„Az utolsó pillanatig hittek benne a tüntetők, hogy Zelenszkij nem írja alá a törvényt” – mondta a Telexnek Vjacseszlav Ratinszkij, az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború frontvonaláról is rendszeresen tudósító fotóriporter, miután kedd este Kijevben az ukrán elnöki hivatal előtt és az ország több nagyobb városában is tüntetők tiltakoztak az ukrán elnök döntése ellen.
Volodimir Zelenszkij aláírásával ugyanis életbe lépett az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) függetlenségét korlátozó törvény. Ukrajna két fő korrupcióellenes szerve mostantól az elnökhöz közel álló legfőbb ügyész felügyelete alá kerül. Zelenszkij azzal indokolta a változást, hogy meg kell szüntetni a szervezetekben lévő orosz befolyást, a lépésének mégis Vlagyimir Putyin orosz elnök örülhet leginkább.
A kedd esti tüntetések már csak azért is jelentősek, mert az orosz invázió 2022 februári kezdete óta a háborús helyzetben érvényes törvény sem engedélyez hasonlót – és eddig nem is kellett ilyen megmozdulásokkal szembenéznie Zelenszkijnek.
Szerdára újabb tüntetéseket szerveztek Ukrajnában, az ellenzék több tagja az alkotmánybírósághoz fordult. „A tüntetők leginkább 18-25 év közöttiek voltak, de megjelent több politikus és aktivista is, főleg egyetemisták” – mondta Ratinszkij. A tüntetésen Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko is részt vett.
Bár a törvény szerint most nem lehetne tüntetést tartani, a rendőrség nem lépett fel a kijevi demonstráció ellen. „Az elnöki hivatal előtt ezer tüntetőre legfeljebb 5-10 rendőr jutott” – mondta a dokumentarista fotós, aki szerint a háború évei alatt érezhetően sok kérdés gyűlt fel a társadalomban a vezetéssel szemben. De még inkább érződött, hogy az embereknek mennyire hiányoznak a tömeges összejövetelek, amelyekre a háború alatt az orosz drón- és rakétatámadások fenyegetése miatt sincsen mód.
A NABU és a SZAP függetlenségének felszámolása azonban felülírta a törvényi tilalmat és a háborús veszélyérzetet is. A szervezetek sorsa hatással lehet Ukrajna külföldi megítélésére és az Oroszországgal szembeni védekezéshez szükséges nyugati fegyverszállítmányok fenntartásához szükséges társadalmi támogatottságra is.
Ugyan Washingtonból nem, de az Európai Unióból is kritizálták az aggasztónak nevezett lépést. Az Európai Bizottság egyik szóvivője szerint Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke is kérdőre vonta Zelenszkijt, és magyarázatot kért az ukrán kormánytól. „A jogállamiság tiszteletben tartása és a korrupció elleni küzdelem az Európai Unió alapvető értékei. Tagjelölt országként Ukrajnától elvárjuk, hogy teljes mértékben betartsa ezeket a normákat. Ebben nem lehet kompromisszumot kötni” – mondta a Politico szerint Guillaume Mercier szóvivő.
A belföldi felháborodást látva és a külföldi kritikákat hallva szerda este az ukrán elnök azt ígérte, hogy a bűnüldöző szervek és a különböző korrupcióellenes intézmények két héten belül előállnak egy közös reformtervvel az igazságszolgáltatási rendszer megerősítéséhez és a társadalom bizalmának helyreállításához.
A forradalom vívmányára startolt rá a vezetés
A korrupció Ukrajna Szovjetunió utáni függetlenségének 35 éves történetét is áthatotta. Az euroatlanti integrációs követelések mellett a korrupció elítélése is fűtötte a 2014-es tiltakozási hullámot, amely elől Viktor Janukovics elnök végül Oroszországba menekült. Otthonát hátrahagyta, a nép pedig létrehozta belőle a korrupció múzeumát. A helyről a háború előtti riportunkat itt olvashatja.
A NABU és a SZAP tehát a Majdan forradalmából nőtt ki, hivatalosan 2015-ben jöttek létre, nem kis részben nyugati unszolásra, mivel a korrupció kiterjedtsége önmagában is akadálya volt annak, hogy Ukrajna valóban elindíthassa az euroatlanti integrációt. A korrupcióellenes szervezeti struktúrát egy harmadik intézmény, a Korrupcióellenes Legfelsőbb Bíróság (VAKSZ) tette teljessé.
