A brit konzervatívok kétségbeesetten próbálják megállítani, hogy Farage elszipkázza a szavazóikat
Úgy tűnik, hogy erős ígéretei ellenére sem tudja összetartani a brit Konzervatív Pártot Kemi Badenoch, aki lassan egy éve vezeti a torykat. A tavalyi parlamenti választáson a kormányzásból 14 év után kiszoruló és a felmérésekben azóta még jobban visszaesett párt vasárnaptól szerdáig tartotta az őszi pártkonferenciáját, ami azonban a kifelé mutatott egység helyett sokkal inkább a pártból kilépett önkormányzati képviselőktől volt hangos.
Badenoch az elmúlt napokban több erősen jobboldali tervét is bemutatta, például azt, hogy kiléptetné az Egyesült Királyságot az Emberi Jogok Európai Egyezményéből (EJEE), illetve hogy a Trump-féle ICE mintájára létrehozna egy egységet, aminek a feladata a menekültek kitoloncolása lenne.
Ennek ellenére a Sky Newson megjelent közvélemény-kutatás szerint a Konzervatív Párt tagjainak 50 százaléka nem szeretné, ha Badenoch vezetné őket a következő választásokon. Azok is minimális többségben vannak (49 százalék), akik szerint Badenoch nem marad a párt vezetője az alapesetben 2029-ben tartott következő választásokig – szemben azzal a 47 százalékkal, akik bíznak benne.
A konferencia során tett bejelentések a konzervatívok jobbra tolódását jelentik. Ezzel azt próbálhatják megakadályozni, hogy a pártjuk támogatottsága tovább csökkenjen a Nigel Farage vezette, a felmérésekben az élen álló Reform UK javára. A felmérések átlagában a Reformot 31 százalékra mérik, míg a kormányzó Munkáspárt 21, a konzervatívok 16 százalékon állnak.
Azonban többeket ez sem győzött meg: kedden derült ki, hogy összesen már 20 konzervatív önkormányzati képviselő jelentette be, hogy átpártol Farage-ékhoz. Nem önmagában ez az igazán aggasztó, hiszen a Konzervatív Pártnak több mint 4000, a Reformnak kevesebb mint 900 helyi képviselője van. Azonban a Reform jelenleg a konzervatívok legnagyobb kihívója, ők voltak a legnagyobb nyertesei az utóbbi idők bevándorlásellenes hangulatának, és a legtöbb szavazót is a toryktól szívták el.
750 000 embert kitoloncolnának
Badenoch az elmúlt napokban körvonalazta a pártja új, a korábbinál jobboldalibb politikáját. Múlt pénteken jelentette be, hogy a Konzervatív Párt kilépne az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, ha kormányra kerülne. A főleg a bevándorláspolitikával foglalkozó konferencián aztán arról beszélt, hogy a pártja más nemzetközi egyezményekből, például az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezményéből is hajlandó lenne kilépni.
A fő indok, hogy az EJEE kritikusai szerint az egyezmény akadályozza az illegális bevándorlással szembeni fellépést és a külföldi bűnözők kitoloncolását. Badenoch azt mondta, hogy az EJEE-ből való kilépés szükséges, de nem elégséges: „Ha vannak más szerződések és törvények, amelyeket felül kell vizsgálnunk, vagy újra meg kell vizsgálnunk, akkor ezt meg fogjuk tenni. Ugyanilyen nyugodt és felelősségteljes módon fogjuk megtenni, a részleteket kidolgozva, mielőtt elsietnénk a bejelentést”.
Badenoch a döntésről azt mondta, nem könnyű szívvel hozta meg, de „világos, hogy ez szükséges a határaink, a veteránjaink és a polgáraink védelmének érdekében”. De persze világos, hogy a cél a Reform erősödésének megállítása: Farage már régóta kritikusan nyilatkozik az EJEE-ről, és korábban már megígérte, hogy kilép belőle, ha miniszterelnök lesz.
Badenoch egyébként tavaly még úgy nyilatkozott, hogy a kilépés az egyezményből nem csodaszer a bevándorlás ellen. A Munkáspárt emiatt úgy fogalmazott, hogy Badenoch olyan politikát támogat, amit korábban még vitatott, mert „túl gyenge ahhoz, hogy szembeszálljon a pártjával a Reform fenyegetésével szemben”.
Badenoch még júniusban kezdeményezett vizsgálatot arról, hogy a nemzetközi jog hogyan befolyásolja a Konzervatív Párt öt politikai javaslatát. Ezek között szerepel például az illegális bevándorlók és a külföldi bűnözők kitoloncolása, de az is, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésnél a brit állampolgárok előnyhöz jussanak. A vizsgálatot Lord Wolfson árnyékfőügyész végezte. Arra jutott, hogy az EJEE „jelentős megkötéseket” jelentene egy konzervatív kormány számára.
A konzervatívok a Trump-féle ICE mintájára egy olyan egységet is létrehoznának, amelynek a feladata évi 150 ezer ember kitoloncolása lenne. Badenoch összesen 750 ezer illegális bevándorló kitoloncolásával számolt, és azt mondta a BBC egyik műsorában, hogy ők „menjenek vissza oda, ahonnan jöttek”. Amikor a műsorvezető többször is megkérdezte, hogy hová kellene mennie a kitoloncolt bevándorlóknak, Badenoch azt mondta, hogy a kérdés irreleváns, és a választókat ez nem érdekli.
Súlyos következmények
Jogi szakértők szerint az EJEE-ből való kilépésnek súlyos jogi és politikai következményei lennének. Catherine Barnard, a Cambridge-i Egyetem professzora azt mondta a BBC-nek, hogy mind a nagypénteki megállapodást, mind az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelmi megállapodást sérthetné a kilépés.
A nagypénteki megállapodás az az 1998-as egyezmény, amely lezárta az észak-írországi konfliktust. Azért lenne problémás, ha az Egyesült Királyság kilépne az EJEE-ből, mert a nagypénteki megállapodás maga is hivatkozik az egyezményre. Badenoch elismerte, hogy kihívásokat jelentene a terve az északír viszonyra nézve, ezért felkérte Alex Burghart észak-írországi árnyékminisztert, hogy „vizsgálja meg a problémát”.
Ha az Egyesült Királyság kilépne az EJEE-ből, akkor háromra nőne azoknak az európai országoknak a száma, akik nem írták alá az egyezményt. Jelenleg csak Oroszország és Belarusz nincsenek az EJEE-ben.
Az Egyesült Királyságban korábban nem látott magasságokba emelkedett a bevándorlásellenes hangulat, a nyáron rendszeressé váltak a tüntetések, például a menekülteket ideiglenesen befogadó szállodák előtt. A társadalmi feszültségekről, a bevándorlásellenes megmozdulásokról és a jobboldali Reform UK folyamatos erősödéséről itt írtunk bővebben.
