Szijjártó szerint „a nap végén” az orosz vagyont felhasználó hitel is az európaiak pénzét küldené Ukrajnába

„Őrület lett úrrá itt »Brüsszelen«”

– jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter az uniós kollégáival találkozott az Európai Unió Tanácsában.

Az ülés szünetében „az európai politikatörténet egyik legsúlyosabb korrupciós botrányának” nevezte, hogy Ukrajnában a részben uniós nyomásra fenntartott két korrupcióellenes szerv gyanúja szerint a korábbi energiaügyi miniszter olyan hálózat működtetésében vett részt, amely atomerőművek üzemeltetésén dolgozó cégektől vett le 10-15 százalékos sápot. (Az ügyről bővebben itt írtunk.)

Szijjártó szerint az ülésen ennek ellenére „az az indítvány hangzott el, hogy küldjünk még több pénzt” az ország és hadserege működtetésére. Azt is őrültségnek nevezte, hogy a kollégái egy része szerint a korrupciót Ukrajna uniós tagságával kellene megelőzni.

Szijjártó szerint az „európai politikusok” nagy része „világossá tette, hogy az európai békefolyamat aláásásában érdekelt”. Úgy látta, hogy – többes szám harmadik személyben – „az európai politikusok továbbra sem akarnak békét, és mindent meg fognak tenni, hogy megakadályozzák egy békemegállapodás létrejöttét”. Azonnal és feltételek nélkül támogatni kellene Donald Trump béke-erőfeszítéseit, de a „brüsszeli politikusok elkötelezettek” ezek „aláaknázása, meghekkelése” mellett. Hazugságnak tartotta, hogy Európa biztonsága Ukrajnán múlna.

Követelte, hogy Ukrajna számoljon el a támogatásokkal, „mennyi pénzt vitt el az európaiak pénzéből az ukrán háborús maffia”, de egy „brüsszeli bábkormány” azonnal hozzájárulna, hogy „zavartalanul működhessen” egy „korrupt rezsim”.

27-ből 26 tagállam kormánya kért lehetőségeket

„Oroszország fizessen”

– jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, amikor szeptemberben az orosz vagyon felhasználásával adott jóvátételi kölcsönt javasolt. A tervvel gyakorlatilag úgy csorgatnák át a vagyont Ukrajnának, hogy nem koboznák el, de Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt fizet.

Az állam- és kormányfők legutóbbi, októberi ülésén ugyanakkor hiába próbáltak megegyezni erről. Helyette a lehetőségekről kértek egy listát az Európai Bizottságtól.

A testület szóvivői megerősítették, hogy a levelet hétfőn küldték el az állam- és kormányfőknek. A pontos tartalma nem nyilvános, de kedden azt is elmondták, hogy az orosz vagyont felhasználó jóvátételi kölcsön mellett két másik lehetőséget részleteztek: az egyik tagállami támogatáson, a másik közös hitelfelvételen alapul.

„Világos, hogy látta a levelet” – válaszolta Paula Pinho vezető szóvivő egy újságíró kérdésére, aki szerint az elsőnél 90 milliárd euróról volt szó, a másodiknál nem írtak be összeget, bár ezt Pinho nem akarta közvetlenül megerősíteni. Azt viszont jelezte: az állam- és kormányfők decemberi ülésére szeretnének olyan helyzetben lenni, hogy el tudják fogadni valamelyik lehetőséget.

A csúcstalálkozókat nem a kül-, hanem az EU-ügyi miniszteri találkozókon készítik elő. Ők legutóbb hétfőn üléseztek, Bóka János megerősítette a korábbi álláspontot, hogy a kormány semmilyen anyagi vagy jogi felelősséget nem akar vállalni.

A legutóbbi EU-csúcson nem is elsősorban a részben hiányzó Orbán Viktoron múlt az alku, mivel szokás szerint nélküle, 26-an adták ki az Ukrajnáról szóló következtetéseket. Ezekben ugyan kimondták, hogy elkötelezettek Ukrajna támogatása mellett, de a jóvátételi hitel támogatása helyett a javaslatok kéréséig jutottak.

