Nem mosta el a kék hullám a tűzfalat, a legnépesebb német tartományban megállították az AfD-t
Egymás után hét szélsőjobbos jelölt, aki a választások előtt meghalt, összeesküvés-elméletbe hajló politikusi sejtetések, illetve egy váratlan pofon a politikailag bukdácsoló szociáldemokratáknak. Dióhéjban így foglalható össze Németország legnépesebb tartományának, a 18 milliós Észak-Rajna–Vesztfáliának a helyhatósági választása, aminek záró fordulóját vasárnap tartották.
Mint korábbi cikkünkben is megírtuk, az önkormányzati választásokon 396 városban közel húszezer jelölt közül választhatott a 13,7 millió szavazópolgár. A mostani második fordulót ott tartották meg, ahol egy jelölt sem ért el 50 százaléknál magasabb szavazatarányt, a második körbe csak a két legtöbb voksot kapott jelölt jutott be.
Ahogy éve óta minden német választáson, ezúttal is az volt a kérdés, tudta-e növelni, és ha igen, akkor mennyivel a szavazói bázisát a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD). A pártot ugyan alkotmányellenesnek nyilvánították korábban, de ez jottányit sem csökkentett Alice Weidelék pártjának népszerűségén. A Politico felméréseket összegző oldalán látható, hogy 1 százalékkal csak, de vezet a kereszténydemokrata uniópárt, a CDU előtt – utánuk a 11-14 százalékos sávban tömörül a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a Baloldal. Az AfD alapvetően az egykori keletnémet tartományokban hasít a felmérésekben és választási eredményekben, ezért is volt érdekes kérdés, hogy a népes, nyugati, gazdag, urbanizált Észak-Rajna-Vesztfáliában hogyan szerepelnek.
A szeptember 14-i első fordulóról azt írta a Zeit, hogy a CDU összességében 33,3 százaléknyi szavazatot szerzett, ezzel a legerősebb párt maradt a tartományban. Az SPD 22,1 százalékot szerzett, az AfD pedig 2020-hoz képest triplázva 14,5-et. Ezzel beelőzték a 13,5 százalékos Zöldeket, az 5,6 százalékos Baloldalt (a Linkét) és a 3,7 százalékos szabad demokratákat (FDP). A választási részvétel a második fordulóban viszonylag alacsony, 59 százalékos volt – a Spiegel szerint időről időre fellángol a vita arról, kell-e egyáltalán második kör.
Eredmények: nagy csalódások és az AfD fala
A legnépesebb városban, Kölnben nyerni tudott az SPD, Torsten Burmester a zöld Berîvan Aymazt verte meg a második fordulóban a Spiegel összefoglalója szerint. Ezzel egy évtized után vette vissza a kölni városházát a Szociáldemokrata Párt, mivel az eddigi független polgármester, Henriette Reker nem indult újra. Burmester a német politika magasabb szintjein is mozgott már, korábban Gerhard Schröder volt kancellár tanácsadója is volt.
Az SPD hozta Mönchengladbachot, itt Felix Heinrichs nyert, Gelsenkirchenben pedig Andrea Henze győzte le AfD-s ellenfelét. A lerobbant infrastruktúrától és munkanélküliségtől sújtott, sok bevándorló által lakott város tanácsi testületében azonban egyenlő arányban lesznek SPD-s és AfD-s képviselők, ami itt is jelzi a jobbra tolódást és protesthangulatot.
A Ruhr-vidéki nagyvárosban, Duisburgban a szocdem Sören Link meg tudta védeni pozícióját AfD-s kihívójával, Carsten Großszal szemben, 78,6 százalékkal tarolt. Link a Zeit szerint pártokon átívelő támogatást kapott, hogy ne a szélsőjobb nyerjen. Őt egyébként a 2027-es tartományi parlamenti választáson is esélyesnek tartják, hogy pártja miniszterelnök-jelöltje legyen. Oberhausenben Thorsten Berg viszont csak 51 százalékot kapott CDU-s ellenfelével szemben, csak hajszállal nyert. A várost 60 évig vezették SPD-s politikusok, 2015-ben szerezte meg a CDU, szóval SPD-s szemszögből helyreállt a világ rendje. Jörg Lukat révén Bochumot is vitte az SPD és a Zöldek is, Lukat a két párt közös jelöltje volt.
