Aranyba borult Ovális Iroda, diadalív és óriási Trump-portrék középületeken – a monstre bálterem csak a jéghegy csúcsa
Hatalmas bálterem épül a Fehér Ház lerombolt keleti szárnyánál – erről már mindenki hallott, de ez csak egyike a Donald Trump által bevezetett építészeti átalakításoknak: miközben az elnöki hivatalban egyre több mindent borít arany, teljesen megújult a Fehér Ház egyik legendás fürdőszobája, egy diadalívet terveznek Washingtonban, a középületekről pedig Trump méretes arca figyeli a járókelőket.
Az amerikai elnököt balról egyre többen bírálják, amiért szerintük rossz irányba alakítja át a Fehér Házat. Trump ízlésében kiemelt szerepet kap a barokkos giccs, nem is csoda, hogy rajong az európai uralkodói udvarok esztétikumáért, ami szeptemberi nagy-britanniai látogatásán is látszott.
Bálterem a lerombolt keleti szárny helyén
Az elnöki hivatal augusztusban jelentette be, hogy egy 8360 négyzetméteres, 650 fő befogadására alkalmas bálteremmel toldja meg a Fehér Házat, ami Trump régi álma volt. Az elnök akkor még azt mondta, hogy az építkezés nem lesz hatással a jelenlegi épületre: „Közel lesz, de nem fog hozzáérni, tiszteletben tartja a meglévő épületet, aminek nagy rajongója vagyok”.
Aztán október végén mégis kiderült, hogy teljesen elbontották a többek között a first lady hivatalának is otthont adó keleti szárnyat és az oda vezető oszlopsoros átjárót. A keleti szárnyat Theodore Roosevelt alatt 1902-re építették fel, majd Franklin Delano Roosevelt idején, 1942-ben alakították az idáig ismert formájára. A keleti szárny eltűnése mellett az új épületszárny méretei miatt is aggódnak a szakértők és Trump bírálói. Ugyanis a 8360 négyzetméteres tömb mellett szinte el fog törpülni az 5100 négyzetméteres központi épület.
A Fehér Ház első közlése szerint az elnök floridai rezidenciájából, Mar-a-Lagóból ismert ízlést tükröző új épületrész kétszázmillió dolláros költségből épült volna, ebből előbb 250 millió dollár lett, majd Trump már 300 millió dollárt (kb. 98,8 milliárd forintot) említett. Arról is beszélt, hogy az eredetileg tervezett 650 férőhely helyett pedig 999 ember is befér majd.
Ezt Trump szerint nem adófizetői pénzből teremtik elő, hanem részben saját forrásból, nagyobb részben viszont az óriás techcégek adományaiból, az Apple-től az Amazonon, a Metán, a Microsofton át a Google-ig. Sok adakozó cég ellen zajlik valamilyen kormányzati eljárás, például munkaügyi vagy környezetvédelmi ügyekben, így a Washington Post szerint még ellentmondásosabb a nagylelkűségük. Arról nem is beszélve, hogy a Public Citizen fogyasztóvédelmi szervezet szerint ezek a cégek az elmúlt öt évben 279 milliárd dollárnyi kormányzati megrendeléshez jutottak, miközben 1,6 milliárdot költöttek lobbitevékenységre és politikai hozzájárulásokra.
A Fehér Ház reakciója szerint az adományozást kritizálók akkor is húznák a szájukat, ha közpénzből költenének a bálteremre, így viszont „nagyszerű amerikai vállalatok és egyének” dobták össze a szükséges pénzt. A projektet egyébként a Post, az ABC és az Ipsos közös felmérése alapján a megkérdezettek 56 százaléka ellenzi. Trump bálterméről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Trump-stílus a Fehér Házban
Beszámolók szerint Trump sose érezte jól magát a Fehér Házban, amit első ciklusa (2017-21) idején „igazi szemétkupacnak” nevezett. Akkoriban ideje jó részét a floridai Mar-a-Lago birtokon, saját rezidenciáján töltötte. Mostani második ciklusára elhatározta, hogy a korábbinál sokkal hangsúlyosabban saját ízlésére formálja az épületegyüttest. Az elnök dolgozószobáját, az Ovális Irodát, ahol a külföldi vendégeit is fogadni szokta, az első ciklusát felülmúlóan aranyszín díszekkel, festményekkel, tárgyakkal telezsúfolt helyiséggé változtatta.
