A Trumptól Patriotokat váró Zelenszkij trükkösen átalakította a kormányát, de megőrizte csapatát
A független Ukrajna történetének leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfőjét az ország eddigi legfiatalabb miniszterelnökére cserélte Volodimir Zelenszkij. Az államfő döntését csütörtökön hagyta jóvá a parlament, így Denisz Smihalt – aki 2020-ban, két évvel az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború előtt foglalta el hivatalát – a 40 éves Julija Szviridenko váltja az újonnan kinevezett, de összetételében nem is annyira új kormány élére.
Inkább helyeket, mint személyeket cserélt Zelenszkij
Hivatalosan ugyanis a kormányfőváltás az egész kormány távozását jelentette – az ukrán külügyminisztert például lengyelországi tárgyalása közepén érte a döntés –, ám ez csak technikai kérdés volt, miután a kormány szinte minden tagját hamar újra kinevezték. Néhányan ugyan más tárcát vagy más megbízatást kaptak, egészében azonban úgy tűnik, hogy amilyen nagy mozgást okozott a lépés, annyira kevés változást jelent a valóságban: ha történt is pozícióváltás, a kormány személyi összetétele lényegében ugyanaz, senki sem vált kegyvesztetté a kormányból. Smihal sem, a volt kormányfő a legfontosabb tárcát kapta, így lett belőle az Oroszország által megtámadott, negyedik éve háborús védekezésben lévő ország védelmi minisztere.
A kormány átalakításáról már egy éve mentek a találgatások – tavaly szeptemberben volt is egy nagyobb, ám szintén inkább a meglévő csapaton belüli átalakítás –, ősztől Smihal lehetséges utódainak neve is felmerült, köztük a végül befutó Julija Szviridenkóé. Az 1985-ös születésű szakember az elmúlt négy évben a gazdasági tárcát vezette és kormányfő-helyettes volt. Minisztériumát – amely az átalakítás nyomán most magához vonta a mezőgazdaság és a környezetvédelem ügyeit is – saját eddigi helyettese veszi át, így a folytonosság itt is biztosított. Ez a független Ukrajna 34 éves történetében nem volt annyira kézenfekvő, ezalatt 17 ember töltötte be a kormányfői pozíciót, ennek megfelelően még több változás volt a minisztériumok élén békeidőben is. Igaz, Ukrajna félprezidenciális köztársaság, – a berendezkedés klasszikus példája Franciaország és kisebb mértékben Lengyelország –, így a kormányfő váltása nem annyira hangsúlyos, mint ott, ahol a végrehajtó hatalom szálai a miniszterelnök kezében futnak össze.
Néhány minisztériumot összevontak, ebből a már említett gazdasági mellett a legfontosabb a védelmi minisztérium, amely a stratégiai ipari ágazatok eddig külön minisztériumának feladatát is átvette. Ez is jelzi, hogy Smihaltól nem megszabadulni akart Zelenszkij, hanem ellenkezőleg, kulcsfontosságú feladattal akarta megbízni a hatékony menedzsernek tartott politikust.
Több idő kellett Trumphoz
Ősszel, amikor az átalakítás már komolyan felmerült, még más szempontjai lehettek az elnöknek. A vezetés még azzal kalkulált, hogy talán ha nem is békével, de egy tartósabb tűzszünettel egy időre nyugvópontra kerül a háború, és belátható időn belül akár választások is lehetnek. Mostanra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem történik meg. Oroszország nem mondott le területszerző háborús céljairól és a maradék Ukrajna feletti politikai kontroll lehetőségéről, így folytatta a háborút. Ezt már az Ukrajna iránt a demokrata Joe Bidennel ellentétben jóval bizalmatlanabb Trump is belátja: a republikánus elnök korábban rengeteg gesztust tett Vlagyimir Putyinnak, ám ma már azt mondja, csalódott az orosz elnökben. Így egyre határozottabb katonai támogatást ígér Ukrajnának, és igyekszik valóban nyomás alá helyezni az agresszor Oroszországot.
Ezt a változást a magyar kormány egyelőre nem követte le. Kérdés, mihez kezd azzal, hogy az eddig békepártinak kikiáltott Trump és a háborúpártinak mondott EU – illetve a NATO európai tagjai – ismét egy irányba tartanak, és a háború lezárását Ukrajna megerősítésétől, nem pedig kapitulációjától remélik.
