Szerdán és csütörtökön is folytatódtak a heves harcok a Gázai övezet központjának, egyben a Hamász terrorszervezet fontos bázisterületének számító Gázavárosban; az izraeli hadsereg (IDF) csütörtöki közlése szerint a békeidőben csaknem egymillió lakosú agglomerációban összesen három hadosztály áll harcban, de az IDF egységei az övezet Izrael által már megszállt déli részén, Rafah térségében, illetve Hán Júniszban is napi rendszerességgel indulnak terrorista sejtek elleni bevetésekre. Az izraeli légierő gépei csak az elmúlt 24 órában 170 „terrorista célpontot” támadtak.
Előkerült egy légvédelmi rakéta, súlyos civil veszteségeket okozhattak a bombázások
A Gázai övezet eddig meg nem szállt részeinek megtisztítására, egyben a Hamász utolsó gázai menedékének elfoglalására indított offenzívára – ennek céljairól és módszereiről itt olvashat részletesen – jellemző lassú előrenyomulás ellenére az IDF csütörtökön újabb veszteségről számolt be: az elit Nahal dandár egy őrt álló őrmesterével palesztin mesterlövész végzett szerdán. Ugyan a csaknem két éve, az október 7-i támadással kezdődő háborúban a gázai terrorszervezetek katonai infrastruktúrája szinte teljesen megsemmisült, egy-egy titkos raktárból még mindig elő tudnak kerülni nehézfegyverek: szerdán például palesztin fegyveresek egy vállról indítható légvédelmi rakétával próbáltak meg leszedni egy izraeli helikoptert, de sikertelenül.
Mindeközben a Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium szerdán és csütörtökön is súlyos civil áldozatokkal járó légicsapásokról számolt be.
Szerdán egy Gázaváros keleti részén található piac egyik raktárát ért találatokban 22-en haltak meg, köztük hat nő és kilenc gyerek. A New York Times által ismertetett IDF-közlemény szerint a légierő két terroristát vett célba, de a civil áldozatok számát vitatja – azt mondjuk nem árulta el, hogy az izraeli értékelés szerint kik voltak az áldozatok.
Csütörtök délelőttig pedig a gázai kórházakból összesen 83 halottat és 216 sebesültet jelentettek a friss légicsapások után. A támadások főleg Bureidzs menekülttáborát és Gázaváros északi részét érték.
Ahogy az a háború kezdete óta állandó módszertani problémát jelent, a gázai hatóságok által közölt adatokat nehéz megerősíteni vagy cáfolni (bár ahogy az kiderült, általában Izrael is hasonló veszteségadatokkal számol), illetve nincsenek különválasztva a katonai és a civil áldozatok.
Dróncsapás Eilatban
A sorozatos amerikai és izraeli csapások ellenére a Jemen nagy részét ellenőrzése alatt tartó húszi frakció folytatja távolsági rakéta- és dróntámadásait Izrael ellen. Az egyesével indított támadóeszközök rendszerint nem okoznak komoly kihívást az izraeli légvédelem számára, azonban szerdán egy csapásmérő drón átcsusszant a Vaskupolán, és a népszerű vörös-tengeri üdülőváros, Eilat területén csapódott be.
A drón éttermek és boltok közelében robbant fel, a detonációban 22 ember sérült meg, közülük ketten súlyosan.
Az izraeli hadsereg csütörtökön aztán Jemen fővárosában, Szanáaban a húszikhoz köthető célpontokra mért légicsapásokat, írta a Reuters. A húszik egészségügyi minisztériuma szerint nyolc ember meghalt, 142-en pedig megsérültek, és szerintük civil épületeket is találat ért.
Az izraeli külügyminiszter szerint szóba sem került Ciszjordánia teljes annexiója
Miután a napokban több, nagy nemzetközi befolyással bíró ország, az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Franciaország is csatlakozott azon államok sorához, akik szuverén államként ismerik el a tényleges szuverenitástól egyre messzebb kerülő Palesztinát, Izrael – elsősorban a kormánykoalíció telepespárti tagjainak nyomására – válaszlépésként fontolgatja a katonai ellenőrzése alatt álló Ciszjordánia annektálását (azaz az állam területéhez való csatolását). Gideon Szár külügyminiszter azonban az olasz Corriere della Sera napilapnak adott interjújában azt mondta,
„még csak napirendre sem került a Palesztin Hatóság által ellenőrzött területek annexiója, mert nem akarunk palesztinokat kormányozni”.
A Jordántól nyugatra található Ciszjordánia 1967 óta áll izraeli katonai megszállás alatt, és jelenleg is csak 40 százaléka felett van – nem teljes körű – kormányzati hatásköre az 1994-ben életre hívott és külföldi donorok által is finanszírozott Palesztin Hatóságnak, amit a mérsékelt Fatah vezet. És ez a terület sem homogén, izraeli ellenőrző pontok, falak, szögesdrót kerítések és csak izraeli állampolgárok által használható utak szabdalják fel. A hetvenes évek óta tartó, részben a bibliai nosztalgia, részben az olcsó ingatlanok által fűtött telepesmozgalomnak köszönhetően mára a palesztinok között-mellett, de tőlük hermetikusan elszigetelve 700 ezer zsidó él Ciszjordániában (a Jeruzsálem arab részét kelet felől elszigetelő elővárosok lakosságával együtt).
Szár az olasz lapnak utalt arra, hogy Izrael nem zárja ki az utóbbi kategóriába tartozó területek – a nemzetközi joggal szintén ellentétes – annexióját:
„Amiről még nem született döntés, de meg lehet vitatni, az az izraeli joghatóság kiterjesztése az ott található izraeli közösségekre”.
Ciszjordánia annexióját az amúgy Izrael legtöbb törekvését támogató Egyesült Államok is ellenzi, mivel arab szövetségesei jelezték Donald Trumpnak, hogy egy ilyen lépésre komoly diplomáciai retorzióval készülnek.
Cikkünket a Jemen fővárosában a húszik ellen végrehajtott izraeli csapásokkal frissítettük.
