Ne adják ki Magyar Péter, Dobrev Klára és Ilaria Salis mentelmi jogát, javasolja az Európai Parlament jogi szakbizottságának kedden elfogadott tervezete az EUrologus és az Euronews szerint. Ezt két magyar képviselőnél az Euractiv, az olasznál több lap, köztük a La Repubblica és Salis frakciója, a GUE/NGL is megerősítette.
Kedden több magyar vonatkozású ügyben is szavaztak képviselők mentelmi jogáról. A testületnek Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, Dobrev Klára, a DK elnöke és Ilaria Salis, a Magyarországon eljárás alá vont, majd EP-képviselővé választása után kiengedett olasz antifa aktivista mentelmi jogának felfüggesztéséről is véleményt kellett kiadnia.
A testület hivatalosan csak ajánlásokat ad ki, a végső döntést ebben az esetben is az egész EP-nek kell meghoznia. A keddi döntéseknek mégis komoly súlyuk lesz: a plenáris ülésen – ami legközelebb októberben ül össze – elvileg akár el is vethetik a szakbizottsági véleményt, de ahogy az EP-s mentelmi jogról szóló tavalyi összefoglalónkban írtuk, 2019-től öt éven át az összes fellelt esetben megszavazták a javaslatokat. A jogi szakbizottság zárt üléseken, bizalmasan kezeli az eljárásokat, a képviselőknek pedig elvben nem szabad információkat kiadniuk róluk.
Az EUrologus a helyszínen, az ülésről távozó egyik képviselőtől értesült az eredményről Magyar és Salis esetében, nem sokkal később pedig megtudta, hogy Dobrev mentelmi jogának felfüggesztését is elutasították.
Dobrev azt kérte a szocialistáktól, ne szavazzanak Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére
Dobrev kedden, a szavazás előtt Facebookon jelentette be: „arra kértem a szociáldemokrata frakció tagjait, európai barátaimat, hogy szavazzanak nemmel a bizottsági ülésen. Vagyis ne függesszék fel Magyar Péter mentelmi jogát”.
A szocialistáké a második legnagyobb frakció az EP-ben, csak az Európai Néppárté előzi meg, amelynek a Tisza Párt is tagja. A szakbizottságokban nagyjából a frakciók méretéhez képest arányosan ülnek a képviselők.
„Nem tudom, hogy mi történt azon a bizonyos éjszakai szórakozóhelyen” – írta Dobrev –, „mi a valóság azzal a bizonyos mobiltelefonnal”, de „egy dolgot viszont biztosan tudok. Hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás már régóta nem független. Hogy ha valakit Polt Péter megvádol, az egyáltalán nem biztos, hogy bűnös. Egy demokratikus országban hagyni kellene, hogy a független bíróság tegye a dolgát, döntsön bűnösség, vagy ártatlanság kérdésében. Nálunk viszont sajnos nem ez van. Azért nem szavazzuk meg Magyar Péter mentelmi jogának a felfüggesztését, mert semmi garancia nincs arra, hogy ügyét valóban független és pártatlan bíróság tárgyalja egy minden elemében tisztességes eljárásban.”
Az előterjesztő javaslata szerint nem fogják felfüggeszteni Magyar Péter mentelmi jogát, posztolta még a voksolás előtt Facebookra Deutsch Tamás. A Fidesz–KDNP EP-delegációjának vezetője szerint így „papírja lesz arról, hogy fogott ember”, és „nem más, mint egy Brüsszelből kitartott zsúrpubi”. „Politikai hatalmi beavatkozással, a jogszabályokat semmibe véve, súlyosan visszaélve a mentelmi joggal kimenekítik egy köztörvényes bűncselekmény felelősségre vonása alól”, pedig korábban a mentelmi jog eltörlése mellett érvelt – jelentette ki.
A Politico a szavazás előtt három forrásra hivatkozva arról írt, hogy várhatóan Magyar és Dobrev mentelmi jogát sem függesztik fel, a szélsőbaloldali frakcióhoz tartozó Salisnál viszont információik szerint nem volt annyira világos a helyzet, a néppártiakon múlhatott a többség. A La Repubblica és az Euractiv szerint 13-12-re dönthettek az elutasításról. A jelentésért felelős Adrián Vázquez Lázara elárulta az Euractivnak, hogy a szavazás előtt kompromisszumos szöveget ajánlott, így csak a végső ítélet után engedték volna el a mentelmi jogát, de ezt nem fogadták el a baloldali frakciókból.
