Közszolgák ezreinek a jövője múlik azon, hogy ki rántja előbb félre a kormányt Amerikában
Szerdán takaréklángra kapcsolták az Egyesült Államok kormányzatát, mert a republikánusok és demokraták nem tudtak megegyezni a költségvetésen. A vita középpontjában az egészségügy finanszírozása áll, egyik párt sem hajlandó engedni az elképzeléseiből. A leállás a bürokrácia egészét érinti, még a budapesti amerikai nagykövetség oldalán is látható.
Legutóbb Donald Trump első elnöksége idején 2018–19 telén fordult elő, hogy a két párt nem tudott megegyezni, és leállt az állam működése, emlékeztetett a Guardian. Akkor bő egy hónapig, 35 napon át tartott a shutdown, ami a mai napig rekordnak számít. Akkor több szövetségi dolgozó annyira kifogyott a pénzből, hogy már élelmiszerbankokból szerezte az ételt.
„A republikánusok leállásba taszítják Amerikát, elutasítják a kétpárti tárgyalásokat, pártos törvényjavaslatot erőltetnek, és kockáztatják Amerika egészségügyét.”
Ezt már Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakcióvezetője mondta kedd este. Schumer az ABC szerint arról is beszélt egy kedd esti sajtótájékoztatón, hogy le akarnak ülni tárgyalni, de a republikánusok képtelenek ezt pártoskodás nélkül tenni, csak a saját verziójukat fogadják el.
A múlt hónapban a képviselőházi republikánusok elfogadtak egy törvényjavaslatot arról, hogy a szövetségi kormányzat működését november 21-ig lehessen finanszírozni, de ehhez 60 szavazat kellene a szenátusban. Ez márpedig demokrata szenátorok nélkül kivitelezhetetlen, hisz 53 republikánus ül csak a felsőházban. A republikánusok abba a demokrata javaslatba sem egyeztek bele, hogy októberben még pénzeljék a kormányzatot, cserébe pár politikai engedményért. John Thune, a szenátusi republikánus többség vezetője élesen kikelt a demokraták ellen:
„A szélsőbalos érdekcsoportok és szélsőbalos demokrata tagok szembe akartak szállni az elnökkel, és ezért a szenátusi demokraták feláldozták az amerikai embereket a demokraták pártérdekeinek.”
Ted Cruz texasi szenátor azt mondta, a demokraták azt akarják megmutatni, hogy utálják Trumpot. „Ez elkerülhetetlenül megadással végződik. Valamikor újra felkapcsolják majd a villanyt, de előbb tombolniuk kell az éjszakában” – fogalmazott líraian. Schumer és Hakeem Jeffries képviselőházi frakcióvezető közös közleményükben Trump különös viselkedésére is kitértek, aki szerintük „megszállottan posztol őrült deepfake videókat” ahelyett, hogy tárgyalásos úton kiegyezne a demokratákkal. Kamala Harris volt alelnök és demokrata elnökjelölt az X-en közölte, hogy Trump és a republikánusok a hibásak a leállásért, mert nem akarják megakadályozni az egészségbiztosítási díjak növekedését.
A New York Times hírlevelének elemzése szerint a demokraták 2018-ban már megnyertek egy félidős választást azzal az ígérettel, hogy megvédik Trumptól az Obamacare-t, és most is hasonlóra játszhatnak. De kevés igazi ütőkártyájuk van, mivel a Fehér Ház és a kongresszus a republikánusoké, akiknek a kezére játszik a konzervatív többségű legfelsőbb bíróság is. Ennek tetejébe jön a Trump-kormány fenyegetése, hogy a leállás alatt ezrével rúgnák ki a szövetségi alkalmazottakat – ahogy azt Trump a tavalyi kampányban is ígérte.
Mi történik és miért?