Az új Trump-barokkot az elnök úgy kommentálta, hogy „a legmagasabb minőségű, 24 karátos arany” fed több elemet a szobában, és hogy „a Külföldi Vezetők és mindenki más »teljesen készen vannak«, amikor látják a minőséget és szépséget”. Szerinte külcsín tekintetében ez a valaha volt legjobb Ovális Iroda.
Tommy Landen Huerter New York-i belsőépítész, aki korábban már ostorozta az elnök ízlését a közösségi médiában, azt mondta a BBC-nek, hogy Trump saját szállodái mintájára építteti át a Fehér Házat. „Az aranyozás és díszítés mind nagyon barokk” – mondta a szakember, aki szerint mindez nem illik a Fehér Házba.
Az épületet direkt nem akarták túlzottan hivalkodóra kialakítani, hogy hangsúlyozzák, az Egyesült Államok nem egy monarchia.
A Trump-stílus már látszik az épület más részein is. Az elnök a nyugati szárnynál kialakíttatott egy „elnöki Walk of Fame-et”, a sétányon az összes korábbi elnök aranykeretes arcképe megtalálható. Még az általa ostorozott demokrata Barack Obama is ott van, egyedül közvetlen elődje, Joe Biden hiányzik. A portréfotója helyén az aláírása látszik, amit épp egy aláírógép (autopen) készít el.
Trump már többször is kritizálta elődjét az autopen használata miatt, pedig ez egy bevett módszer olyan alkalmakkor, amikor az aláíró nem tud személyesen hitelesíteni egy dokumentumot. Trump ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az eszközzel visszaéltek Biden ciklusa alatt, és sok fontos döntést nem is ő hozott meg. Erre hivatkozott Biden utolsó elnöki kegyelmeinél is – szerinte azok érvénytelenek, mert a volt elnök nem személyesen írta alá őket.
Trump aztán november elején jelentette be, hogy fekete-fehér márványburkolatra cseréltette az eddigi art deco stílusú zöld csempeburkolatot az Abraham Lincoln egykori kabinetjéhez tartozó fürdőszobában. Emellett aranyszínűre cserélték a mosdókagylónál, illetve a fürdőkádnál a csaptelepeket, és szintén aranyszínűek a fürdőszoba más berendezési tárgyai és kiegészítő elemei, a plafonvilágítást pedig egy kristálycsillárral oldották meg.
Trump a Fehér Ház rózsakertjéhez is hozzányúlt, mivel szerinte az olykor itt rendezett sajtótájékoztatókon a székek belesüppedtek a sárba, a gyep helyét totálisan leburkoltatta. Csak a sövény és pár rózsabokor maradt meg, plusz két magas rúdon lengő amerikai zászló került a „kert” fölé. A leburkolt teraszszerűség jó pár asztalt, székeket és napernyőt kapott, ami sokakat megint Trump mar-a-lagói birtokára emlékeztette. Már a Fehér Ház is Rózsakert Klubnak hívja ezt a részt.
A nagy építő diadalíve
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője november elején azt mondta, nem tud újabb átalakítási tervekről, de az elnök „a szíve mélyén egy építő”, aki mindig azon agyal, hogyan tudná jobbá tenni a dolgokat. A nagy építő a fővárost, az általa korábban mocskosnak és rendetlennek tartott Washingtont is a saját ízlésére szabná.
