatot kérniük az elmúlt években Magyarországról terjesztett hazugságok miatt.

A második kérdező afelől érdeklődött, mikor lehet vége az orosz–ukrán háborúnak. Bildt arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2-3 hetes háborút akart, de 3 évvel később az orosz hadsereg Ukrajna 20 százalékát szállta meg. Orosz szemszögből ez kudarc. Nem számítottunk rá, hogy Oroszország megszáll más országokat, de bármi lehet, ugyanakkor az oroszoknak nem fog sikerülni Ukrajna térdre kényszerítése, mondta.

Orbán szerint Ukrajna teljesen a külföldi segítségtől függ, az oroszok pedig haladnak előre a frontokon. Nem látni, mi lehet a vége így, az ukránok nem nyerhetnek, eszkaláció lehet, NATO–orosz konfliktus lehet – vázolt fel egy siralmas jövőt. Csak az amerikaiak vannak a tárgyalóasztalnál, megpróbálnak elérni valamit – tette hozzá. Bildt szerint azonban Emmanuel Macron, sőt Orbán Viktor is elment Moszkvába, hogy tűzszünetet kezdeményezzen, de nem sikerült.

A végén újra megkérdezte a moderátor a közönséget, elveszti-e az EU a globális befolyását. A tapsméter pedig kilengett az igen válaszok felé. Az alapján viszont, hogy Bildt egyes mondatai a vita közben nagyobb tapsot kaptak, felállítható egy olyan tétel, miszerint a gimnazisták és egyetemisták a teremben inkább a svéd politikus módszereivel állítanák meg a hanyatlást.