Megdöbbentő és lenyűgöző. Így jellemezte a The War Zone című, haditechnikával foglalkozó amerikai lap a kínai állami televízióban a kínai Fujian repülőgéphordozóról megjelent felvételeket, amin olyan technológiák tesztjét mutatták be, amik még az amerikai haditengerészetnél se mindennaposak. A legújabb, teljes mértékben kínai fejlesztésnek számító repülőgéphordozón egy elektromágneses katapultot lehetett látni, ahogy három különböző típusú repülőgépet indít el. Ez a technológia annyira fejlett, hogy eddig egyetlen egy amerikai repülőgéphordozón van használatban. A kínaiak abban még meg is előzték az Egyesült Államokat, hogy a mágneskatapulttal ötödik generációs, lopakodó vadászgépet is el tudtak indítani. Az amerikai F-35C-vel ilyen indítást még nem hajtottak végre, és valószínűleg még évekig nem is fognak.
A kínai állami sajtó erről akkor számolt be, amikor hat éve először érkezett Pekingbe amerikai képviselőházi delegáció tárgyalni, párbeszédet sürgetni az amerikai és a kínai fegyveres erők között, elkerülendő egy esetleges konfliktust a két atomhatalom között. A találkozók azután történtek, hogy Kína egyre nagyobb területen hajt végre a nyugati elemzők szerint provokatív katonai gyakorlatokat a Csendes-óceán térségében, mindenki számára nyilvánvalóvá téve katonai erejét.
Hszi Csinping kínai elnök hivatali idejének egyik legfontosabb feladatává tette a világ legnagyobb, hadseregének modernizációját. Ennek eredményeit az egész világ láthatta Kína a második világháborús győzelme tiszteletére tartott szeptember eleji katonai parádéján, amin Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető mellett részt vett Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is. Itt hiperszónikus rakétákat, különleges drónokat, nagyerejű lézerfegyvereket és nukleáris robbanófejek célba juttatására szolgáló interkontinentális rakétákat vonultattak fel.
Bár Peking azt állítja, hogy a fegyveres erők fejlesztése a világbékét szolgálja, nyugati elemzők és országok a csendes-óceáni térség kis országainak szóló fenyegetésként értékelik a modern kínai haditechnikai eszközök felvonultatását. A negyven éve egyetlen háborút sem vívó kínai hadsereg ütőképessége azonban elemzők szerint megkérdőjelezhető, és ezt a nézetet csak erősítette, hogy az elmúlt években Hszi valóságos tisztogatást hajtott végre a fegyveres erők vezetésében.
A világtengerek urának kihívója
A CCTV kínai állam televízió hétfőn tett közzé felvételeket arról, hogy az ötödik generációs J-35 lopakodó vadászgép, a J-15T vadászgép valamint a KJ-600 felderítőgép felszáll a Fujian repülőgép-hordozóról, az EMALS nevű katapultrendszert használva. A kínai állami média igazi áttörésként és mérföldkőként jellemezte a sikeres teszteket, és amerikai katonai elemzők is hasonló véleményen voltak. A The War Zones haditechnikai lap lenyűgözőként jellemezte, hogy a kínai haditengerészet egyszerre állít hadirendbe egy új repülőgép-hordozót és legalább két új haditengerészeti repülőgépet.
Kína 2022-ben bocsátotta vízre harmadik repülőgép-hordozóját, a teljes egészében kínai fejlesztésű Fujiant, amit nyolcvanezer tonnás vízkiszorításával a világ legnagyobb, nem atomerővel hajtott hadihajója. Azóta folyamatosan tesztelik, és a repülőgép indítására használt különleges katapultrendszer sikeres próbái arra utalnak, hogy már nagyon közel áll ahhoz, hogy hivatalosan is hadrendbe állítsák. Ezt jelezte az is, hogy két hete a Tajvani-szoroson hajózott keresztül a Dél-Kínai-tengerre, két kínai rombolóval együtt. A kínai védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön egy ezt firtató kérdésre válaszolva közölte, hogy a tesztek és kiképzések simán és a tervek szerint haladnak, és „már nincsen messze a nap, amire mindenki vár”.
