Epstein-akták: a nyilvánosságra hozatal megszavazása nem a nemzeti egység jele, hanem Trump pálfordulásáé
Kedden példátlan többséggel 427–1 arányban megszavazta az amerikai képviselőház az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, majd Pam Bondi legfőbb ügyész bejelentette, hogy 30 napon belül az akták egy része nyilvánossá is válik. Az amerikai közélet egyik évek óta tologatott kérdése dőlt ezzel el – legalábbis látszólag. A számokból is látszik, hogy a teljes ház, demokraták és republikánusok is az átláthatóságra szavaztak. Ez azért is tűnhet meglepőnek, mert az elmúlt évben, amióta Donald Trump van hatalmon, a Fehér Ház mindent megtett annak érdekében, hogy az Epstein-féle pedofil bűncselekmények vizsgálatának aktái ne legyenek beszédtéma.
A szavazatarány mégsem valami nagy nemzeti egység jele, sokkal inkább Trump pálfordulásáé. Bár az elnök az elmúlt közel egy évben azon volt, hogy szőnyeg alá söpörjék a pedofil botrányt, vasárnap szembement magával, és arra biztatta a republikánus törvényhozókat, hogy szavazzák meg a Jeffrey Epstein-ügy teljes nyomozati anyagának nyilvánosságra hozatalát.
Trump már korábban is tett 180 fokos fordulatot az ügyben: eredetileg az akták nyilvánosságra hozatala volt az egyik legfontosabb kampányígérete, amivel azonban rögtön szembefordult. Ezzel viszont egyből gyanút is keltett, hogy az ígéret be nem tartásával saját magát és a pártját védheti. A legújabb fordulat valószínűleg nem azért jött, mert az elnököt megszállta a transzparencia szelleme, hanem mert belátta, hogy így veszíti a legkevesebbet az ügyön. Sőt, ha egy kicsit ügyes, akkor ezzel a lépéssel még a demokratáknak is odaszúrhat.
Az Epstein akták ügye elég nehezen nyomon követhető, érdemes tömören összefoglalnunk a hátterét:
- Jeffrey Epstein milliárdos amerikai üzletembert még 2019-ben tartóztatták le, amiért a gyanú szerint kiskorú lányokat közvetített szexuális szolgáltatásokra gazdag és befolyásos férfiaknak.
- Epstein jó kapcsolatot ápolt az amerikai elit jelentős részével, így Bill Clinton volt és Donald Trump jelenlegi elnökkel, ezért sokakban felmerült, hogy ők (és más politikusok) is igénybe vehették a szolgáltatásait.
- A letartóztatása után 35 nappal holtan találták New York-i cellájában.
- Halála után rögtön összeesküvés-elméletek kezdtek keringeni az interneten, de a hatóságok szerint öngyilkosság történt.
- Epstein korábbi szeretőjét, barátját és üzlettársát, Ghislaine Maxwellt 2023 júniusában 20 év börtönbüntetésre ítélték, miután ő segített megszervezni a férfi fiatalkorú lányokból álló hálózatát.
Trump tavalyi kampányának egyik nagy ígérete volt, hogy nyilvánosságra hozza Epstein állítólagos klienslistáját, és kiderül, kik voltak azok a gazdagok és hatalmasok, akik vele együtt fiatal lányokat molesztáltak. A hatalomra kerülése óta mégsem történt előrelépés, egészen az elmúlt hónapokig.
A Demokrata Párt ezért akcióba lendült, és megszerezték Epstein hagyatékának egy részét. A képviselőház felügyeleti bizottságának demokrata tagjai ebből nyilvánosságra hoztak 20 ezer oldalnyi dokumentumot, köztük Epstein emailjeit. Van köztük olyan is, amelyben Epstein azt állította, hogy Trump „tudott a lányokról, mivel meg is kérte Ghislaine-t, hogy fejezze ezt be”. Ugyanakkor azt is megírta Maxwellnek 2011-ben, hogy Trump órákat töltött a házában a legismertebb áldozat, az idén öngyilkosságot elkövető Virginia Giuffre társaságában. Bővebben itt szemléztük a levelezéseknek az elnököt említő részeit.
De nemcsak ezzel ásta alá Trumpék struccpolitikáját a Demokrata Párt, hanem azzal is, hogy kezdeményezték a teljes nyomozati anyag nyilvánosságra hozatalát. Ez önmagában még nem lett volna elég semmire, mivel az erről szóló törvényjavaslatot is meg kell szavazni, ehhez a kisebbségben levő demokraták kevesek. Csakhogy vasárnap több tucat republikánus jelezte: készek szakítani a pártvonallal annak érdekében, hogy nyilvánosak legyenek a nyomozati anyagok.