Most tehát olyan átalakításba fogott Zelenszkij, illetve minden bizonnyal az elnöki hivatal vezetőjeként a legbefolyásosabbnak tekintett Andrij Jermak, amely nem számol belátható időn belül új választással. A legfontosabb szempont így az volt, hogy olyan megbízható emberek legyenek részesei az átalakításnak, akikre maximálisan számítani lehet a kapcsolattartásban a Fehér Házzal. Minden bizonnyal az átalakítás is a Washingtonnal fenntartott, diplomáciai szinten hullámzó kapcsolatok stabilizálása miatt is húzódott.
Trump győzelmével ugyanis egy időre kétségessé vált, hogy a katonai védelemben kulcsszerepet játszó amerikai fegyverszállítmányokra továbbra is számíthat Ukrajna. Ennek biztosítását az amerikai elnök végül ahhoz kötötte, hogy az Egyesült Államok hozzáférést kapjon az Ukrajnában található nyersanyagok kitermeléséhez. A megállapodás először kamerák előtt példátlan veszekedésbe torkollt Zelenszkijjel, amelyben Trump alelnöke J. D. Vance vitte a főszerepet. Az ukrán elnök február végi látogatása így kudarcba fulladt, de két hónappal később mégis megszületett az egyezség. Ez alatt az idő alatt azonban Zelenszkij láthatóan nem akart a kormányhoz nyúlni, elvégre a megállapodás részleteit ukrán részről Jermak mellett két személy dolgozta ki: Szviridenko és az ország euroatlanti integrációjáért felelős kormányfőhelyettes és egyben igazságügyi miniszter, Olha Sztefanyisina dolgozta ki.
Kisebb meglepetés a nagyköveti poszton
Sztefanyisina a csütörtökön jóváhagyott átalakításokkal Ukrajna washingtoni nagykövete lesz. Ez egyébként kisebb meglepetést okozott, nem azért, mert Sztefanyisina személye váratlan döntés volna, hanem azért, mert előzetesen erre a posztra az eddigi védelmi minisztert, Rusztem Umerovot várták.
Umerov volt a két évvel ezelőtti – akkoriban Zelenszkij 2019-es megválasztása óta legnagyobb – kormányátalakítás egyik főszereplője azzal, hogy védelmi miniszter lett. A krími tatár származású Umerov persze nem a teljes ismeretlenségből bukkant fel, 2022 február végén Oroszország által indított háború első hónapjában még zajló tárgyalásokon az ukrán delegáció vezetője volt. Ezt a szerepét idén újra felvette, amikor Szaúd-Arábiában orosz kezdeményezésre és Washington unszolására Ukrajna ismét közvetlen tárgyalásokba kezdett Oroszországgal. Igaz, ez nem vezetett túl sok eredményre, inkább Putyin helyzetét erősítette a két forduló után végül meg is szakadt megbeszélés.
Kijevben csak találgatnak arról, miért nem lett Umerovból nagykövet. Állítólag Washington nem volt lelkes az esetleges kinevezésért. Az viszont látható, hogy Zelenszkij továbbra is épít a politikusra. Egyrészt kinevezte az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárának, másrészt továbbra is ő vezeti az oroszokkal tárgyaló delegációt. Zelenszkij azt kérte tőle, hogy „vigyen több lendületet” a most egyébként szünetelő megbeszélésekbe.
A Telex kijevi kormányközeli forrásai szerint Smihalt, Szviridenkót és Umerovot is hatékony végrehajtónak tartják, akik jól menedzselik a rájuk bízott feladatokat. Ami a védelmi minisztériumot illeti, azt eddig sem katona vezette – Reznyik, az őt követő Umerov és most Smihal is a civil szférából érkezett. Az ő feladatuk ugyanis nem közvetlenül katonai. Elsősorban a hadsereg katonai beszerzéseiért felelnek. Azért, hogy a fegyverek, az üzemanyag, az ellátmány, a fizetés időben megérkezzen a hadsereghez.