A Lincoln-emlékművel szemközt, a Potomac folyó túlpartjára megálmodott egy diadalívet, ami a függetlenség 250., jövőre esedékes évfordulójára készülne el. Erről a bálterme adományozói bálján beszélt először, ahol a diadalív makettjét is bemutatta. Azt mondta, három méretben gondolkodnak, ő persze a legnagyobbat szeretné felépíttetni a Nicolas Leo Charbonneau építész tervezte emlékműből. A költségekről még nincs szó, de Trump szerint magánadományokból épülne fel az építmény, amit a francia Diadalív (Arc de Triomphe) mintájára „Arc de Trump”-nak kezdtek becézni – és amiről a Financial Timeson is megjelent egy karikatúra, a diadalív kapuja ezen Trump sziluettjére hajaz.
A BBC szerint korlátozott a lehetősége annak, hogy a washingtoni belvárosban hova kerülhet emlékmű, szobor vagy épület, mivel már most zsúfolt a National Mall környéke. A Mall a Potomac folyótól húzódik keleti irányba, egészen a Capitoliumig, nagy parkokkal, középületekkel és emlékhelyekkel. Legutóbb az afrikai-amerikai történelemnek és kultúrának szentelt múzeum nyithatott itt meg 2016-ban, 13 évvel engedélyeztetése után.
Trump a folyó túlpartjára álmodta meg diadalívét, ahova el is férhet, de egy ilyen építmény engedélyeztetése és felhúzása évekbe is telhet, és nem biztos, hogy kész lesz 2026. július 4-re. A Politico szerint mással is készül az elnök az évfordulókra: a pénzhiány miatt évek óta nem üzemelő grandiózus szökőkutakat is újra akarja indíttatni.
Az egyik engedélyeztető szerv, a Szépművészeti Bizottság hat tagját is kirúgta a kormány, hogy Trump építkezései még gördülékenyebben haladjanak. Őket még az előző demokrata elnök, Joe Biden nevezte ki, az ABC News szerint Trump most hozzá lojális embereket akar a helyükre ültetni. A bizottság őrködik a főváros középítkezései és esztétikája felett, hogy megelőzze az ellentmondásos, a városképet elcsúfító építmények létrehozását.
Molinók, emlékérem és még több arany
A Trump-stílus tehát alaposan átformálhatja a fővárost, a Washington Post már birodalmi esztétikát emlegető cikkében a Fehér Ház átalakítása és a diadalív mellett több kisebb-nagyobb változtatást is kiemelt. Ezek közé tartozik, hogy több minisztérium és állami szerv épületére óriási molinókon lógatták ki Trump hivatalos portréját, hogy emlékérmet adnak ki a 2024-es merénylet utáni öklét a magasba emelő Trumpról, és hogy luxusrepülőt kap a katari uralkodóháztól.
Adam Schiff demokrata szenátor arról beszélt, hogy autoriterbe hajló rezsimeknél tűnik fel az aranyozott ornamentika, a mindenhol megjelenő nagy portrék, a katonai parádék, a megjelenés a pénzérméken, míg a Washington Post Recep Tayyip Erdoğannal állította párhuzamba.
David Harrison, a Grinnell College francia tanszékének vezetője Versailles-hoz és a francia monarchikus ízléshez hasonlította Trumpét. Megjegyezte, a nagy építkezések az adott vezető és állam nagyságát kéne, hogy hirdessék, de később módosulhat a jelentéstartalmuk. Szerinte a büszkeség, a dicsőség és a halhatatlanság helyett az embereknek évek múltán már csak „az emberi vágyak hiúságát és múlandóságát” fogják jelenteni.
Tevi Troy elnöki történész szerint azonban nem uralkodói, amit Trump csinál, inkább egy ingatlanfejlesztő fejében élő gondolatokat valósít meg. Trump a saját elképzelése szerint tudja, hogyan néz ki az amerikai építészet és hatalom, és azt próbálja megjeleníteni. „Ez nem szükségszerűen monarchikus” – mondta Troy a Postnak.
Mindenesetre Trump elnökségéből még hátravan bő három év, addig pedig további mélyreható esztétikai változásokat hozhat a Fehér Házban és annak környékén is.