Thomas Massie republikánus képviselő, a törvényjavaslat egyik társszerzője azt mondta, hogy akár 100 republikánus is a nyilvánosságra hozatalra szavazhat. Ez önmagában is rendkívüli szám, az pedig egyenesen példátlan, hogy a MAGA-hálózatot évek óta uraló Trumppal szemben ilyen ellenállást tanúsítsanak. A kongresszusi republikánusok ritkán szavaztak eddig Trump álláspontja ellen, amikor mégis, akkor is szinte csak külpolitikai kérdésekben mentek vele szembe, jegyezte meg a CNN elemzője. Egyesek szerint ez az ellentét markáns repedés az eddig bombabiztosnak tűnő MAGA-koalícióban.
Az ok egyszerű: a republikánusok már nem hagyhatták figyelmen kívül a tényt, hogy a saját szavazóbázisuk követeli az akták nyilvánosságra hozatalát. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a népesség 77 százaléka azt akarja, hogy hozzák nyilvánosságra az összes iratot. Ezt ráadásul maga a párt és Trump bátorította az elnökválasztás alatt folytatott kampányukkal.
Még a leginkább keményvonalas Trump-párti republikánusok közül is többen beálltak a törvényjavaslat mögé, például Marjorie Taylor Greene. Greene a CBS-nek adott interjújában azt mondta, hogy Epstein számos áldozatával beszélt, és az elnököt semmilyen bűncselekménnyel nem vádolták. Ezért nem is érti, hogy Trump milyen megfontolásból nem támogatta a kezdeményezést. „Én valóban kiállok a nők mellett, és azt hiszem, megérdemlik, hogy harcoljunk értük” – mondta. Greene lényegében szakításig vitte a szituációt, az elnök válaszul árulónak nevezte Greene-t a Truth Socialön közzétett bejegyzésében.
Trump vasárnapig nem hátrált meg, a CNN szerint a Fehér Ház a színfalak mögött, magánbeszélgetésekben próbálta meggyőzni a kiugrókat – sikertelenül. A nyilvánosság előtt ostobának és puhánynak titulálta a vele szembehelyezkedő párttársait. Közben a tanácsadók és szövetségesek próbálták megértetni vele, hogy minél jobban küzd a javaslat ellen, az annál nagyobb publicitást kap. „Essünk túl rajta, és lépjünk tovább” – mondta Mike Johnson, a képviselőház elnöke később a Fox News Sunday című műsorban. Valószínűleg ezután látta be az elnök, hogy sokkal többet veszít, ha továbbra is gáncsolni próbálja a törekvéseket. Ezért hétfőn arra szólította fel a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát.
„A képviselőház republikánusainak meg kellene szavazniuk az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, mert nincs mit rejtegetnünk, és itt az ideje, hogy túllépjünk ezen a demokrata kamun, amelyet radikális balos bolondok találtak ki, hogy eltereljék a figyelmet a Republikánus Párt nagy sikeréről” – írta Trump a közösségi médiában. Sőt, azt is kijelentette, hogy aláírja a törvényjavaslatot, ha az a szenátus jóváhagyása után az asztalára kerül.
Oda került, mert a szenátus egyhangúlag elfogadta a képviselőház felterjesztését, így lett végül példátlan egység a kongresszusban. A mostani szavazásból még azt sem lehet kiolvasni, hogy kik lettek volna a csendes lázadók a republikánusok közül. Az viszont biztos, hogy a mostani fordulat ellenére Trump nem felejt. Valószínű, hogy bosszút fog állni azokon a képviselőkön, akik kiálltak a javaslat mellett. Közülük is a legnagyobb szálka Thomas Massie, Kentucky republikánus képviselője, aki a demokratákkal együtt első perctől fogva támogatta a törvényjavaslatot. Könnyen lehet, hogy Massie jövő évi előválasztását az elnök szabotálja.
A demokratáknak is kínos
Közben ne legyenek illúzióink: a gödörből kifelé menet Trump megpróbál politikai előnyt szerezni a demokratákkal szemben. Ehhez nem is nehéz fogást találnia az ellenzékén. A nemrég nyilvánosságra hozott levelezésekben ugyanis nemcsak Trump neve bukkant fel, hanem magas rangú demokrata politikusoké, illetve a pártot támogató üzletembereké is. Köztük van Bill Clinton volt elnök, Larry Summers volt pénzügyminiszter, és Reid Hoffman, a LinkedIn alapítója, aki szintén fontos demokrata adományozó.
Trump mindannyiukat célba vette, és pénteken utasította az igazságügyi minisztériumot, Pam Bondi minisztert, és az FBI-t, hogy vizsgálják ki az említettek Epsteinhez fűződő kapcsolatát. „Epstein demokrata volt, és ő a demokraták problémája, nem a republikánusoké!” – írta a közösségi médiában Trump, amikor bejelentette a vizsgálatot.
A BBC megjegyzi, hogy a lépés szokatlan. Az amerikai igazságügyi minisztérium a Watergate-botrány óta nagyban független az elnöktől, akinek nem illik ilyen közvetlen utasításokat adnia a vádhatóságként is eljáró szervnek. Inkább független szakértőket szokás felkérni, akik felmérik, hogy szükség van-e vizsgálatra. Ahogy az is ritka, hogy egy elnök valamelyik elődje ellen indítson ilyen eljárást – bár a Biden-adminisztráció idején pont Trump ellen is indult nyomozás a választásba való beavatkozás gyanúja miatt.
