Oroszország az ukrajnai háborúba ragadva újabb befolyási övezetét bukhatta el
Az előrejelzésekre alaposan rácáfolva őrizte meg parlamenti többségét Moldovában az EU-tagságot célzó kormánypárt az oroszpárti kommunista-szocialista Hazafias Választási Blokkal (BEP) szemben. Ahogy sejteni lehetett, a vereséget a vesztes fél vitatja, Igor Dodon korábbi államfő pártszövetsége hétfőre tüntetést szervezett Chișinăuban. Dodon már a szavazatok összeszámlálása előtt, vasárnap este kihirdette saját győzelmét, noha végeredményben csak 25 százalékot szerzett, miközben Maia Sandu államfő Cselekvés és Szolidaritás (PAS) pártja a szavazatok felét.
Putyin vagy Brüsszel
A választást mindkét oldal sorsdöntőként jellemezte. A kormányoldal szerint most dől el, hogy Moldova kitart-e az EU-integráció mellett vagy Moszkva érdekszférájába kerül. A BEP ugyanezt látta, csak más előjellel. Szerintük a gyarmatosító Brüsszel és nagyobb biztonságot, olcsóbb energiát biztosító baráti Oroszország között kellett választani. A jelek szerint Sandu jobban tudta mobilizálni az EU-párti üzenettel jobban tudta mozgósítani szavazóit, ami az 52 százalékos részvételnél döntő tényező lehetett.
A Románia és Ukrajna közé ékelt posztszovjet ország harmad magyarországnyi területével, 2,5 milliós lakosságával, Európa legszegényebb országaként a periférián van, de az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt megnőtt a geopolitikai jelentősége, nemcsak az orosz vezetés, de az EU számára is. Ennek legfőbb oka, hogy Szovjetunió felbomlásakor függetlenné vált Moldovából rövid, de véres polgárháború után orosz támogatással kivált az el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság (PMR), amely sajátos szovjet nosztalgiát építve mindvégig a szoros orosz szövetségre támaszkodott. A félmilliós lakosságban az orosz nyelv dominanciája mellett egyenlő arányban vannak moldávok, ukránok és oroszok. A szakadár területen 1500 orosz békefenntartó állomásozik, feladatuk elsősorban az ukrán határ közelében lévő, 20 ezer tonnás lőszerkészlet őrzése.
A hidegháború alatt és a kelet-európai szovjet kivonulás után felhalmozott állomány elszállítása az ezredfordulón megakadt, a PMR pedig befagyott konfliktusként rögzült. A két országrész vérontás nélkül él együtt a rendezetlen státusszal, a határokon át lehet kelni, sokan ingázó munkavállalók a PMR-ből, az ország bajnoksága is közös – a legerősebb csapat épp a PMR fővárosaként szolgáló Triszapol csapata, a tiraszpoli Sheriff, amely 2021-ben a Real Madridot is megverve a BL főtáblájára jutott –, de például a PMR területén nem volt vasárnap szavazás. Igaz, lakói átmehettek a moldáv ellenőrzés alatt álló országrészbe szavazni, így az eredmények bizonyos részben az ő preferenciáikat is tükrözik. A PMR lakóitól érkezett szavazatok fele a BEP-nek jutott.
A külföldről érkező szavazatok ezúttal is fontos szerepet játszottak, a PAS többségének megőrzéséhez bizonyosan kellettek. Oroszországban a leadott szavazatok 67 százaléka ugyan a BEP-nek jutott, Belaruszban is 53 százaléka voksolt rájuk, de minden más országból az EU-párti PAS-ra szavaztak a legtöbben, Magyarországról például 82 százalék.
Az Európai Bizottság már korábban egyértelműen kiállt a tavaly győztes államfő, Maia Sandu mögött álló kormánypárt mellett, hangsúlyozva, hogy a 2022-ben EU-tagjelöltséget kapott Moldova eddig is sokat tett az integrációért, és PAS politikája ebben az irányban támogatandó a továbbiakban is. A nyáron az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egy 1,9 milliárd eurós, két évre érvényes támogatási csomagot is bemutatott ennek érdekében.