Jelenleg egyetlenegy másik repülőgép-hordozó van a világon, ami elektromágneses katapultot használ a repülőgépek indítására. Az amerikai USS Gerald R. Ford, ami 2022 óta használ ilyen rendszert. Ennek nagy előnye, hogy különböző súlyú és típusú gépekkel is lehet használni, egyszerűbb szerkezetének köszönhetően gyorsabb indításokat tesz lehetővé, mint a hagyományos gőzkatapultok, és a repülőgépekkel is kíméletesebb. Azzal, hogy nagyobb és több fegyvert szállító repülőgépeket tudnak vele indítani, a hatótávolság is nagyobb, mint a két korábbi kínai repülőgép-hordozónak – írta a CNN. A J-35-ös lopakodó vadász indításával pedig a kínai lesz az első haditengerészet, amely képes lesz ötödik generációs lopakodó vadászgépeket is bevetni a Csendes-óceán nyugati területein – mondta az USNI amerikai haditengerészeti intézetnek a kínai hadsereg figyelésével foglalkozó PLATracker szervezet társalapítója, Ben Lewis, aki „jelentős mérföldkőként” jellemezte a sikeres teszteket.
Washingtonban végzetes félreértésektől félnek
Hogy mikor készült a felvétel a sikeres indításról, nem tudni. Az viszont beszédes, hogy közzétételét az amerikai kongresszusi delegáció érkezésére időzítették. A kétpárti delegációban ott voltak a fegyveres erők bizottságának tagjai is, mások mellett a kínai kormányfővel és a kínai védelmi miniszterrel tartottak megbeszéléseket.
A delegációt vezető Adam Smith demokrata képviselő, a fegyveres erők bizottságának rangidős tagja különösen aggasztónak nevezte a két ország közti katonai kapcsolatokat, és veszélyesnek, hogy a felek nem kommunikálnak rendszeresen egymással, hogy „megértsük egymást, és a tévedések és félreértések ne vezessenek nagyobb problémákhoz”. Smith szerint a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek, valamint a drónok gyors fejlődése csak növelte a félreértések veszélyét. Hogy ebből miért lehet nagy baj, azt azzal érzékeltette, hogy míg az Egyesült Államoké a világ legnagyobb, addig Kínáé a leggyorsabban növekvő hadereje, az USA a legnagyobb, Kína a leggyorsabban növekvő atomhatalom.
Kína óvatosan optimistán fogadta a küldöttséget. A New York Times beszámolója szerint Li Csiang kínai kormányfő „jégtörő utazásként” jellemezte a delegáció érkezését, amivel a pekingi amerikai nagykövet közlése szerint a résztvevők komoly belpolitikai kockázatot vállaltak az amerikai politikát uraló Kína-ellenes hangulat közepette. A Kínai Kommunista Párt külföldre irányított szócsöveként számon tartott Global Times kínai állami lap pedig egy szerkesztőségi cikkben jelentős lépésként értékelte azt a kétoldalú kapcsolatok stabilizálásában.
Veszélyes gyakorlatozások
Az amerikai delegáció azután érkezett, hogy az elmúlt években a kínai haditengerészet egyre több és több gyakorlatot hajt végre a Kínához közeli tengereken, és egyre messzebb merészkedik. Idén júniusban két repülőgép-hordozójuk először hajtott végre közös gyakorlatot a Csendes-óceán nyugati területein, és egyikük a japán Ivo Dzsima sziget mellett is elhajózott. Egy hajóraja februárban először hajózta körbe Ausztráliát, és közben éleslövészeti gyakorlatot tartott Ausztrália és Új-Zéland között.
Az Egyesült Államok, Ausztrália valamint a Csendes-óceáni térség velük szövetséges országai rendszeresen vádolják Kínát azzal, hogy hadihajóik és harci repülőgépeik veszélyes manővereket hajtanak végre. A júniusban tartott kínai gyakorlat közben Japán tiltakozott amiatt, hogy kínai J-15-ös vadászgépek veszélyesen közel repültek a kínai manővereket figyelő japán felderítőgépekhez.