Ami a célpontokat illeti: Clinton jó viszonyt ápolt Epsteinnel, huszonhatszor utazott a milliárdos magánrepülőjén, valamint az úgynevezett Epstein-szigeten is járt. Azt viszont tagadja, hogy tudott volna Epstein pedofil bűncselekményeiről. Az ő neve is többször felmerült a kiszivárgott emailekben, de egyelőre nem ő van a legkellemetlenebb helyzetben, hanem a korábbi pénzügyminisztere.
Larry Summers a pénzügyminiszterség mellett Barack Obama Nemzetgazdasági Tanácsának igazgatója volt, és évtizedek óta az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb gazdasági szakértője. 2017-ben kapcsolatban állt a pedofil üzletemberrel, és a nemrég nyilvánosságra hozott 20 ezer oldalnyi irat közt a kettejük emailezése is napvilágot is látott.
Ezekben Summers egy alkalommal a következőképp jellemezte Epsteinnek az első ciklusát töltő elnököt: „DJT a világ legszerencsésebb embere, ha az ellenzéket és a gazdaság helyzetét nézzük, de szerintem így is össze fog omlani az általa felépített világ.” A véleménye önmagában nem bűn, de a levelezés azért is kínos, mert ekkor Epstein már elítélt és börtönviselt szexuális bűnöző volt, akit pedofil bűncselekmény miatt ítéltek el 2008-ban. Ráadásul nem csak Trumpról cseverészett a két férfi.
Summers szexista megjegyzéseket is tett írásban, és a szerelmi életét érintő tanácsokat kért a pedofil üzletembertől.
A két férfi több alkalommal is levelezett arról, hogy Summers hogyan válaszoljon írásban egy nőnek, akit meg akart hódítani. „Már most elkeseredettnek tűnik :) szuper” – jegyezte meg Epstein a Summers által becserkészni kívánt nőről. A CNN szerint a páros nemcsak 2017-ben, hanem 2019-ben is emailezett a volt pénzügyminiszter nőügyeiről. Ekkorra a Miami Herald már közölte az oknyomozó cikksorozatát, amelyben Epstein pedofil ügyeit tárták fel. A két férfi Epstein letartóztatásáig kapcsolatban állt.
Summers 2023-ban egy szóvivőjén keresztül azt nyilatkozta, hogy „mélységesen megbánta, hogy kapcsolatba lépett Epsteinnel az elítélése után”. Az emailezése nyilvánosságra kerülésével a korábbi pénzügyminiszter újabb közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy mélységesen szégyelli az Epsteinnel ápolt kapcsolatát, és vállalja a felelősséget.
Elizabeth Warren, Massachusetts rangidős demokrata szenátora felszólította a Harvard Egyetemet, ahol korábban ő is oktató volt, hogy szakítsanak meg minden kapcsolatot Summersszel, aki az intézmény jogi karán tanít, és 2006-ig a Harvard elnöke is volt. „Ha ilyen kevéssé volt képes elhatárolódni Jeffrey Epsteintől még azután is, ami nyilvánosan ismert volt Epstein kiskorú lányokat érintő szexuális bűncselekményeiről, akkor Summersben nem lehet megbízni a tekintetben, hogy tanácsot adjon nemzetünk politikusainak, döntéshozóinak és intézményeinek – vagy hogy egy generációnyi diákot oktasson a Harvardon vagy bárhol máshol” – írta.
Nem megy egykettőre, és ennek Trump örülhet
Bármi legyen is az Epstein-aktákban, ami miatt Trumpnak nem akarózott azokat nyilvánosságra hoznia, ezek a részletek most már napvilágra kerülhetnek. Ugyanakkor az elnök nem teljesen eszköztelen a botrány közepette. Megpróbálhatja kitörölni a választói emlékezetből a korábbi maszatolást, és úgy beállítani, mintha mindig is a nyilvánosságra hozatal mellett lett volna. Már elkezdődtek a kiszólások a Republikánus Pártból, amelyek megpróbálták elhinteni ezt, Abigail Jackson, a Fehér Ház szóvivője a Trump által belengetett demokraták ellen indított vizsgálatot bizonyítékként hozta fel arra, hogy az elnök átláthatóságot akart az Epstein-ügyben. A harminc napban, amin belül nyilvánosságra kell hozni az iratokat, a kormánynak elterelésre is jut ideje. Más intézkedésekre irányíthatják a szavazók figyelmét, ezzel is csökkentve az Epstein-akták nyilvánosságra kerülésének hatását. Persze mindez nem garantálja, hogy sikerül elfojtani az érdeklődést. Az elmúlt tíz hónap, illetve az aktuális történések nem erre utalnak.
