A fő kérdés: nemet mondhatnak-e az amerikai katonák, ha a saját népük ellen vetik be őket
Donald Trump már 44 perce beszélt szeptember utolsó napján az amerikai fegyveres erők legmagasabb rangú tisztjei, több száz tábornok és tengernagy előtt, akiket az előző héten váratlanul rendeltek be a világ minden tájáról egy amerikai bázisra, amikor valami olyat mondott, amit történészek, elemzők, szakértők, valamint demokrata politikusok úgy értékeltek, mint rémisztően veszélyes támadást az amerikai demokrácia ellen, amit egy diktátor csinálna.
Az amerikai elnök közölte, hogy „a hadsereg gyakorlótereként kellene használnunk ezeket a veszélyes városokat”.
A kérdéses városok nem valamilyen háborús övezetekben állnak, hanem az Egyesült Államokban. Trump olyan demokrata irányítás alatt álló amerikai nagyvárosokról beszélt, mint Los Angeles, Chicago, New York és San Francisco. „Mindegyiket le fogjuk rendezni egymás után. Ebben nagy szerepe lesz többeknek is ebben a szobában. Ez is háború. Belső háború” – közölte az amerikai elnök.
„Azt sugallja, hogy a [katonák] amerikai városokban tanulják meg, hogyan legyenek harcosok. Ez mindenkit meg kellene rémítsen. Ez egyben arcátlanul illegális is” – mondta a Los Angeles Timesnak Daniel C. Schwartz, az NSA amerikai nemzetbiztonsági ügynökség egykori vezető jogásza. A hadsereget használni belföldi rendvédelmi feladatokra az autoriter rezsimek sajátossága. „Hihetetlenül aggódom” – mondta a lapnak Erwin Chemerinsky, a Berkeley egyetem jogi karának dékánja.
Donald Trump a megválasztása előtt egyáltalán nem titkolta, hogy a hadsereg bevetésére készül amerikai nagyvárosokban a belső ellenségként jellemzett „radikális baloldali őrültekkel” szemben. Kevesebb mint egy hónappal az elnökválasztás előtt is erről beszélt. Hivatalba lépése után nem sokat várt.
Miután a hadsereget vezényelte a mexikói határra az illegális határátlépések elleni küzdelemhez, nyáron már Los Angelesbe küldte az amerikai tengerészgyalogság, valamint a Nemzeti Gárda egységeit az idegenrendészet (ICE) akciói miatt tüntető emberek ellen. Majd következett Washington, aminek utcáira a bűnözés visszaszorítására hivatkozva küldte a Nemzeti Gárda egységeit, végül szeptember végén következett az egyik legliberálisabb amerikai városnak számító Portland, valamint Memphis.
Közös bennük, hogy mindegyiket demokrata vezetők irányítják, és az ellenkezésük dacára vezényelnek oda katonákat. „Nemsokára Chicagóba megyünk” – mondta Trump az amerikai fegyveres erők parancsnokainak.
Rejtélyes gyülekező
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter egy héttel korábban adta parancsba több száz tábornoknak és tengernagynak, hogy szeptember utolsó napján személyesen jelenjenek meg a tengerészgyalogság bázisán a virginiai Quanticóban. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint a miniszter semmit nem árult el a találkozó céljáról, amit a Washington Postnak és a CNN-nek nyilatkozó szakértők példátlanként, vagy legalábbis nagyon szokatlanként jellemeztek.
A sebtében összehívott, rejtélyes esemény óriási zavart okozott. A Pentagonban és a fegyveres erők kötelékében mindenki csak találgatta, hogy a miniszter miért akarja személyesen tájékoztatni valamiről a világ minden tájáról több millió dolláros költséggel odaszállított legmagasabb szintű parancsnokokat ahelyett, hogy videókonferenciát tartanának.
A pletykák tömeges kirúgásokról, fizikai felmérésről és egy új stratégia bejelentéséről szóltak. „Az emberek nagyon aggódnak, senki sem tudja, hogy ez mit jelent” – mondta a Post egyik forrása. Egy minisztériumi tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy a találkozóra úgy hivatkoznak, mint „a tábornok Squid Game”, utalva a nagy sikerű dél-koreai sorozatra.