A szervezetek a kormánytól függetlenül működtek Petro Porosenko, majd utódja, a 2019-ben megválasztott Zelenszkij elnöksége alatt is, miközben Oroszország már 2014-től lokális háborút vívott Ukrajnával szemben, elfoglalta a Krímet és támogatta a kelet-ukrajnai szeparatistákat.
A NABU feladata az volt, hogy a korrupció legfelsőbb szintjeit vegye célba: állami és önkormányzati tisztviselők olyan visszaéléseivel foglalkozott, amelyek nemzetbiztonsági kockázatnak számítottak. Ez óhatatlanul azt jelenti, hogy a mindenkori hatalomnak kényelmetlen volt a működése, de a reformok társadalmi támogatottsága és a nyugati partnerek nyomása – nem kis részben a Nemzetközi Valutaalap irányából érkező elvárás – garantálták, hogy a korrupcióellenes szervezeti hálózat fennmaradjon, és annyira önállóan működjön, hogy az olykor az elnöki hivatalt is váratlanul érje.
- A NABU vizsgálódásához lehetett köze annak is, hogy Zelenszkij 2023 elején inkább elbocsátotta az elnöki hivatal helyettes vezetőjét, Kiljo Timosenkót és öt régió kormányzóját.
- Őrizetbe vették egy hárommillió dolláros vesztegetés ügyében a legfelsőbb bíróság elnökét is, aki végül szabadlábon védekezhetett, ám elfogták, amikor megpróbálta elhagyni az országot. Vszevolod Knyazev ügyében egyelőre nincs ítélet.
- A NABU nyomozása után vették őrizetbe még 2022 szeptemberében az ország egyik leggazdagabb oligarcháját, a televíziós csatornája révén Zelenszkijt is az elnöki székbe segítő Ihor Kolomojszkijt. Ő azóta is előzetesben van az ukrán olajtársasághoz, az Ukrnaftához köthető 13 milliárd hrivnyás (kb. 105 milliárd forintos) sikkasztási ügy miatt. Az ügyről és arról, hogy ez hatalmi harc vagy a korrupció elleni rendszerszintű küzdelem része volt-e, itt olvashat bővebben.
- Látványos volt a bírói ítéleteket befolyásoló korrupció feltárása is. A kijevi kerületi bíróság vezetője is célkeresztbe került több más, a bírói kar vezető testületében felelős beosztásban lévő személlyel együtt. Pavlo Vovk ügye 2019-ben indult, számos kanyart vett, végül csak idén márciusban fosztották meg őrizetben is kapott jövedelmétől, ítélet még nincs.
- A NABU vitte el a bíróságig az ukrán nemzeti vagyonkezelő egykori vezetője, Dmitro Szennicsenko és társai 10 milliárd hrivnyás (kb. 80 milliárd forintos) pénzmosását is. Igaz, Szennicsenko letartóztatását csak távollétében rendelték el, mert 2023 áprilisában, még a vádemelés előtt elhagyta az országot – ami a háborús helyzetben mozgósítási korban lévő férfiaknak magas beosztásban sem olyan egyszerű –, jelenleg nemzetközi körözés alatt áll.
Az kérdés, hogy közvetlenül mennyire volt hatékony a szervezet, kétségtelen, hogy az általa indított ügyek többsége vagy folyamatban van, vagy az érintettek időben külföldre szöktek. Azonban a NABU több korrupciós ügyet feltárt a hadseregen belül is: így került bíróság elé a védelmi minisztérium egyik osztályvezetője több cégvezetővel együtt, akik a hadsereg élelmezésére fordított összegből sikkasztottak.
Az ügyek többször magát az elnöki hivatalt is váratlanul érték, és közvetlenül a NABU vizsgálatai is arra terelhették Zelenszkijt, hogy egy-egy vezető beosztású személy elbocsátásáról döntsön.