Orbán: Szégyen, gyalázat
„Szégyen, gyalázat. Ilyen a rendszerváltás óta nem volt. Ma Brüsszelben bebizonyosodott, hogy az ellenzék vezetője Brüsszel fogott embere” – reagált Facebook-bejegyzésben Orbán Viktor a szakbizottság döntésére. A miniszterelnök azt is hozzáfűzte, hogy a 2024-es EP-választások után a Fidesz egykori pártcsaládjához, az Európai Néppárthoz csatlakozott Tisza Párt vezetője „helytartó szeretne lenni idehaza. Erre alkalmas. De azt meg nem hagyjuk! Ilyen állás nem lesz”.
A mai döntés erős jelzés a demokrácia és a jogállamiság védelmezőinek – kommentálta a GUE/NGL frakció közleményében Ilaria Salis az őt érintő javaslatot. A szavazás után Salis úgy vélte, hogy a mentelmi joga megvédése nem jelenti az igazságszolgáltatás elkerülését, hanem azt mutatja, hogy megóvják a politikai üldöztetéstől.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint viszont az EP ismét kiállította magáról a bizonyítványt azzal, hogy nem járult hozzá az „antifa terrorista” Ilaria Salis és a szintén bűncselekménnyel vádolt Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséhez, ezzel segítve őket a felelősségre vonás elkerülésében. Szijjártó múlt héten javasolta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Kaja Kallasnak, hogy az Egyesült Államok példáját követve minősítsék terrorszervezetnek az Antifa mozgalmat. „Most az Európai Parlament egy nyílt utcai embervadászaton részt vevő antifa terrorista oldalára állt, és azt mentegeti.”
Mi Magyarnál a három ügy?
Magyar Péterrel szemben három felfüggesztési eljárást is kezdeményeztek. Először tavaly októberben jelentette be az EP elnöke, Roberta Metsola, hogy kérelmet kaptak Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére. A Legfőbb Ügyészség nem sokkal korábban közleményt adott ki arról, hogy ezt a magyar hatóságok indítványozták, miután a vád szerint Magyar egy szórakozóhelyen elvett egy mobiltelefont, és a Dunába dobta. Az eset körülményeiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Másodszor alig egy hónappal később jelentettek be hasonló kérelmet. Itt az EUrologus miénkkel egybevágó információi szerint Simonka György volt fideszes politikus lépett, aki tavaly arról beszélt a Népszavának, hogy büntetőjogi és polgári jogi pert kezdeményezett Magyar ellen. A Legfőbb Ügyészség a korábbi kérdésünkre közölte: az állami vádhatóság csak az első ügyben adott be kérelmet. A két eljárással januárban már el is kezdett foglalkozni a jogi szakbizottság.
Májusban Metsola egy harmadik kérelmet is bejelentett. Bár ez nem sokkal azután történt, hogy Magyar tőzsdeügyleteit elkezdték vizsgálni, a Legfőbb Ügyészség májusban jelezte: még a felderítési szaknál tartanak, nem ők kezdeményezték a harmadik ügyet. A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László áprilisban TikTokon jelentette be, hogy feljelentették Magyart rágalmazásért. Arra hivatkoztak, hogy a Fidesz szatellitpártjának nevezte őket, azt állította, Dúró Dóra rendszeresen egyeztet Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével, és „valami olyasmit is mondott, hogy orosz ügynökök vagyunk”, de a mentelmi jog miatt felfüggesztették az eljárást.
Dobrevet Áder János testvére jelentette fel
Dobrev Kláránál az Index szerint a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság tavaly augusztusban indítványozta, hogy függesszék fel az EP-képviselő – azóta már a Demokratikus Koalíció elnöke – mentelmi jogát. Dobrevet Pölöskei Gáborné Áder Annamária jelentette fel. Áder János volt államfő testvére azért indított büntetőeljárást, mert Dobrev azt állította, hogy bűnös a pedofilbotrányban.
A DK tavaly március elején követelte Pölöskei Gáborné Áder Annamária lemondását arra hivatkozva, hogy ő vezette 2011-ben a fővárosi önkormányzatnál az Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályt, amelynek szerintük többen is jelezték, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatója egy kisgyereket szexuálisan zaklatott.
Áder János egykori köztársasági elnök erre azt mondta, nem igaz, hogy a húga nem tett semmit 2011-ben, amikor tudomására jutott, hogy a bicskei gyermekotthon vezetője pedofil bűncselekményeket követhetett el. Szerinte a nő tájékoztatta a főjegyzőt az igazgatóval kapcsolatos bejelentésről, aminek nyomán elkezdték a feljelentés előkészítését, és később, 2011-ben el is indult a nyomozás, azonban 2012-ben felelősségre vonás nélkül megszűnt. Csak évekkel később indultak meg azok az újabb büntetőeljárások, amelyekben a gyermekotthon igazgatóját és a kegyelmi botrányba keveredett K. Endrét is elítélték.
