Trumpék megsínylették a rekordhosszú kormányzati leállást, aminek a vége mégis a demokraták megosztottságától hangos
Donald Trump szerdán aláírta a kormányzati költségvetési törvénycsomagot, és ezzel véget ért az Egyesült Államok történelmének leghosszabb, 43 napig tartó kormányzati leállása. Az amerikai elnök a Republikánus Párt győzelmeként értékelte, hogy nyolc demokrata szenátor támogatásával sikerült elfogadni a szövetségi kormányzat működését biztosító jogszabályokat, anélkül, hogy engedtek volna ellenfeleik követelésének. A demokraták fő célja a több tízmillió amerikainak adott, és idén lejáró szövetségi egészségügyi támogatás meghosszabbítása volt, de ezt végül nem kapták meg.
A leállás miatt számos kormányzati szolgáltatás október óta szünetelt, és körülbelül 1,4 millió szövetségi alkalmazott volt fizetés nélküli szabadságon vagy dolgozott fizetés nélkül. Akadozott az élelmiszersegélyek kiosztása, és a légi közlekedésben is zavarok voltak.
Trump szerint „egyértelműen megüzentük, hogy nem engedünk a zsarolásnak”. A Fehér Ház és a szövetségi kongresszus mindkét házában többségben lévő Republikánus Párt igyekezett látványosan a demokratákat hibáztatni a kormányzati leállásáért. A kormányzati oldalakon megjelent tájékoztatásokban, sőt, még a Fehér Ház sajtóosztálya által kiküldött válaszlevelekben is „demokrata leállásként” jellemezték a helyzetet.
A közvélemény-kutatási adatok szerint azonban az amerikaiak többsége Trumpot és a republikánusokat hibáztatta, és ez a múlt hét kedden több államban megtartott, és a demokratáknak kedvező eredményekkel zárult helyi választásokon is érződhetett. Trump és a republikánusok a New York-i polgármester-választáson túl is beleszaladtak pofonokba.
Most azonban a leállás vége pont a Demokrata Pártot osztotta meg, miután a felsőházban az említett nyolc szenátor, a képviselőházban pedig hat demokrata képviselő szavazott együtt a republikánusokkal. A törvénycsomag a legtöbb területen január 30-ig biztosítja a kormányzat működéséhez szükséges forrásokat.
Hat hét leállás
A kormányzat jellemzően akkor áll le, ha a kongresszus, vagyis a törvényhozás két háza nem fogadja el a következő évi költségvetést. A szövetségi kiadásokról szóló törvényeket október 1-ig, a következő kormányzati fiskális év kezdetéig kell megszavazni. Ha ez nem sikerül, akkor a másik opció, hogy kitolják a hatályban lévő finanszírozást a szövetségi intézmények részére addig, amíg a pártok meg nem állapodnak. Korábban az adósságplafon megemelése körüli viták vezettek kormányzati leállásokhoz.
Legutóbb Trump első elnöksége idején, 2018–19 telén fordult elő, hogy a két párt nem tudott megegyezni, és leállt a kormányzat működése. Akkor ez 35 napig tartott. A mostani kormányzati leállás október 1-én kezdődött, miután a demokraták a büdzsé után egy november 21-ig érvényes, átmeneti jellegű finanszírozási csomagot is leszavaztak. A leállás hátteréről és annak következményeiről itt írtunk bővebben.
Az elmúlt hetekben rengeteg közszolgáltatás leállt, és amerikaiak tízmilliói nem jutottak hozzá az állami támogatásaikhoz, segélyeikhez. A kongresszusi képviselők és szenátorok is kapták a fizetésüket, de a finanszírozás hiánya miatt közszolgák százezrei fizetés nélküli szabadságon voltak. Trump a helyzetre hivatkozva több ezer közszolgától akart megválni, de ezt egy bíróság leállította. Heteken át fizetés nélkül dolgoztak határőrök, a bevándorlási hivatal emberei vagy az egészségügyi dolgozók, akik munkája nélkülözhetetlennek minősül.
A szociális juttatásokat – a leállás miatt késésekkel – utalta a szövetségi kormány, és a posta is működött. Bezárt azonban rengeteg kulturális intézmény, a Smithsonian múzeumai és nemzeti parkok, miközben olyan ikonikus helyszínek nem voltak látogathatók, mint az Alcatraz-sziget vagy a Washington-emlékmű. Elnémultak a társadalombiztosítási hivatal és az adóhivatal vonalai, bezártak az országos irodáik, nem tudtak szolgáltatásokat nyújtani a kisvállalkozóknak, gazdáknak és veteránoknak sem – írta a Washington Post.
Az egyik legtöbb embert érintő következmény az volt, hogy a szövetségi élelmiszer-utalványokat kiutaló szociális segélyprogram (Supplemental Nutrition Assistance Program – SNAP) november 1-én leállt. Ez 42 millió szegény amerikainak biztosít élelmiszer-támogatást. A Nonprofitok Nemzeti Tanácsa a Trump-kormányt bírálta, és az ügy a fellebbviteli, majd a legfelsőbb bíróságot is megjárta.
A leállás érzékenyen érintette a légi közlekedést is. Az első pár hét még nagyobb problémák nélkül telt, de a 40. naphoz közeledve egyre több kifizetetlen légi forgalmi irányító maradt távol a munkától, krónikussá téve a dolgozóhiányt az irányítótornyokban. (Trump kormánya korábban még első intézkedései között megtiltotta az amerikai légi közlekedési hatóságnak (FAA), hogy új légiirányítókat vegyenek fel, és felmondásra ösztönözte őket, miközben szakértők már évek óta arra figyelmeztettek, hogy veszélyesen kevés légi forgalmi irányító dolgozik az Egyesült Államokban.) November 7-én pénteken a szövetségi légügyi hatóság elrendelte, hogy a légitársaságok kezdjék el csökkenteni a járataik számát.