Több irodában is házkutatást tartottak
Az elnök néhány napja kormányát is jelentősen átalakította, ami ugyan nem kötődik közvetlenül a NABU működéséhez, de a káderpolitikát befolyásolhatta. Az átalakítások egyik vesztese az az Olekszij Csernisov, akit a kormányfői posztra is esélyesnek tartottak Denisz Smihal kormányfő áthelyezése után. Zelenszkij ki is tartott egykori területfejlesztési, majd nemzeti egységért felelős minisztere mellett – aki mellesleg miniszterelnök-helyettes is volt –, amikor felröppent a neve vitatható ingatlanügyletekkel kapcsolatban.
A NABU nyomozása okán a Korrupcióellenes Legfelsőbb Bíróság csaknem 120 millió hrivnya (kb. 960 millió forint) óvadék fejében helyezte szabad lábra Csernisovot, akit Zelenszkij a kormány átalakításakor sem lemondatással bocsátott el, hanem úgy, hogy inkább megszüntette az általa vezetett nemzeti egység minisztériumát. A NABU szerint Csernisov 2020-2022 között, még területfejlesztési miniszterként több, szintén őrizetben lévő beosztottjával együtt egymilliárd hrivnyás kárt okozott a költségvetésnek egy olcsón átadott kijevi földterülettel, amelyen az ingatlanfejlesztő a piaci ár harmincadáért adott el több lakást az érintetteknek.
Sokakban felmerült, hogy az ügy és a korrupcióellenes szerveket érintő törvénymódosítás között összefüggés lehet, ezért a fennhatóságot most átvevő legfőbb ügyész közölte: nem fogja elvenni Csernisov ügyét a NABU-tól és a SZAP-tól. Ruszlan Kravcsenko szerint ez törvénytelen is volna, bár úgy tűnik, a törvénymódosítás éppen, hogy szabad kezet ad a legfőbb ügyészségnek abban, hogy rendelkezzen arról, hová és kinek a fennhatósága alá sorolják az ügyeket. Az EUObserver szerint azonban Csernisov ügye már akkor is kompromittálva van, ha holnaptól ismét a megszokott rendben működik a NABU, mert az iratokhoz most hozzáfért az elnöki hivatal.
Bizalmatlanságot persze jelenthetne, hogy a két szervezetben is voltak, akiket Oroszország javára való kémkedéssel vettek őrizetbe, ám az érvet gyengíti, hogy a NABU és a SZAP a saját embereivel szemben is lépett már fel. Májusban például a SZAP nyomozása következtében nem mást függesztettek fel hivatalából, majd bocsátották el, mint a NABU helyettes vezetőjét. A most bűnügyi eljárással szembenéző, grúziai születésű Uglava Gizótól a gyanú szerint érzékeny információk szivárogtak ki a szervezet működéséről. Gizo később hivatalosan maga kérte felmentését érdekütközésre hivatkozva, de azt állította, hogy a gyanúnak vele szemben semmilyen alapja nincs.
Az ügy mindenesetre jó apropónak tűnt a fellépésre: a két szervezet függetlenségét érintő törvény gyors életbe léptetése előtt az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) több mint hetven irodában tartott házkutatást azzal a gyanúval, többen Oroszország javára dolgozhatnak.
Váratlan helyről kapott támogatást Zelenszkij pártja
Ezután a vezetés igen gyorsan vitte át a parlamenten a NABU és a SZAP feletti szorosabb ellenőrzést lehetővé tevő törvényt, és a minimálisan szükséges 226-nál több, 263 szavazatot szedett össze, 13 elutasító szavazattal szemben. A Rada hivatalosan 450 fős, de 49 hely a Krím orosz annexiója miatt már 2014 óta betöltetlen. Viszont így is csak 276-an foglaltak állást a 401 képviselőből.
A kormánykoalícióból Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája (NSZ) egyetlen képviselője, Anasztaszija Ragyina szavazott csak a törvény ellen. A korrupcióellenes parlamenti bizottság vezetője szerint a törvény magát a korrupció elleni küzdelmet lehetetleníti el.
Eközben az ellenzékben is volt olyan erő, amelyik támogatta a NABU és a SZAP függetlenségének megnyirbálását, a szervezeteket teljes egészében a legfőbb ügyészség alá terelve. Köztük van Julija Timosenko, a 20 évvel ezelőtti narancsos forradalom ikonikus tagja, aki 2005-ben rövid ideig, majd 2007 és 2010 között miniszterelnök is volt, Janukovics idején az előzetes letartóztatást is megjárta.