A kormányzat akkor áll le, ha a kongresszus, vagyis a törvényhozás két háza nem fogadja el a következő évi költségvetést, a szövetségi kiadásokról szóló 12 törvényt, írja magyarázó cikkében a Fox News. Ezeket október 1-ig, a következő fiskális év kezdetéig kell megszavazni. A másik opció, ha ez nem sikerül, hogy kitolják a hatályban lévő finanszírozást a szövetségi intézmények részére addig, amíg a pártok meg nem állapodnak. 1980 óta a Fox szerint tízszer, a CNN összesítése szerint 14-szer állt le a kormányzat. Utóbbiba a részleges leállásokat is beleszámolták, amikor egyes hivatalok finanszírozásáról tudtak csak megegyezni.
A demokraták elsősorban az Obamacare néven ismertté vált egészségbiztosítási törvény (ACA) hatálya alá tartozó adójóváírások határidejének kitolását követelik, de Trump más korábbi döntéseinek felülvizsgálatát is követelik. Ilyen az időskori betegellátást biztosító Medicaid, a közmédia és a külföldi segélyek finanszírozásának év eleji megvágása. A kulcskérdés mégiscsak az egészségbiztosítás, annak átalakításával ugyanis Trump kormánya 10 millió amerikait foszthat meg az egészségbiztosításától, a jóváírások nélkül pedig további 20 milliónak emelkedne a tb-je. Thune közölte, hajlandó tárgyalni az ACA-ról, de előbb el kell fogadni a kormányzat finanszírozásáról szóló javaslatot.
A demokraták soraiban már vannak olyanok, akik engednének, a leállás előtti utolsó szenátusi voksolások hárman is átszavaztak. Ők azzal érveltek, hogy nem tudni, a Trump-kormány mit tenne a leállás esetén. Ugyanis joga van ilyen esetben meghatározni, hogy a voltaképp vészhelyzeti, egész minimális finanszírozást mire költse, mely állami szervezetek kapjanak pénzt.
„Nem támogathatok egy költséges leállást, ami fájna a nevadai családoknak, és még több hatalmat adna ennek a meggondolatlan adminisztrációnak a kezébe” – indokolt Catherine Cortez Masto demokrata szenátor a Guardian szerint. Angus King maine-i és John Fetterman pennsylvaniai szenátorok is megszavazták a republikánus javaslatot, utóbbi azt mondta, a pártja helyett az országért szavazott. Végül a kedd esti szavazás végeredménye 55 igen és 45 nem lett, mivel viszont egy republikánus, Rand Paul nemmel voksolt.
A helyzeten egyébként az sem segített, hogy a demokrata és republikánus frakcióvezetők a képviselőházból és a szenátusból hétfőn találkoztak Trumppal, de nem tudtak megállapodásra jutni az elnökkel.
Hogy néz ki a shutdown?
Minden, a leállásokkal, azaz shutdownokkal foglalkozó cikk kiemeli, hogy minden egyes ilyen leállás más. Az ökölszabály, hogy minden olyan szervezetnek és programnak működnie kell ilyenkor, ami életeket és tulajdont véd meg. A különböző szerveknek vészhelyzeti terveket kell készíteniük arról, milyen tevékenységet tudnak folytatni, illetve ehhez mennyi munkaerőre van szükségük.
A fontos szociális programok és az egészségügyi ellátás pénzelése megoldott ilyen esetben is, ahogy a postát, a veteránkórházakat, a bevándorlási és határőrizeti szerveket is finanszírozzák. Ellenben a szövetségi dolgozók nem kapnak fizetést. A fizetés nélküli szabadságok pedig olyan intézmények működését akadályozhatják, mint az adóhatóság vagy a kisvállalkozási hivatal. A lakásbérleti támogatások és hozzájárulások is csúszhatnak.
A CNN hosszan sorolja, az egyes minisztériumok és ügynökségek milyen tervekkel készültek a leállásra. Az oktatási minisztérium például továbbra is folyósít diákhitelt és ösztöndíjakat, a biztonsági szervek is megkapják a pénzüket. Az adóhivatal (IRS) az inflációcsökkentő törvény által juttatott pénzek miatt továbbra is képes fizetni 74 300 dolgozóját. Az élelmiszer-biztonsági hivatal a leállás ideje alatt nem fogja tudni ellátni a feladatát, bevizsgálni, hogy a húsok, tej vagy tojás alkalmas-e fogyasztásra.