Először napi 2700, majd már 4500 járatot töröltek, több ezer pedig késett. A légitársaságok a Newsweek szerint már hétfőn sürgetni kezdték a kongresszust, hogy vessen véget a leállásnak, miközben az FAA ideiglenesen megtiltotta a magánrepülőknek, hogy felszálljanak az ország 12 legforgalmasabb repteréről.
A megállapodás elfogadása előtt, a november 3-i héten a republikánus politikusok figyelmeztettek, hogy több szektor megsínyli, ha nem indítják újra a kormányzatot. Egy elemző azt mondta a Financial Timesnak, a leállás már eddig is hozzájárult a kötvényhozamok csökkenéséhez és az aranyár korrekciójához.
A Post, az ABC News és az Ipsos közös, október végi felmérése szerint az emberek többsége Trumpot és a republikánusokat okolta a maratoni leállásért. A november eleji időközi választáson elszenvedett New York-i, New Jersey-i és virginiai republikánus vereségekért Trump szintén a leállást tette felelőssé. A végső soron a demokratákat hibáztató elnök azt mondta, meg kell törni a patthelyzetet – amit a demokrata obstrukció letöréséhez szükséges minimummal, a 60:40-es szavazataránnyal sikerült is.
Mérsékelt megoldás
A demokrata politikusok egy eljárási szabályt kihasználva nem fogadták el a költségvetés tervezetét, és azt várták, hogy a republikánusok hosszabbítsák meg azt az egészségügyi támogatást, ami több millió alacsony jövedelmű amerikai biztosításának összegét csökkenti. A demokraták abban bíztak, hogy Trump egy idő után megadja magát, és hajlandó lesz erről tárgyalni, de ez nem történt meg.
A múlt héten aztán mérsékelt–centrista demokrata szenátorok egy csoportja titkos tárgyalásokba kezdett a szenátusi republikánusok vezetőjével egy megoldásról. Az áttörés az előző hét végén történt, amikor nyolc demokrata szenátor jelezte, hogy hajlandóak megszavazni a kormány újranyitását, miután a leállás egyre nagyobb terheket kezdett róni választóikra, és veszélybe került több millió amerikai élelmiszersegélye, milliók életét nehezítették meg a járattörlések és késések a légi közlekedésben, és több százezer szövetségi dolgozó volt kényszerszabadságon.
„Sok embernek ártottunk egy olyan stratégia érdekében, ami nem működött. Ez a lényeg” – mondta a tárgyalások egyik vezetője, Angus King, Maine demokratákkal együtt szavazó független szenátora a Wall Street Journalnek. Richard J. Durbin demokrata szenátor arról beszélt, sok barátja azt gondolta, hogy a kormányzatot határozatlan ideig zárva kellett volna tartani, hogy így tiltakozzanak a Trump-kormány intézkedései ellen. Szerinte viszont nem fogadhatott el egy olyan stratégiát, ami „a szomszédom fizetésével, vagy a gyerekei ételével folytat politikai harcot”.
Az újranyitást megszavazó demokraták fontos kérése volt, hogy állítsák le közel négyezer kormányzati alkalmazott elbocsátását, illetve az elmaradt béreket is fizessék ki utólag. 2026. szeptember végéig finanszírozni tudják emellett a katonai építkezéseket, a veteránügyeket, a mezőgazdasági minisztériumot és a törvényhozás működését is. Minden másra január 30-ig lesz forrás.
Az egészségügyi kérdésekről mindössze annyi megállapodás született, hogy december közepéig külön szavazni fog róla a kongresszus.
King azzal érvelt, hogy szerinte az egészségbiztosítási ügyekkel addig úgysem lehetett volna érdemben foglalkozni, amíg tart a leállás.
A demokratákat azonban komolyan megosztotta a lépés: Chuck Schumer a szenátusi demokrata frakció vezetője ellene szavazott, és Hakeem Jeffries, a képviselőházi demokrata frakcióvezető is ellene volt. A progresszív szárny legismertebb arcai közül Elizabeth Warren demokrata szenátor szörnyű hibának nevezte a javaslat megszavazását, mondván az amerikai emberek azt várják el tőlük, hogy küzdjenek az egészségügyért. Bernie Sanders vermonti szenátor „nagyon-nagyon rossz szavazásról” beszélt.
Olyan középutas politikusok is kikeltek az átszavazások ellen, mint Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, aki szánalmas kapitulációként jellemezte a történteket. Mint mondta, nem örül annak, hogy „még mindig a régi szabályok szerint játszunk egy olyan invazív fajjal szemben, mint amilyen Donald Trump, aki teljesen megváltoztatta a játékszabályokat”.
A szenátusi demokraták vezetője hétfőn arra figyelmeztette Trumpot és a republikánusokat, hogy meg fogják bánni, hogy nem tárgyaltak az egészségügyi támogatás meghosszabbításáról, „mostantól a republikánusoké ez az egészségügyi krízis”. A képviselőházi vezetőjük, Hakeem Jeffries pedig közölte, hogy „ez a harc kétféleképpen érhet véget”, a republikánusok vagy megszavazzák a támogatások meghosszabbítását, vagy a választók a jövő novemberi félidős kongresszusi választásokon elszámoltatják őket.
A szenátusi republikánusok vezetője azt ígérte a velük tárgyaló demokratáknak, hogy még idén szavazásra fogja bocsátani a támogatás meghosszabbítását, de azt már nem, hogy azt el is fogják fogadni. A megállapodás ellen felszólaló demokraták szerint így valójában nem kaptak semmit, és a sok fájdalom, amit az amerikaiak elszenvedtek, a semmiért volt.
