Politico: Vizsgálják, hogy megkerüljék az ukrán EU-csatlakozási tárgyalásokat blokkoló Orbánt
Az uniós állam- és kormányfők testületének vezetője, António Costa vizsgálja, hogyan haladhatnának egyhangú döntés nélkül Ukrajna csatlakozási tárgyalásaival, írta a Politico öt forrásra hivatkozva.
Az uniós tagsághoz vezető út mérföldköveihez egyhangú beleegyezés kell az összes kormánytól. Az EU kvázialkotmánya, az alapszerződések mondják ki, hogy ilyen lépés a tagjelöltség, amit Ukrajnának Moldovával együtt 2022-ben adtak meg. Egyhangúlag mondtak igent a tárgyalások megkezdésére (attól függetlenül, hogy Orbán Viktor mikor volt kávézni vagy a mosdóban, a 2023. decemberi EU-csúcs zárónyilatkozatát a teljes testület nevében adták ki) és a tagállamok tárgyalási keretére is. Utána 2024 közepén először ültek össze Ukrajnával az első kormányközi konferenciára, és az Európai Bizottság nekiállt átvilágítani az ukrán jogszabályokat, azaz felmérni a különbségeket az uniós joghoz képest.
Az átvilágítás után a tagjelöltnek át kell vennie az EU joganyagát, amelyet csoportokba rendezve fejezetekre osztanak, a nyitásukról és a zárásukról is egyhangúlag döntenek. A legutóbbi, júniusi EU-csúcson a 27-ből 26-an kimondták, hogy az Európai Bizottság értékelése alapján adottak a feltételek az első csoport megnyitásához Ukrajnával. Orbán a júniusi ülésre érkezve jelentette be az ukrán csatlakozásról rendezett nemzeti konzultáció eredményét, ahol a választók egyharmada válaszolt, és szinte egyhangúlag elutasította az ország EU-tagságát, de már idén március óta csak a magyar miniszterelnök nélkül tudták elfogadni a csúcsok zárónyilatkozatainak Ukrajnáról szóló részét. Eddig Ukrajna együtt haladt Moldovával, azaz vagy szétválasztják a két folyamatot, vagy feltartják mindkét országot.
A Politico szerint Costa egy olyan javaslaton dolgozik, amely egyhangú helyett minősített többséggel nyitná meg a fejezetcsoportokat, a lezárásukhoz továbbra is mindenkire szükség lenne. A lap arról írt, hogy az Európai Tanács elnöke a csatlakozási folyamat áramvonalasításához és a moldáv–ukrán patthelyzet feloldásához kért támogatást, amikor a nyári szünet után végiglátogatta a tagállami vezetőket (köztük Budapesten Orbánt).
A Politico a tervet a szerdai, „kulcsfontosságú” uniós csúcshoz kötötte. A cikk nem utalt rá, de a találkozó eleve csak informális, a tárgyalási keret (azaz hogy mit várnak el a tagállamok) ugyanakkor 2024 közepe óta nyilvános, és az átvilágítással elvben az áthidalandó jogi különbségeket is felmérték.
Az átvilágítás már minden fejezetnél elkészült, állította a Politiconak Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésügyi biztosa. Innentől a tagállamok kormányain múlik, hogy megadják a zöld jelzést, de „Ukrajna készen áll a következő lépésre”.
A minősített többség lehetőségére az Európai Bizottság szóvivője, Guillaume Mercier a testület hétfői sajtótájékoztatóján közölte: nem látják objektív okát, hogy ne nyissák meg az első csoportot a két országgal. Az átvilágítási folyamatot kedden zárják le, ebben felmérték az első klaszter követelményeit is, benne az ukrán kisebbségekről szóló cselekvési tervvel. „Az egész bővítési folyamat hitelességét veszélyezteti, ha egy országot nem objektív okokból, annak ellenére tartanak vissza, hogy teljesíti a feltételeket.” Vizsgálhatják a lehetőséget, hogy a tagállamok minősített többséggel döntsenek „bizonyos köztes lépésekről a bővítési folyamatban, majd a tárgyalási fejezeteket egyhangúlag kellene folytatni”, ahogy a végén magát a felvételi döntést is, de erről a tagállami kormányoknak kell dönteniük.
Cikkünket kiegészítettük az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatója alapján.