A felmérés szorosabb versenyt ígért
A vasárnapi eredmény valóban váratlan: a 101 fős parlamentből eddig 62 helyet birtokló PAS azzal is számolt, hogy nem csak a kényelmes többséget veszíti el, de akár a kormányalakítás esélyét is, mert a BEP megelőzheti. A felmérések fej-fej melletti eredményt vagy az oroszbarát pártszövetség egy-két mandátumos előnyét sem zárta ki. Ehhez képest a PAS 50 százalékos eredményével másfélszeresen felülmúlta a várakozásokat, így abszolút többséget szerzett, míg a BEP-nek be kellett érnie a jósolthoz képest kétharmadannyi szavazattal, 24,2 százalékkal.
Az előrejelzések tévedtek a parlament összetételében is: további két párt bejutását prognosztizálták, ám végül három lépte át az 5 százalékos küszöböt: a baloldali-nacionalista Mi Pártunk (NP) és az EU-tagságot nem kizáró, ám szintén oroszbarátnak tekintett Alternatíva (BA) mellett némiképp váratlanul bejutott a Romániával való egyesülést támogató Demokrácia – Otthon (DA) is.
Utóbbi vezetője Vasile Costiuc, aki pártját a román nacionalista AUR szövetségesévé tette. Az AUR élén a román elnökválasztáson meglepetésre vereséget szenvedett George Simion áll, akit nézetei ellenére európai szinten Orbán támogatandó erőnek vélt, akkor még Simion győzelmével kalkulálva. A magát trumpistának mondó Costiuc korábban üzleti tevékenységet folytatott Oroszországban, és nem pártolja Ukrajna támogatását sem. Így bizonyos fokig a Moszkva-barát erők szövetségese is lehet a parlamentben, bár a Romániával való egyesülés ebbe nem egészen illik bele. Destabilizáló tényezőként még szolgálhatja az orosz érdekeket.
Az előrejelzések megbízhatatlanságát két tényező magyarázza. Az egyik, hogy a szavazatok 17 százalékát a külföldön élő moldávok adták, akiknek a preferenciáit nem mérték a kutatásokban. A másik, hogy több mint 20 százalék volt az utolsó pillanatban is a magukat bizonytalannak mondók aránya – bár kérdés, hogy közülük mennyien mentek el az otthonmaradt 48 százalékból. Végeredményben a PAS az eddigi 62 után kisebb, de kormányképes, 55 fős többséget hozott össze, a BEP-nek viszont 32 helyett ebben a ciklusban 29 mandátummal kell beérnie, az újoncok közül az Alternatíva 8, az NP és a DA 6-6 mandátumot szerzett.
A győzelem nem feltétlenül a PAS-nak és Sandunak szóló elismerés, inkább az EU-integrációba vetett bizalomnak. A gazdasági nehézségek miatti váltás igénye és az olcsó gáz hívószava kevésbé volt vonzó az Oroszországgal szorosabb kapcsolatot ígérő pártoktól.
Oroszország ereje megkopott
Talán azért sem, mert a Moldovába – pontosabban a szakadár területre – tartó orosz földgázt tavaly decemberben épp Oroszország nem igyekezett alternatív útvonalakon pótolni, miután megszűnt az Ukrajnán át tartó tranzit. Pedig lett volna erre lehetőség Chișinău javasolta is, ám az orosz fél arra játszott, hogy ha az addigi tranzit ellehetetlenülésére hivatkozva leállítja a gázszállítást, akkor azzal Moldovát is nehéz helyzetbe hozza: az ország ugyanis villamosenergiájának 70 százalékát a szakadár területen lévő, orosz földgázzal működtetett erőműből szerezte be. Ez jelentette a PMR fő bevételét is, így Moszkva nehéz helyzetbe hozta saját szakadár szövetségesét is.
Az orosz döntés valójában a PMR-nek is szólt: Moszkva nehezményezte, hogy a szakadárok nem támogatják nyilatkozataikkal az Ukrajna elleni háborút és egyre inkább keresik az együttműködést Chișinăuval. Igaz, ez valószínűleg annak a következménye, hogy az orosz hadsereg nem érte el kitűzött célját: negyedik éve tart a pár hetesre tervezett háború, Oroszország nem jutott el Odesszáig, ahonnan már csak egy karnyújtásnyira lett volna a PMR – másik nevén Transznyisztria –, amely az orosz hadsereg megjelenését ellenállás nélkül tudomásul vette volna, ami alapvetően befolyásolta volna Moldova létét is.