Pölöskeiné tavaly márciusban tett magánindítványként feljelentést nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt, amiért Dobrev állítása szerint Áder testvére főosztályvezetőként tudott a bicskei pedofil igazgatóról, mégsem tett semmit. Ezzel „Dobrev Klára nem kevesebbet állított, minthogy bűncselekményt követtem el. Márpedig egy ilyen állítás nem a szólásszabadság által védett politikai vélemény közlése, hanem rágalmazás, függetlenül attól, hogy az érintett közéleti szereplő vagy sem”.
„A fideszes pedofilhálózat miatt kezdeményezték a mentelmi jogom felfüggesztését” – írta tavaly a feljelentés hírére Dobrev. „Ha a Fideszben azt hiszik, hogy minket el lehet hallgattatni, alaposan melléfogtak, mert én ennek inkább örülök.” Úgy vélte, „Pölöskei Gáborné Áder Annamária kishal ebben a játékban, de a feljelentése nyomán lehetőség lesz a bíróság előtt iratokat kikérni, tanúkat meghallgatni”, és újra napirendre kerül az ügy, ahol szerinte „nem született volna kegyelmi határozat”, ha nem „a legfelső szintről szólnak oda”.
Salis szerdára sajtótájékoztatót szervezett
A magyar hatóságok többek között Ilaria Salist gyanúsítják azzal, hogy 2023-ban, a magyar és német katonák II. világháborús budapesti kitörési kísérletének évfordulóján egy szélsőbaloldali csoport tagjaként viperával és gázspray-vel szélsőjobboldalinak tűnő emberekre támadt a terepszínű ruhájuk miatt. Salist tavaly februárban vették őrizetbe bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, akár 11 éves börtönbüntetést is kaphat. A nő ártatlannak vallotta magát, és még nincs jogerős ítélet ellene.
Diplomáciai botrányt kavart az olasz kormánnyal, amikor kéz- és lábbilincsben vezették elő a bíróságon. A családja és az egyik volt cellatársa is arra panaszkodott, hogy méltatlan körülmények között tartják fogva a magyar börtönben, amit a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) elutasított.
A tavaly júniusi EP-választásra egy, a szélsőbaloldali GUE/NGL frakcióhoz tartozó párt képviselőnek jelölte, és meg is választották. Így mentelmi jogot kapott, a magyar hatóságok pedig szabadon engedték, az ellene folyó bírósági ügyet felfüggesztették, de kérték a mentelmi jog felfüggesztését.
Salis a múlt héten arról írt, hogy a helyzet „sorsdöntő szakaszba” érkezett, mert most fogja megvitatni a jogi szakbizottság „az Orbán-rezsim mentelmi jogom felfüggesztésére irányuló kérelmét”. Salis azt írta, ez a mentelmi jog segítette őt ahhoz, hogy „kiszabaduljon az átkozott magyar bántalmazás és megaláztatás pöcegödréből”, és ha a mentelmi jogát felfüggesztik, „visszaeshet ide”. Azt mondta, reméli, nem függesztik fel mentelmi jogát, és az EP „nem hajol meg az Orbán-féle új, agresszív nacionalizmusok előtt”. Szerdára egy sajtótájékoztatót is meghirdettek a GUE/NGL társelnökével az „Orbán-rezsim, parlamenti mentelmi jog és demokrácia Európában” címmel.
A Politico nemrég arról írt, hogy Salis esetében a jobbközép néppártiakkal együtt várhatóan meglesz a többség a felfüggesztés mögött. A GUE/NGL szerint az ügy felelőse, a néppárti Adrián Vázquez Lázara nem adta le időben a jelentését, ezért az eredetileg júniusra tervezett szavazást halasztani kellett. A késésben arra láttak bizonyítékot, hogy nincs konszenzus az „erősen átpolitizált” eljárás mögött.
Vélhetően ezt is azért hangsúlyozták, mert ahogy már írtuk, az EP megtagadhatja a mentelmi jog felfüggesztését, ha politikai okot lát a képviselő elleni ügyben. A narratívájuk cáfolásában nem feltétlenül segít, amikor Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár például rács mögé szerkesztette Salis arcát vagy a márianosztrai börtön koordinátával üzent neki X-en. A GUE/NGL is részben az utóbbi esetet hozta fel a szavazást követően kiadott közleményében.