Egy kongresszusi dolgozó a CNN-nek kijelentette, hogy az amerikai fegyveres erők legmagasabb rangú parancsnokait egy helyre összegyűjteni csak akkor van értelme, ha jelentős új katonai kampányt vagy a parancsnoki struktúra teljes átalakítását jelentik be. Többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy ennyi tábornok és tengernagy egy helyen óriási biztonsági kockázatot jelent, hiszen egy csapásra le lehet fejezni az egész vezetést. „Egy csúnyább megfázás az egész parancsnoki láncot veszélyeztetheti” – mondta a Guardiannek Naveed Shah, az amerikai hadsereg veteránja.
Sértő, idő- és pénzpazarló
„A szavak, amik eszembe jutnak, nem tűrik a nyomdafestéket” – mondta a találkozó után az egykor katonai újságíróként szolgáló Shah a Guardiannek. A Donald Trump előtt felszólaló Hegseth nagyrészt a fizikai fittség fontosságáról, a megfelelő megjelenésről (semmi szakáll), a nők és a kisebbségek elleni diszkrimináció ellen hozott intézkedések okozta károkról, valamint arról beszélt, hogy vezetésével újra a „harcos ethosz” lesz a vezérelv, a macsó harciasság, amit szerinte az előző évtizedek „woke” kultúrája kiölt a fegyveres erőkből, ami emiatt már nem elég ütőképes, és nem tud háborúkat nyerni.
Beszédének ez a része a CNN beszámolója szerint nem okozott nagy meglepetést a hallgatóságban, nagyjából erre lehetett számítani a Fox News volt műsorvezetőjétől, aki évek óta erről beszél, és még egy sikerkönyvet is írt a témában. Azon azért többen is értetlenkedtek, hogy ehhez miért kellett összehívni több száz tábornokot, akik fontosabb dolgokkal is tölthették volna az idejüket. „Időpazarlás […], teljes pénzpazarlás” – mondták a Politicónak jelenlegi és volt védelmi tisztségviselők. „Inkább sajtótájékoztató volt, mint eligazítás a tábornokoknak” – mondta egyikük, hozzátéve, hogy ezt egy emailben is el lehetett volna intézni.
Ugyanakkor többen is sértőnek találták, ahogy Hegseth kioktatta a fegyveres erők legmagasabb rangú vezetőit, akik több évtizede szolgálnak, és végigharcolták az iraki és az afganisztáni háborúkat. Egy olyan ember tette ezt, aki mindössze az őrnagyi rendfokozatig jutott a Nemzeti Gárdában, mondták. „Itt van ez a fickó, a legfiatalabb és legtapasztalatlanabb a teremben, akinek a legkevesebb harci tapasztalata van, és kioktatja” azokat, akik közül többen is megsebesültek, és hősiességükért kitüntetéseket kaptak, mondta a CNN-nek egy volt védelmi minisztériumi tisztviselő.
A 45 perces beszédének azonban volt pár része, ami már nagy felháborodást okozott. Hegseth, aki fontosnak tartotta megemlíteni, hogy már kirúgta a fegyveres erők több magas szintű vezetőjét is mert szerinte nem támogatták a Trump-kormány által képviselt kultúrát, jelezte az egybegyűlteknek, hogy további kirúgások várhatóak. Egyben felszólította őket, hogy ha nem tetszik nekik, amit mond, akkor inkább önként mondjanak fel.
„Nem hűségteszt, de már rajta van az ideológiai hűség spektrumán” – mondta erről egy védelmi minisztériumi tisztségviselő a Politicónak. Trump viccelődve közölte a beszéde elején, hogy „ha nem tetszik, amit mondok, el lehet hagyni a termet, de persze akkor oda a rangod és a jövőd is”, és az esemény előtt újságíróknak kijelentette, hogy „ha nem tetszik valaki, akkor ott helyben ki fogom rúgni”.
Risa Brooks, a Marquette Egyetem civil-katonai kapcsolatokkal foglalkozó politológus professzora, a West Point katonai egyetem egykori oktatója ennél komorabban értékelte a beszédet. Szerinte Hegseth egyértelműen azt jelezte a tábornokoknak, hogy nemcsak elvárja tábornokaitól az ideológiai hűséget, hanem egyenesen az előmenetelük függ ettől. Az üzenet az volt, hogy „akik nem akarnak részesei lenni egy átpolitizált hadseregnek, azok távozzanak”, mondta Brooks.