A védelmi tárca továbbra is képes finanszírozni többek közt a déli határ védelmét, a közel-keleti műveleteit és az Aranykupola rakétavédelmi rendszer építését, de kétmillió katonája nem fog fizetést kapni dacára kötelező szolgálatának. Így az amerikai városokba, köztük Washingtonba kirendelt nemzeti gárdisták is az utcákon maradnak. Az amerikai nemzeti parkok az előző leállásokkor dollármilliókat buktak, bár az utóbbi években a tagállamok saját büdzséből is kisegítették a parkokat, hogy nyitva tudjanak maradni. Fizetést kapnak várhatóan a bírák, de más bírósági dolgozók nem.
Összesen mintegy 4 millió közszolga maradhat bér nélkül az ABC szerint, ez a kongresszus tagjait nem érinti.
Ha megegyeznek a pártok, minden közalkalmazott visszamenőleg is megkapja a fizetését.
A repülésbiztonságot elvben nem érinti a leállás, a légi irányítóknak mindenképp dolgozniuk kell, de itt is fizetés nélküli szabadságra küldhetik a nem létfontosságú feladatot ellátókat. A CNN megemlíti, a nagy 2018–19-es leállásnak 10 légi irányító vetett véget, akik nem vették fel a munkát, leállítva ezzel több nagy repülőtér működését. Ezután döntött Trump a megegyezés és az átmeneti finanszírozás mellett.
A dolgozói fizetések a hónap vége felé érkeznek, így a fizetésnélküliséget egy ideig még nem érzik meg a szövetségi munkavállalók. Amikor legutóbb leállás fenyegetett, 1,4 millió dolgozót minősítettek létfontosságúnak, akik közül 750 ezer ember fizetését lehetett volna más forrásokból biztosítani.
Tömeges kirúgások?
A Fox megemlíti, a leállás alkalom lehet köztisztviselők elbocsátására. Az Igazgatási és Költségvetési Hivatal egy körlevélben már jelezte, hogy azok a hivatalok, amelyek tevékenysége nem prioritás a Trump-kormánynak, és amiket érint a leállás, fontolják meg dolgozók leépítését. A demokraták szerint ez zsarolás.
Donald Trump közölte, „ha leállítjátok, elbocsátások lesznek, szóval egy csomó embert le fogunk építeni”, és azzal fenyegetett, hogy a demokrata dolgozókat rúgják majd ki. Később Russ Vought, a Fehér Ház igazgatási és költségvetési hivatalvezetője egy levélben „a demokraták őrült politikai követeléseiről” írt a szövetségi irodák és ügynökségek vezetőinek címzett levelében. Arról is értekezett, hogy a demokraták álláspontja tarthatatlan, nem tudni, meddig akarnak ragaszkodni hozzá, ezért nehéz megmondani, meddig tart majd a leállás.
Pete Aguilar, a demokraták képviselőházi munkacsoportjának elnöke az NPR-nak nyilatkozott a belengetett leépítésekről. Felidézte a tavasszal még Elon Musk vezette hatékonysági hivatal, a DOGE tetteit: elbocsátottak egy csomó szövetségi dolgozót, majd visszavették jelentős részüket. Hozzátette, Trump képes elbocsátani embereket, és ennek „semmi köze a kormányzat finanszírozásához”. Ugyan bíróságon meg lehet támadni a kirúgásokat, Aguilar szerint attól még hónapokig tarthat a procedúra, ameddig valaki ügyében ítélet születik, és addig nincs munkája, keresete.
Aguilar állításával, miszerint csak zsarolni akar a Trump-kormány a kirúgásokkal, szembemegy az Atlantic cikke. A lap arról ír, a DOGE esetén is látszott, hogy Trump komolyan gondolja a bürokrácia drasztikus leépítését. Ezzel Russell Voughtot bízta meg, aki szintén lelkesen támogatja a tervet, és egy fehér házi forrás szerint megteszi majd, „amit a DOGE nem tudott”. Pedig már 275 ezer ember, a közszolgák tizede otthagyta az állását, amiért a Trump-kormány olykor még fizetett is – Richard Blumenthal demokrata szenátor szerint 21 milliárd dollár ment el erre. A kormány azzal védekezik, hogy ez egyszeri költség, de hosszú távon megtakarítást hoz majd, hisz kevesebb ember bérét kell fizetni.