Moszkva tehát úgy neheztel Tiraszpolra, hogy épp az orosz haderő kudarca lehetetlenítette el a szakadárokat. Nem csak most, hanem már a 2014-es krími annexióval is. Utána ugyanis a PMR-ben lévő 1500 fős orosz kontingens utánpótlása, fegyvereinek karbantartása lehetetlenné vált, a sok odarendelt békefenntartó lényegében letelepedett, harcértékkel nem bír, ami megintcsak Tiraszpol és Chișinău lassú kiegyezése felé mutatott.
Az oroszpárti erők választási eredménye valójában annak is a következménye, hogy Oroszország beleragadt a háborúba, kiderült, hogy messze nem olyan erős, mint amilyennek vélte a világ, így bátorodott fel a Moszkvától távolodó Kazahsztán, és ezért tudta lezárni a saját javára Azerbajdzsán az örmények lakta Hegyi-Karabahért zajló konfliktust, és ennek következtében fordult nyugat felé a Moszkvában csalódott Örményország is.
Az ellenzéki tiltakozás könnyen elülhet
Ha pártok voltak is erre, a PMR lakossága minden bizonnyal kevésbé érezte meggyőzőnek a moszkvai irányt. Eközben az orosz befolyásolási kísérletekre, tiltott finanszírozásra hivatkozva Chișinău két pártot is eltiltott a részvételtől – a Nagy Moldovát és a Moldova Szívét, utóbbi a BEP-szövetség tagja volt –, ami tovább gyengítette az oroszpárti erőket. Igaz, az érintettek szerint ezek csak politikai kifogások voltak, hogy a kormánypárt kiiktathassa a konkurens erőket. Az bizonyos, hogy az érvet, miszerint a PAS-szal szemben Moszkva-barát erők küzdenek, a kormány aduászként használta, de ez láthatóan nem ütközött társadalmi ellenállásba.
Mindkét betiltott párt mögött Ilan Șor állt, akinek korábban még parlamentbe is bejutott pártját már 2023-ban betiltották. Maga Șor már 2019-ben elhagyta az országot, mielőtt a bíróság 15 évre elítélte egy 2014-es pénzügyi csalásért, amellyel az akkor mindössze 28 éves férfi egymilliárd dollárt sikkasztott el három bankból. 2023 őszén már Moszkvában bukkant fel, most pénzzel és dezinformációs trollhadsereggel segítette a Kreml-párti ellenzéket – írta saját oknyomozása nyomán a BBC. Șor legutóbb már a Moldova déli részén lévő 120 ezres gagauz autonóm terület vezetésén keresztül igyekezett újabb konfliktust szítani, amit a Kreml baráti figyelemmel kísért, a gagauz kormányzót Putyin is fogadta. Végül a Șor támogatásával megválasztott Evghenia Guțult idén hét év börtönre ítélték az orosz forrásból biztosított tiltott pártfinanszírozás miatt.
A vereségét a BEP egyelőre tiltakozással fogadta, Igor Dodon támogatói megjelentek a chișinăui parlament előtt. 2016 és 2020 között moldáv elnök Dodon szerint a kormánypárt nem a Moldovában élők, hanem csak a külföldi szavazatok révén maradt hatalmon. A tüntetéskor a Szabad Európa beszámolója szerint egy járókelő azt kiáltotta, hogy „dicsőség Ukrajnának”, mire a tüntetők kifütyülték és a rendőrség is megjelent, megelőzendő a dulakodást. Dodon hívei ezután Oroszországot támogató szólamokat skandáltak, de elemzők szerint a mérete alapján a tüntetés nem fog különösebb hullámokat verni, napokon belül elül.
Az EU-tagság ígérete révén most ismét bizalmat kapott PAS-nak azonban most kulcsfontosságú, hogy a 2022-ben Ukrajnával együtt megkapott tagjelölti státusz után a csatlakozási tárgyalások érdemben meginduljanak. Ez egyelőre nem történt meg, mert bár Brüsszel elismeri Chișinău törekvéseit, a folyamatot egy ütemben akarta vinni az ukrajnai tárgyalásokkal. Ezt Orbán Viktor az ukrán csatlakozási tárgyalások megvétózásával megakadályozta.
Az EU már jó ideje azt fontolgatja, hogy elválasztja egymástól Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatát, amely az EU-nak sem bonyodalmak nélküli. Az EU azonban nem szeretné, ha Kijev lemaradna, ezért nemrég az Európai Tanács elnöki tisztét betöltő António Costa felvetette, hogy minősített többséggel is lehetővé kellene tenni a csatlakozási tárgyalás megkezdését, megkerülve ezzel Orbán vétóját.