Hegseth közben igyekezett szembeállítani a fegyveres erők vezetőit a Trump-kormányzat által gyűlölt egyetemekkel, a sajtóval és a demokratákkal. Egy ponton közölte, hogy a jelenlévők nem politikailag korrektek és nem részesei „az udvarias társaságnak”, olyanok, akiket nem értenek meg az elit egyetemeken, és akiket a média sem szeret. Trump ehhez még hozzátette, hogy a demokraták sem tisztelik őket.
Belháború és katonai gyakorlótérnek szánt demokrata városok
Trump beszédében a „legveszélyesebb” városoknak nevezte San Franciscót, Chicagót, New Yorkot és Los Angelest, amiket „radikális baloldali demokraták” vezetnek. Ezek „nagyon veszélyes helyek, de egymás után rendbe fogjuk tenni azokat” – mondta, amiben nagy szerepe lesz a teremben ülők egy részének is. „Ez is háború, belső háború” – közölte az amerikai elnök, aki egy héttel korábban „a radikális baloldali erőszak letörését” helyezte kilátásba, miközben terrorszervezetté nyilvánította a gyűjtőfogalomként használt „Antifát”.
Trump külön is háborús övezetnek nevezte a „belvárosokat”, amik az amerikai urbanisztika fogalomtárában a kisebbségek rakta lecsúszott településrészeket jelölik. Ezeket kéne szerinte a hadseregnek gyakorlótérként használnia. Ezt a nagy felháborodást kiváltó kijelentést azután tette, hogy Hegseth közölte, hogy elhagyják a civil áldozatok csökkentésére szolgáló „hülye bevetési szabályokat”, és szabad kezet adnak a katonáknak, hogy „megfélemlítsék, demoralizálják, levadásszák és megöljék az ellenséget”. „Lehengerlő és durva erőszakot szabadítunk az ellenségre” – mondta a háborúminiszter. Hegseth egyik első döntése volt, hogy kirúgta a jogszabályok betartásáért felelős jogi szakszolgálatok vezetőit, elmondása szerint azért, mert nem akarta, hogy akadályokat gördítsenek az elnök utasításai elé.
„Valóban kockázatos pillanatot élünk meg” – mondta a New York Timesnak Kori Schake. Az egykori védelmi tisztviselő, a jobbközép American Enterprise Institute védelmi igazgatója a Foreign Policy külpolitikai szaklapban megjelent írásában kijelentette, hogy „ezek példátlan és veszélyes szavak a hadsereg polgári vezetésétől”, amiket arra való felbujtásként értékelte, hogy erőszakot alkalmazzanak amerikai polgártársaik ellen.
A republikánus politikusok igyekeztek inkább nem reagálni a beszédre, illetve a szenátus és a képviselőház fegyveres erők bizottságának republikánus vezetői nem adtak ki közleményt azzal kapcsolatban. A képviselőház republikánus elnöke, Mike Johnson az ABC televízió kérdésére közölte, hogy „kissé elfoglalt”, és nem hallotta Trump kijelentéseit, majd azt, hogy azokat „csak kiragadták egy hosszú beszédből”. Arra a kérdésre, hogy szerinte helyénvaló-e amerikai katonákat bevetni az amerikai városokban, csak annyit válaszolt, hogy „nem a Pentagonban szolgálok, hanem a képviselőházat vezetem”.
A demokraták már inkább reagáltak. Gavin Newsom kaliforniai kormányzó az X közösségi oldalon közzétett posztjában kijelentette, hogy Trump beszéde „meg kell rémítse” az embereket, és közölte, hogy diktátorok szokták politikai célokra használni a hadsereget és háborút hirdetni országuk városai ellen. Pat Ryan demokrata képviselő és veterán példátlannak, alkotmányellenesnek és amerikaiatlannak nevezte, hogy amerikai katonákat akarnak bevetni amerikai állampolgárok ellen amerikai városokban, ami ellen pártállástól függetlenül „minden szabadságszerető amerikai hazafinak azonnal fel kell szólalnia”.