Jennifer Parker, az ausztrál Új-Dél-Wales Egyetem haditengerészeti kérdésekkel foglalkozó kutatója nem az a baj, hogy a kínai hadihajók saját partjaiktól egyre nagyobb távolságban mozognak és bukkannak fel. Ez szerinte várható volt. A baj az, hogy „ahogyan azt csinálják az provokatív”, mondta a Wall Street Journalnek. Hsz Csinping kínai elnök irányítása alatt Kína a fegyveres erők villámgyors modernizálásába kezdett bele, hogy 2050-re világszintű hadseregük legyen, és 2027-re képesek legyenek Tajvan elfoglalására.
Nem is annyira finom figyelmeztetés
Az amerikai delegáció érkezésére időzített híradós beszámoló nem az első erőfitogtatás, már a szeptemberi győzelmi parádét is annak értékelték a katonai szakértők. Legtöbbjük elismerően nyilatkozott az ott felvonultatott haditechnikáról, korábban nem látott fegyverekről. Bemutattak többek között nukleáris töltet célba juttatására képes interkontinentális rakétákat, hazai gyártású J–20-as vadászgépeket, illetve drónok lelövésére fejlesztett lézerfegyvereket.
Néhány elemző szerint a felvonulás egyenesen bizonyíték volt arra, hogy a kínai hadsereg már nemcsak közeledik a nyugati erőkhöz fejlettségben, hanem egyes területeken pariban van velük, más területeken pedig már meg is előzte az Egyesült Államokat. Ilyenek például a hangsebesség több mint ötszörösével haladó hiperszonikus rakéták, vagy a víz alatti drónok.
Elemzők emellett a drónok nagy számára figyeltek fel, ami azt mutatja, hogy Kína az utóbbi években azok fejlesztésére kezdett el koncentrálni, bár néhányan kétlik, hogy a parádén bemutatott nagyobb drónok valóban működőképesek.
Elemzők az Egyesült Államoknak szánt figyelmeztetésként értékelték azt is, hogy négy új, hadihajók ellen bevethető rakétát is bemutattak. Az, hogy Peking ezeknek a fegyvereknek a bemutatásáról döntött, „nem túl visszafogott üzenet Tajvannak és Washingtonnak, hogy Kína képes veszélyeztetni az amerikai hadihajókat” – mondta a New York Timesnak Timothy R. Heath, a RAND amerikai védelmi intézet kínai hadsereget tanulmányozó kutatója.
Kína a parádén bemutatott fegyverekkel azt üzente a Csendes-óceán kisebb államainak, hogy a kínai fegyveres erők „fejlettek és verhetetlenek”, és jobban járnak, ha nem állnak felemelkedésük útjába, és együttműködnek velük - írta a CSIS stratégiai intézet kutatója, Mick Ryan. A kínai hadsereg ütőképességével kapcsolatban azonban vannak kérdések. A kínai hadsereg ugyanis negyven éve nem vett részt háborúban, és a kínai haditechnikai eszközök nagy része még nem bizonyított háborús körülmények között.
Nem az eszközök számítanak, hanem az emberek, és Hszi Csinping ebből a szempontból még nem lehet elégedett, mondta a Wall Street Journalnek Frank Miller, az amerikai védelmi hírszerző ügynökség egykori elemzője. Mick Ryan pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a hadsereg magas és középső rangú posztjaiba nem a szakértelem, hanem a párthűség alapján neveznek ki embereket, és a korrupció továbbra is komoly problémának számít a fegyveres erőknél. 2022 óta korrupcióra hivatkozva sorra tüntettek el a nyilvánosság elől, vagy távolítottak el posztjukról tábornokokat, hadsereggel foglalkozó tisztségviselőket, politikai tiszteket, állami védelmi cégek vezetőit. Köztük volt két védelmi miniszter, valamint a fegyveres erőkért felelős központi pártbizottság több tagja is.
A tisztogatás pontos nagyságát nem lehet tudni, és azt a Washington Postnak nyilatkozó elemzők szerint nem a gyengeség jelének kell tekinteni, és inkább azt mutatja, hogy Hszi Csinping a hadieszközök modernizálása után a reformok következő lépésére kezdett el koncentrálni. „Ez arról szól, hogy a kínai fegyveres erőket kompetens, világszínvonalú erővé tegyék” – mondta a lapnak Daniel Mattingly, a Yale egyetem Kínával foglalkozó docense.