Dortmundban azonban nem jött ki a lépés a szocdemeknek, a CDU történelmet írt a Spiegel megfogalmazása szerint. Alexander Omar Kalouti mintegy 80 év óta az első kereszténydemokrata városvezető lesz a Ruhr-vidék egyik legnagyobb városában. 52,92 százalékot szerzett a második fordulóban, legyőzve a 2020 óta regnáló SPD-s Thomas Westphalt. Tette ezt úgy, hogy az első kört még Westphal nyerte 27,4 százalékkal, de a kiesett jelöltek szavazói ezek szerint nagy arányban álltak át Kalouti mögé.
Ez azért nagy szó, mert 1947 ősze óta csak szociáldemokrata polgármester vezette Dortmundot.
A CDU a tartományi székhely Düsseldorfban is nyerni tudott, Stephan Keller kényelmes, 60,45 százalékos eredménnyel védte meg polgármesteri székét a zöld jelölttel szemben (ezen a videón látható, párttársai milyen kampánytrükkökkel éltek). Hagenben a CDU-s Dennis Rehbein hatalmas fölénnyel, 71,66 százalékkal nyerte meg a választást, az AfD volt az alulmaradó itt is. A párt nyert még Bielefeldben és Essenben, ahogy az egykori NSZK-fővárosban, Bonnban is, amit a Zöldek elmúlt években történt, autósokat sújtó szigorításai (parkolásidíj-emelés, kerékpársáv-bővítések stb.) miatt nyerhettek meg.
A Zöldeknek változóan jött ki a matek, Tilman Fuchs Münsterben győzött, Aachenben viszont a CDU-s Michael Ziemons verte az eddigi zöld városvezetőt, Sibylle Keupent. Oliver Lembcke, a Bochumi Ruhr Egyetem politológusa azt mondta a WDR-nek, a Zöldek nagy visszaesése azért következhetett be, mert a 2020-ban még sikert hozó témáik – környezet, éghajlat, természet – most már polarizáló témákká váltak.
Merz jön elemezni, az AfD ünnepel
A Rheinische Post kiemeli, a szociáldemokratáknak volt talán a legnagyobb hullámvasút a választás, „szívkamrájuk”, Dortmund elvesztése fájó vereség lehet a pártnak – ami komoly vereséget szenvedett az év eleji német parlamenti választásokon is. Sebtapasz lehet számukra a milliós nagyváros, Köln, illetve Oberhausen, Mülheim an der Ruhr, Wuppertal és Bochum megszerzése viszont. A kereszténydemokraták is hasonlóan érezhetnek: egyfelől baloldali és zöld fellegvárakat szereztek meg, nyertek még Bielefeldben és Leverkusenben is, de nem mindenhol húzták be a győzelmet, az említett Mülheimban például a szocdemek visszaszerezték a városházát tőlük. A Zöldek Münsterrel vigasztalódhattak Bonn és Aachen elvesztése után.
A CDU-s Hendrik Wüst, aki a helyi pártszervezet elnöksége mellett a tartományi kormányfői posztot is betölti, elmondta, „pragmatikus, megoldásorientált, kereszténydemokrata politika” kell, ami egyben a közép politikája is. Jens Spahn CDU-frakcióvezető szerint az öt legnagyobb tartományi városból hármat elvittek. „Utoljára 1999-ben nyertünk így. Nagyszerű este” – lelkendezett. Hogy a CDU számára mennyire fontos volt a választás, jó jelzi, hogy a tartományi végrehajtó bizottsági ülésükön hétfőn Friedrich Merz kancellár is megjelenik.
Az SPD-t vezető Bärbel Bas – aki egyben a nagykoalíciós kormány munkaügyi minisztere – azt az ősi szociáldemokrata bölcsességet mondta el a DPA hírügynökségnek a választások után, hogy pártjának az emberek gondjaival kell foglalkoznia, és a mindennapjaikat jobbá tennie. „Ennek kell munkánk középpontjában állnia. Ez vonatkozik Észak-Rajna-Vesztfáliára és az egész tartományra egyaránt” – mondta. Sarah Philipp, a párt tartományi elnöke azt mondta, az SPD-nek a stílusán és programján is változtatnia kell, hogy helyreállítsa a bizalmat. Később a Deutschlandfunknak arról is beszélt, hogy a migrációval, közbiztonsággal és tisztasággal kapcsolatban van teendő, illetve a dortmundi vereség különösen fájdalmas a pártjának.
