Orbán harcostársát a gazdasági elégedetlenségen kívül az autós nácik segíthetik vissza a hatalomba

Péntek délután kezdődik Csehországban a másfél napos parlamenti választási maraton, amelyet feszült nemzetközi figyelem övez. Az alsóház összetételétől függ ugyanis az, hogy visszatér-e az EU- és NATO-szkeptikus volt kormányfő, a milliárdos Andrej Babiš, akivel Orbán Viktor „békepárti” és EU-szkeptikus tömböt alkothat, ha reményeit beteljesítve csatlakozik hozzá és Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz. A Szabad Európa szerint egyes ideológiai kérdésekben csatlakozhat hozzájuk a júniusban megválasztott Karol Nawrocki lengyel elnök is, lényegében új életet lehelve a V4-ekbe.

A választás csak a koalíciós egyezkedésnek fog megágyazni

A cseh törvényhozás kétkamarás, az alsóházban – a magyar parlamenthez hasonlóan – 200 képviselő ül. Azonban a magyar választási rendszerrel ellentétben a pártokra 14 területi listán lehet szavazni, és az ötszázalékos parlamenti küszöböt megugró pártok között arányosan oszlanak meg a mandátumok. A rendszert bonyolítja, hogy a pártkoalíciókra tagszervezeteik számától függően 7, illetve 11 százalékos parlamenti küszöb érvényes. Ezen kitétel miatt egyébként a szélsőbaloldali Elég!, illetve a szélsőjobboldali-libertárius Szabadság és Közvetlen Demokrácia indulását több bírósági fórumon is megtámadták.

Az előzetes eredmények kevéssel a szombat esti urnazárás után várhatók.

Az alkotmány szerint az elnök kéri fel kormányalakításra a stabil többségre leginkább esélyes párt vezetőjét. Azaz a köztársasági elnöknek van némi lehetősége a manőverezésre, márpedig az egykori NATO-tábornok Petr Pavel előre leszögezte, hogy figyelembe fogja venni a jelöltek viszonyát hazája EU- és NATO-tagságához.

Amennyiben Babiš lesz az esélyes a kormányalakításra, Pavel mérlegelési szempontjai közé kerül az is, hogyan akarja a jobboldali populista politikus feloldani a konfliktust a közügyek képviselete és magánérdekei – konkrétan az Agrofert vegyipari és agrárkonszern érdekei – között. Pavel aktivizmusa nem számít rendkívülinek, elődje, Miloš Zeman a 2021-es parlamenti választás után nyíltan favorizálta Babišt.

A közvélemény-kutatások alapján egyetlen párt sem számíthat abszolút többségre. Akármilyen többségi vagy kisebbségi formáció kap lehetőséget a kormányalakításra, első lépésként el kell nyernie a törvényhozás többségének támogatását a bizalmi szavazáson.

Mankós támadás és orosz TikTok-oldalak is befolyásolták a kampányt

A kampány egyik legbotrányosabb jelenete volt, amikor egy férfi mankójával fejbe vágta Andrej Babišt. A 71 éves politikust kórházba is kellett szállítani a kampányrendezvényről, de nem szenvedett súlyos sérülést.

Az orosz hírszerzés a román elnökválasztáshoz és a moldovai elnökválasztáshoz hasonlóan Csehországban is igyekezett néhány csákánycsapással elmélyíteni a politikai törésvonalakat. Egy online fenyegetésekkel foglalkozó cseh kutatóintézet 300 olyan TikTok-csatornát azonosított, amely összesen heti 5-9 millió felhasználót elérve terjeszt oroszbarát és a rendszerellenes pártokat támogató propagandát – ez a szám meghaladja az összes pártoldal együttes elérését.

A választás egyik főszereplője a kormányzati pozícióból kampányoló jobbközép Együtt (Spolu) koalíció, amelynek vezető ereje az Orbánnal is többször összekülönböző Petr Fiala kormányfő Polgári Demokraták (ODS) pártja. A fő ellenzéki kihívó pedig Orbán Viktor jobboldali populista szövetségese, Andrej Babiš pártja, az Elégedetlen Polgárok Mozgalma (ANO).

Európai szemmel a legfontosabb törésvonalnak a két fő esélyes viszonya számít az euroatlanti integrációhoz. A Spolu ugyanis az európai jobbközép pártokhoz hasonlóan Ukrajna támogatása mellett áll ki, és Csehországot az EU integráns részeként látja. A legerősebb ellenzéki párt, az ANO ezzel szemben az euroszkeptikus vonalat képviseli. Ez nem csak az Ukrajnának folyósított lőszerszállítmányok berekesztésének ígéretében nyilvánul meg, a párt elutasítja az EU közös szén-dioxid-kibocsátási szabályozását és a menedékkérők elosztására vonatkozó elképzeléseket is.

