Ilaria Salis szerint a mentelmi joga nem az igazságszolgáltatás, hanem a politikai üldözés elkerüléséről szól
A mai döntés erős jelzés a demokrácia és a jogállamiság védelmezőinek – kommentálta a szélsőbaloldali GUE/NGL frakció közleményében Ilaria Salis, hogy az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottságának tagjai nem javasolták a mentelmi joga felfüggesztését.
A magyar hatóságok többek között Salist gyanúsítják azzal, hogy 2023-ban, a magyar és német katonák II. világháborús budapesti kitörési kísérletének évfordulóján egy szélsőbaloldali csoport tagjaként viperával és gázspray-vel szélsőjobboldalinak tűnő emberekre támadt a terepszínű ruhájuk miatt. Salist tavaly februárban vették őrizetbe bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, akár 11 éves börtönbüntetést is kaphat. A nő ártatlannak vallotta magát, a fogva tartásának körülményeiről kialakult vita diplomáciai botrányt kavart. A tavaly júniusi EP-választásra egy, a szélsőbaloldali GUE/NGL frakcióhoz tartozó párt képviselőnek jelölte, és meg is választották. Így mentelmi jogot kapott, a magyar hatóságok pedig szabadon engedték, az ellene folyó bírósági ügyet felfüggesztették, de kérték a mentelmi jog felfüggesztését.
Kedden az EP jogi szakbizottsága azt javasolta, hogy ne adják ki Salis mentelmi jogát. A szavazás után Salis úgy vélte, hogy a mentelmi joga megvédése nem jelenti az igazságszolgáltatás elkerülését, hanem azt mutatja, hogy megóvják az Orbán-rezsim politikai üldözésétől. Ezért is tartotta alapvetőnek, hogy megvédjék.
„Teljesen bízom abban, hogy az Európai Parlamentben a kollégáim megerősítik ezt a döntést a következő, októberi plenáris ülésen” – hangsúlyozta. Az Euractiv és a La Repubblica értesülései alapján a szakbizottságban is csak egyetlen szavazattal ment át a tervezet, ami alapján a végső döntést az EP teljes, plenáris ülésének kell meghoznia. A testület általában jóvá szokta hagyni a javaslatot: ahogy az EP-s mentelmi jogról szóló tavalyi összefoglalónkban írtuk, 2019-től öt éven át az összes fellelt esetben megszavazták a javaslatokat.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint viszont az EP ismét kiállította magáról a bizonyítványt azzal, hogy nem járult hozzá az „antifa terrorista” Ilaria Salis és a szintén bűncselekménnyel vádolt Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséhez, ezzel segítve őket a felelősségre vonás elkerülésében. Szijjártó múlt héten javasolta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Kaja Kallasnak, hogy az Egyesült Államok példáját követve minősítsék terrorszervezetnek az Antifa mozgalmat, mert az „egy terrorszervezet”. Szijjártó szerint a mozgalom „szélsőséges ideológiát terjeszt”, és „gyakorlatilag biztatást adnak arra, hogy mindazokkal szemben erőszakosan lépjenek fel, akik ezzel az erőszakos ideológiával nem értenek egyet”. „Egy banda tagjaként a nyílt utcán, Magyarországon embervadászatot hajtottak végre, és agyonvertek embereket csak azért, mert azt gondolták róluk, hogy valamifajta más ideológiát követnek” – jelentette ki. „Ez terrorizmus, ezt nem lehet másként minősíteni, ez nyílt utcai embervadászat. Most az Európai Parlament egy nyílt utcai embervadászaton részt vevő antifa terrorista oldalára állt, és azt mentegeti.”
Az Európai Bizottság szóvivője, Anitta Hipper kedden közölte, hogy időben válaszolni fognak Szijjártó levelére, de jelezte, hogy a tagállami kormányok döntésétől függ, ki kerül fel a listára. (Külügyekben, például szankciókról egyhangúlag kell dönteniük.)
Cikkünket kiegészítettük Szijjártó Péter reakciójával és az Európai Bizottság válaszával.