A 65 éves politikus a pártjával, a Hazával (Batykivscsina) kissé háttérbe szorult az elmúlt 11 évben, mostani kiállása a vezetés által kezdeményezett törvény mellett ezért kissé váratlan is. Timosenko szerint a döntéssel Ukrajna gyarmatosításának folyamatát sikerül visszafordítani.
Úgy vélte, hogy az igazságszolgáltatás egy részét egyszerűen kiszervezték a NABU és a SZAP alá, kiszolgáltatva ezzel a mindenkori ukrán vezetést.
Timosenko inkább politikailag motivált ügyeket lát, nem pedig a korrupció elleni intézményesített, pártatlan fellépést.
Washington félrenéz, az EU komolyan aggódik
A törvény aláírása példátlan tüntetéseket váltott ki, de a parlamenti fogadtatásból Zelenszkij arra következtethetett, hogy a döntése révén nem megy szembe minden belpolitikai áramlattal. Kézenfekvő a feltételezés, hogy a korrupcióellenes nyomozószervek feletti ellenőrzést korábban is szerette volna megszerezni a vezetés, és úgy tűnik, hogy erre épp akkor talált alkalmas pillanatot, amikor az Egyesült Államok elnöke az Ukrajnával szembeni bizalmatlanság után ellenérzéseit inkább Vlagyimir Putyin felé fordítja. Donald Trump egyre határozottabban állítja, hogy a háborút az orosz elnök nem akarja lezárni, ezért a Fehér Ház ismét kész fegyverszállítmányokkal támogatni Ukrajnát.
Washington jóváhagyása nélkül ez nem történhetett volna meg – vélte elemzésében Tarasz Zahorodnij. A politológus szerint Trump bosszúja is lehet, hogy hallgatólagosan jóváhagyta a fellépést: 2016-ban ugyanis a NABU a Trumppal szemben induló Hillary Clintonnak kedvezett, amikor az egykori elnök, Viktor Janukovics vezette, Moszkvához közel álló Régiók Pártjának olyan iratait publikálta, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy Trump kampányfőnökét, Paul Manafortot az elnökválasztás orosz befolyásolásával kapcsolatban börtönre ítélték. Emellett neheztelhetett azért is, mert úgy érezte, hogy az őt 2020-ban legyőző Joe Biden fia, Hunter Biden ukrajnai tevékenységét érdemben nem vizsgálták az ukrán hatóságok.
Az Economist szerint az is elképzelhető, hogy Zelenszkij azért írta alá a gyorsan átvitt törvényt, mert a NABU újabb nyomozást tervezett az elnökre legnagyobb befolyással bíró Andrij Jermak vezette elnöki hivatal néhány emberével szemben. Az elnök ugyanakkor azzal érvelt a törvény mellett, hogy így sikerült kivédeni az orosz befolyásolási kísérletet, és a jogszabály alapján továbbra is minden kormányzati befolyás nélkül működhet a NABU és a SZAP.
„Aggodalmunkat fejezzük ki a legutóbbi jogállamisági fejleményekkel, elsősorban a NABU-t és a SZAP-ot érintő törvénymódosításokkal kapcsolatban”
– írta az X-en Marta Kos, aki jelezte, tovább dolgoznak majd Ukrajnával a szükséges jogállamisági reformokon. Az EU bővítési biztosának reakciója is jelezte, hogy a törvény ügye még nem futott le – hátravan még Ukrajnában az alkotmánybíróság állásfoglalása is.
Márpedig az EU álláspontja kulcsfontosságú, hiszen a tagországok Magyarországot és Szlovákiát kivéve támogatják Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, szerdán azonban az unióból is számos olyan jelzés érkezett, hogy ez a lépés az eddigi szövetségesek szemében is kérdéseket vetett fel. A NATO meghatározó európai tagjai kiállnak a fegyverszállítmányok fenntartása mellett is, amelyek nélkül Ukrajna nem volna képes ellenállni Oroszország agressziójával szemben, ennek a támogatásnak a biztosítása is kulcsfontosságú Zelenszkijnek.