Ahogy arról nyári közép-európai gazdasági körképünkben írtunk, a cseh gazdaság 2025-ös kilátásai „mérsékelten optimisták”. A GDP-növekedés enyhe javulást mutatva is épp csak eléri a 2 százalékot, azonban mivel a fejlett cseh gazdaság egy főre jutó GDP-értéke az európai uniós átlag 90 százaléka fölött van, a lassú növekedés nem számít rossznak. Az infláció terén Csehország regionális összehasonlításban igen jól teljesít, az éves inflációs ráta alig 1,8 százalék. Azonban az ukrán háború 2022-es kitörése utáni energiaválság és a 15 százalékra ugró infláció miatti elégedetlenség még mindig erőteljesen meghatározza a választói hangulatot.

Nem csoda, hogy a kampányt az ANO elsősorban olyan megélhetési kérdésekkel akarta irányítani, mint az energiaárak, a bérszint vagy vállalati adók – amit a 4,3 milliárd dolláros vagyonnal bíró Babiš pártja nem meglepő módon csökkenteni szeretne. Az ANO programjában olyan, más jobboldali populista erőknél is visszaköszönő elemek is szerepelnek, mint a közmédia költségvetési függetlenségének megnyirbálása vagy az álhírek elleni kormányzati programok eltörlése a „cenzúrára” hivatkozva.

Autós nácik és zöld kalózok dönthetik el a választást

A két nagy tömb a Politico által összesített közvélemény-kutatások szerint együttesen is csak a szavazatok felére számíthat: az ANO 30 százalék körül áll, a Spolunak 20 százalékot mérnek. Ezért kulcsszerepük lesz a potenciális koalíciós partnereknek. Az arányos választási rendszernek köszönhetően pártokból nincs hiány (összesen 28-an adtak le listát), azonban a parlamentbe jutásra csak az alábbi erőknek van esélyük:

• A NATO-ból és az EU-ból való kilépést szorgalmazó Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SDP) 13 százalékot kaphat. A gazdasági deregulációt követelő párt erősen bevándorlóellenes és elutasítja a multikulturalizmust – miközben alapító elnöke, Tomio Okamura negyedrészt koreai, negyedrészt japán származású.
• A regionalizmust előtérbe helyező, liberális Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 10-11 százalékot remélhet, ami visszaesést jelentene az Európa-párti, korrupcióellenes és bürokráciacsökkentő programot képviselő formációnak.
• A Zöldek és a 2021-ben még a STAN-nel együtt induló Kalózpárt választási koalícióját is 10 százalék körülire mérik.
• A kisebb pártok közül pedig a parlamenti küszöb fölé mérik – 7-7 százalékkal – a 2022-ben alakult, nácizmusba hajló módon szélsőjobboldali, harsányan környezetvédelem- és haladásellenes gépjármű-tulajdonosok érdekvédelmi pártját (AUTO), illetve a kommunisták által dominált Elég! (Stacilo) pártszövetséget. Utóbbi a német Sahra Wagenknecht Szövetséghez vagy a szlovák Smerhez hasonlóan a radikális baloldali szociális követelések mellett kulturálisan igen konzervatív nézeteket vall, erősen bevándorlóellenes és erősen oroszpárti, a háború kitöréséért is Ukrajnát teszi felelőssé.

Ha az eredmény a felmérések szerint alakul, akkor az ANO a két szélsőséges párt támogatásával együtt elérheti a kormányalakításhoz szükséges többséget, a Spolunak viszont a két Európa-párti erő támogatásával együtt is nehéz dolga lesz. A cseh politikai tömbök között azonban van átjárás, előfordulhat olyan helyzet, hogy nem a komplett politikai program, hanem részkérdések alapján születik megállapodás.

A 2021-es parlamenti, majd a 2023-as elnökválasztást – pont Petr Pavel ellenében – elbukó Babiš esetleges kormányzásáról az elemzők jórészt csak találgatni tudnak: egyfelől a politikus egy meglehetősen szélsőséges koalíció élén kerülhet csak kormányra, ami előrevetíti az autoriter módszereket, a migránsok és szexuális kisebbségek elleni fellépést, illetve a környezetvédelmi szabályok visszanyesését. Az AUTO konkrétan az összes biciklisávot megszüntetné. Másfelől azonban annak ellenére, hogy Babiš egyik alapítója a Fideszt, a francia Nemzeti Tömörülést, a spanyol Voxot, az osztrák Szabadságpártot is magába foglaló Patrióták Európáért EU-szkeptikus európai parlamenti frakciónak, kormányra kerülve már csak a saját érdekei miatt is visszavesz EU-ellenességéből, ugyanis cégei busás bevételt húznak az uniós agrártámogatásokból és kohéziós alapokból.

A cikkhez a linkekkel jelölt forrásokon kívül az Atlantic Council, a Reuters és a Deutsche Welle anyagait használtuk fel.