Az eredeti, orosz vagyont felhasználó tervről Orbán helyett Bart de Wevert, Belgium miniszterelnökét igyekezett még a héten is személyesen meggyőzni Von der Leyen. Belgiumban van a befagyasztott orosz jegybanki vagyon jelentős részét eredetileg kezelő Euroclear székhelye, az ország kormányfője pedig a legutóbbi EU-csúcs után hangsúlyozta: „teljes őrület”, hogy csak az adófizetőik feleljenek egy ilyen döntésért.

Pinhót kedden hiába kérdezték, nem osztott meg semmilyen információt az e heti találkozóról.

Szijjártó szerint „a nap végén” mindegyik terv az európai emberek pénzét viszi Ukrajnába

Szijjártó a sajtótájékoztatóján mindezek ellenére mindhárom lehetőségről állította: „ezekben a javaslatokban közös, hogy a nap végén mindegyik az európai emberek pénzét viszi Ukrajnába. Lehet itt különböző metódusokat felrajzolni, meg varázsszavakat használni: befagyasztott vagyon, közös hitel, én nem tudom, micsoda. A lényeg, hogy Von der Leyen elnök három olyan javaslatot tett le az asztalra”, amelyek „a nap végén az európai emberek pénzét viszik Ukrajnába, és ez így természetesen elfogadhatatlan” a magyar kormánynak.

Arra a kérdésre, hogy egyhangú vagy minősített többség kell (utóbbinál lakosságszámtól függően legalább négy tagállam kormánya kell egy blokkoló kisebbséghez), közölte: különböző módszerek vannak az elfogadásukra. Az önkéntes támogatásokból bárki adhat, amennyit akar, a közös hitelhez „vagy akár másfajta közös pénzügyi akcióhoz” egyhangúság kell, „legalábbis a szabályok szerint”. (Egy másik ügynél, az orosz gáztól és olajtól függetlenedő tervnél a kormány perelni akar, mert szerinte egyhangúlag kellett volna elfogadni, de minősített többséggel fogják.)

„A belgákon nagy nyomás van”, hogy „vegyék el a befagyasztott orosz vagyont –sajátítsák ki vagy államosítsák vagy akárhogy is fogalmazunk”. Ettől „fáznak, hiszen pontosan tudják, hogy ez nem csak a konkrét ügy miatt veszedelmes jogilag, hanem a belga gazdaság biztonságáról is kiállítana egy olyan bizonyítványt, ami nem biztos, hogy hosszú távon előnyös, és mondjuk a nemzetközi pénz- és beruházói bizalmat elég erőteljesen alááshatná”. Azt viszont hozzátette: olyanok, akik az augusztus végi informális ülésükön amellett érveltek, hogy a „konfiskálást” soha többé ne vegyék napirendre, már a végrehajtás mellett érvelnek.

Kallas: Ha Oroszország békét akarna, elfogadta volna a feltétel nélküli tűzszünetet

Kaja Kallas, az Európai Bizottság külügyekért és biztonságpolitikáért felelős tagja az ülés után egyértelművé tette, hogy a testület melyik lehetőséget támogatja a háromból: „a jóvátételi hitel a legvilágosabb módja annak, hogy fenntartsuk Ukrajna védelmét”. Ez szerinte megmutatná az oroszoknak, hogy az idő nem nekik dolgozik. Az orosz vezetés most azért vág épp jó képet a tárgyalásokhoz, mert fél a jóvátételi hiteltől, fogy a pénze, és hiába akar szupererősnek tűnni, nem ez a helyzet, „ez okot ad nekünk, hogy erősek maradjunk, és tartsuk az irányt”.

Úgy vélte: az EU mindig az igazságos, tartós és átfogó békét támogatta, viszont ha az oroszok valóban békét akartak volna, márciusban elfogadták volna a feltétel nélküli tűzszünetet. „Ők azok, akik ennek a háborúnak azonnal véget vethetnének”, ezért rajtuk növelnék a nyomást. Szerinte a korábbi tárgyalások is azért voltak sikertelenek, mert az orosz rezsim soha nem vállalt valódi kötelezettségeket, Európa és Ukrajna nélkül pedig nem lehet sikeres béketerv. Az orosz olajexport hónapok óta nem volt ilyen alacsony, az ebből származó orosz adóbevételek pedig a háború kitörése óta nem voltak ennyire lent, közölte. Oroszországot államilag támogatott terrorizmussal vádolta a lengyel vasúti szabotázsakció miatt.