Chicago Illinois legnagyobb városa. Az állam demokrata kormányzója, J. B. Pritzker szerint Trump Vlagyimir Putyin orosz elnök taktikáit másolja. Azt mondta, aggódik az elnök mentális egészsége miatt és alkotmányos elmozdítását javasolta. „Ez csak az egyik példája annak, hogy [a Trump-kormány] a demokráciából az autokrácia felé mozdul el” – közölte Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakcióvezetője.
Ellenállhatnak?
Az Egyesült Államok alkotmányát megalkotó alapító atyák különösen tartottak attól, hogy a hadsereget egy elnök a saját népe ellen vezényelheti az ellenzék letörésére, és igyekeztek mindent megtenni, hogy ez ne fordulhasson elő, a kongresszusnak adva a jogot a háború kihirdetésére és a hadsereg felállítására, emlékeztettek a New York Timesnak nyilatkozó amerikai hadtörténészek. Az amerikai fegyveres erők vezetői pedig, akik az alkotmány betartására, nem az elnök személyére esküdnek fel, az elmúlt évszázadokban igyekeztek távol tartani a hadsereget a politikai élettől.
Miután Trumpot az első elnöksége alatt a hadsereg akkori vezetői akadályozták meg abban, hogy katonákat vessen be saját politikai céljainak elérésére belföldön, a Politico egy januári cikke szerint már „intenzív, de csendes” vita zajlott az amerikai katonai közösségben arról, hogy milyen parancsokra mondhatnak nemet, ha Trump beváltja fenyegetését, hogy katonákat vezényel belpolitikai ellenfelei ellen. A cikk szerint a kérdésre nincsen könnyen adható, egyértelmű válasz, és ez egy olyan szürke zóna, aminek megvitatására az amerikai történelem során még nem volt soha szükség.
A military.com katonai szakportál több hónapon át foglalkozott a kérdéssel, és arra jutottak, hogy nincsenek határozott jogi gátak, amik meg tudnák akadályozni, hogy egy elnök ilyen módon éljen vissza a hatalmával, főleg ha életbe lépteti a XVIII. századi, lazán megfogalmazott Insurrection Actet (lázadási törvény), ami lehetőséget ad az elnököknek arra, hogy lázadás esetén a hadsereget mozgósítsa annak leverésére.
Ez a „rendkívül széles” törvény alig korlátozza, hogy az elnök milyen esetben használhatja belföldi rendfenntartó erőként a hadsereget – mondta a Politicónak Joseph Nunn, a Brennan Center for Justice nevű jogvédő szervezet szakértője. Katonák ugyan nemet mondhatnak „nyilvánvalóan illegális” parancsnokra, mint a civilek tömeges lemészárlása, de az ilyeneken túl már nem egyértelmű, hogy mi az, amit büntetlenül figyelmen kívül hagyhatnak – írta a Politico. Hegseth a beszédében egy ponton arra figyelmeztette az összegyűlt tábornokokat, hogy amikor a hadsereg civil vezetői „törvényes parancsokat adnak, azokat végrehajtjuk”.
Bár Trump nem mondott semmi olyat, amit már különböző helyeken nem mondott el többször is, azok új értelmet nyertek azzal, hogy hol mondta el – mondta a Democracy Docket című lapnak Virginia Burger, a Project on Government Oversight nevű szervezet vezető védelmi elemzője: „Különösen aggasztó volt, hogy egy olyan teremben mondta, ami olyan emberekkel volt teli, akik a legvalószínűbb, hogy elé állnak, és azt mondják neki, hogy nem”.
Kori Schake közölte, hogy valamennyire megnyugtatta, hogy Trump és Hegseth beszéde alatt a tábornokok „csendes professzionalitást mutattak”, és nem reagáltak semmit a védelmi miniszter és főleg az elnök politikai beszédére: nemcsak hogy nem tapsolták meg a politikai gyűléseken tapsot kiváltó részeket, hanem faarccal ülték végig az egészet. „Soha nem léptem be még ilyen csendes terembe” – mondta Trump, aki ugyan arra biztatta a tábornokokat, hogy nyugodtan engedjék el magukat, és tapsoljanak, azt végül egyszer sem tették meg.