Kit támogatnak az emberek?
A Guardian szerint felemás eredmények jöttek ki a közvélemény-kutatóknál, amikor felmérték, az emberek kit hibáztatnak, ki támogatnak a leállás után. Érdemes kiemelni, hogy az amerikai pártok a leállások esetén abban reménykednek, hogy a másik párt népszerűsége gyengülhet, ha sikerül rásütni a billogot, hogy miattuk állt le az ország.
A New York Times és a Siena közös, múlt heti felmérése szerint a megkérdezettek 27 százaléka szerint a demokratáknak valóban le kell állítani a kormányzat működését, míg 65 százalék ellenzi a lépést. A demokrata szavazók körében is megosztott a támogatók (47%) és az ellenzők (43%) aránya, miközben a függetlenek 59 százaléka ellenzi ezt a felmérés szerint, amit még a Fehér Ház is megosztott az oldalán. A Marist felmérését kedden közölték, eszerint a választók 38 százaléka a republikánusokat, 27 százaléka a demokratákat, 31 százaléka mindkét pártot okolja a helyzetért.
Mi lesz a gazdasági ára ennek?
Egyelőre nem tudni, mennyibe fog kerülni a leállás. A Fox egy 2019-es kongresszusi jelentés alapján próbál saccolni. Akkor azt állapították meg, hogy a 35 napos stop idején durván 18 milliárd dollár elköltését halasztották el. Ez az első negyedévben a GDP 8 milliárd dolláros csökkenéséhez vezetett, amiből 3 milliárdot nem is tudtak visszaszerezni. A szövetségi dolgozók mellett a kisvállalkozásokat is komolyan érintette mindez, sok kis cég a jelentés szerint nem is tudta pótolni az akkor kiesett bevételeit később.
A CNN szerint a leállás érinti az adóhivatal, az IRS tevékenységét is, így akár 2 milliárd dollárral is csökkenhet az adóbevétel. A gazdaság állapotáról is kevesebb információ jön majd be, a Munkaügyi Statisztikai Iroda többek közt az október 3-ra várt havi munkaügyi jelentését sem fogja tudni közölni. Az Amerikai Utazási Szövetség pedig közölte, el kell kerülni a leállást, mert a késő repülőkkel és törölt utazásokkal heti 1 milliárd dolláros kárt okozhat a szektornak. Árthat a kiskereskedelmi forgalomnak is, ha a szövetségi dolgozók fizetés nélküli szabadságra kényszerülnek, tehát nincs pénzük, amit elköltsenek a boltban.
Mark Zandi, a Moody's Analytics vezető közgazdásza az ABC-vel közölte, az éves reál GDP-növekedést ebben a negyedévben minden héten 0,1 százalékkal vetheti vissza a leállás. Összevetésként: 2025 első felében 1,8 százalék volt a gazdasági növekedés az Egyesült Államokban. Tehát igazán nagy kár okozásához hosszú leállás kéne, amilyen 2018 óta nem volt. Ráadásul, ha a dolgozók ismét munkába állnak és megkapják az elmaradt bérüket, a gazdaság is gyorsan regenerálódhat. Ha nem így lesz, egy elnyúló leállás a fogyasztói hangulatnak is árthat, 2018–19-ben 7 százalékpontot esett ez a mérőszám a Michigani Egyetem bizalmi indexe szerint. Ugyanakkor a tőzsdéket nem rázták meg a múltban ezek az események, a 2018 végi leálláskor az S&P 500 index 10 százalékot erősödött.
Abby André, az elbocsátott szövetségi dolgozókat utánkövető Impact Project ügyvezető igazgatója azt mondta az Atlanticnek, a közszolgák sorsa a járulékos veszteség lesz a nagy pártharcban. Szerinte a chicken game elég gyakori a leállások előtti időszakokban, de ez a kormány megmutatta, hogy beváltja a fenyegetéseit.