Lars Klingbeil SPD-s alkancellár optimistábban értékelt a FAZ szerint, azt mondta, a győzelmeik „megmutatják, hogy amelyik településen erősen beágyazódtunk, ott sikeresek lehetünk a politikánkkal”.
Az AfD tartományi vezetője, Martin Vincentz annak ellenére pozitív eredményekről beszélt, hogy második körbe jutott jelöltjeiket mind nagy arányban megverték a középpárti jelöltek, elmaradt a – párt színéről elnevezett – „kék hullám”. A tendencia szerinte látszik, pártja pedig profitálni fog a mostani kampányból, és a 2027-es észak-rajna-vesztfáliai tartományi választásokon meg akarják triplázni szavazataik számát. A párt 5,4 százalékot kapott 2022-ben. A Deutsche Welle szerint Vincentz így értékelt még:
„Ez egy népszavazás volt az országunk irányáról. És azokat, akik nem veszik figyelembe a szavazók akaratát, meg fogják büntetni a választók.”
A Zöldek visszaesésére azt mondta Felix Banaszak pártelnök, hogy vissza kell építeniük a bizalmat, és meg kell mutatniuk, hogy a zöldpolitika válaszokat tud adni a jelen és jövő kérdéseire is. A Zöldek egyébként a CDU-val közös koalícióban vezetik jelenleg Észak-Rajna-Vesztfáliát, legkésőbb a 2027-es választásokig.
A Deutsche Welle szerint a legutóbbi, 2020-as helyhatósági választást össze se lehet hasonlítani a mostanival. Akkor Észak-Rajna-Vesztfáliában is a Covid-járvány volt a fő téma, azóta ez lecsengett, és közben a tartomány lakói is végignézhették a jelzőlámpa-koalíció összeomlását. Ez Olaf Scholz kormányának piros szocdemei, sárga neoliberálisai és zöldjei összeveszésével indult, majd egy előrehozott választásban csúcsosodott ki, amiből a jobboldal profitált. Emellett bedurvult az ukrajnai háború, és az éghajlatváltozás is jelezte, ott van az emberek körül, amikor az Ahr völgyében 135 embert megölt egy villámárvíz – a völgy egy része a tartományhoz tartozik.
Mindenesetre azt a Financial Times cikke is megemlíti, hogy a CDU-CSU-SPD nagykoalíció népszerűsége egyre alacsonyabban van, és az üzleti világ vezetői csak úgy, mint a dolgozók is elfordulnak lassan tőlük. Nem segített a Merz által áttolt 1 billió eurós védelmi és infrastrukturális csomag sem – amihez még az adósságplafont is módosították –, a kancellár ezért „a reformok őszét” hirdette meg. Meg tervezik reformálni a szociális juttatásokat és a nyugdíjrendszert is, többek közt megengedve, hogy a nyugdíjkorhatár után is dolgozhassanak az emberek.
Hogy ez elég lesz-e megállítani az AfD térnyerését, az más kérdés. A Guardian még a vesztfáliai első forduló után azt írta, minél több helyi képviselői és polgármesteri pozíciót szerez az AfD, annál nehezebb lesz a pártok közti együttműködésből őket kizáró, ún. „tűzfal”-taktika megtartása. A Spiegel megjegyezte, ilyen pozícióból van dögivel, az AfD ugyanis nagy frakciókat alakíthat több városi tanácsban is, a jó első fordulós eredményei miatt.
Hogy mennyire mozgatja meg az embereket még a német politika, és mennyire fáradtak bele az establishment pártjaiba, azt az AfD előretörése és az alacsony második fordulós részvétel mellett egy duisburg eset is megmutatja. Azért csúszott félórát a szavazás megkezdése, mert a választási bizottság egyik tagja nem ért oda időben. Elaludt.