Erősebb ukrán hadiipart vár el Zelenszkij
Ez részben azt jelenti, hogy az államfői szinten kialkudott, külföldről érkező fegyverszállítmányok eljuttatásáért a gyakorlatban már ők felelnek, de a háború negyedik évében már az is feladatuk, hogy növeljék a hazai hadiipari kapacitást. Zelenszkij a kormány új összetételének parlamenti jóváhagyása előtt a képviselőkhöz intézett beszédében közölte, hogy fél éven belül a saját gyártású fegyverek jelenleg 40 százalékos arányát ötvenre kell emelni.
Ez leginkább drón- és lőszergyártást jelent, ezért is volt kézenfekvő, hogy a stratégiai ipari ágazatok feletti ellenőrzés átirányítása a védelmi minisztérium alá. A légvédelemben azonban a fokozódó orosz drón- és rakétatámadásokkal szemben a főszerepet a külföldi szállítmányok játsszák. Trump hozzáállása is fokozatosan módosult. A háború gyors lezárásának ígéretével kampányoló, Putyinnal való jó kapcsolataira építő elnök mostanra eljutott oda, hogy maga is Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésében látja a megoldást. Például az eddigiekkel ellentétben most már ő sem ellenzi, hogy Ukrajna újabb Patriot rakétákat kapjon. A piaci áron kétmilliárd dollárba kerülő rakétarendszerből jelenleg nyolc működik Ukrajnában. Zelenszkij szerint 20-25-re lenne szükség a hozzá való, egyenként négymillió dolláros rakétákkal együtt. A jelek szerint valóban számíthat rá, hogy újabbak érkeznek.
Hogy ezt megkapják, abban meghatározó feladata lesz a kormányfővé emelt Szviridenkónak, az új nagykövet Sztefanyisinának, a védelmi miniszterből nemzetbiztonsági tanácsi titkárrá lett Umerovnak, valamint Smihalnak, a szélesebb feladatkörrel felruházott új védelmi miniszternek és ex-kormányfőnek.
Zelenszkij előremenekült
Az átalakításoknak volt egy, az államfő szándékaitól független politikai kényszere is. A kormánypárti Nép Szolgájából (SZN) még a háború előtt távozott Dmitro Razumkov már bizalmatlansági szavazás elindításához gyűjtötte a támogatókat és közel járt ahhoz, hogy összeszedje a szükséges 150 képviselői aláírást a Krím megszállása, illetve Luhanszk és Donyeck megyék egy részének elszakítása miatt jelenleg csak 401 fős parlamentben.
Zelenszkij hátországa ugyan adott az SZN 235 képviselőjével, de nem akarta megvárni, hogy az ellenzék kezdeményezésére egyáltalán legyen bizalmi szavazás. Razumkov szerint a kormány kudarcot vallott a költségvetés növekvő hiányának leküzdésében. Egyre nehezebb a hadsereg finanszírozása, ráadásul ez EU sem hosszabbította meg a korábbi vámmentes ukrán export lehetőségét, helyette csak egy szűk kvótát adott, elsősorban mezőgazdasági termékekre, amelyek felett már vám sújtja az exportot. Mindez valamelyest javítja a magyar, de a vámmentesen érkező ukrán termékek miatt szintén háborgó lengyel búzatermelők helyzetét. Ukrajnának viszont Razumkov szerint legalább hárommilliárd eurós kiesést jelent a vámmentesség vége, ezért pedig a kormányt okolja.
Ezzel is magyarázható a háború negyedik évében a változtatás igénye, hiszen Zelenszkij támogatottsága ellenére érezhető a társadalom fáradása. Az elnök a kormány átalakításával a változtatás igényének most úgy tett eleget, hogy ezzel kivette a kezdeményezést az ellenzék kezéből, közben mégsem kellett megválnia megbízhatónak tartott embereitől.
Egy vesztese azért így is van az átalakításoknak: a nemzeti egység minisztériuma az átalakításokkal megszűnt, így elvesztette miniszteri tárcáját Olekszij Csernisov. Nem először. Zelenszkij elnöksége alatt vezette már a területfejlesztési minisztériumot, ahonnan az ukrán olajtársaság, a Naftohaz igazgatói székébe igazolt. Onnan tért vissza tavaly a kormányba. Széke azonban megingott egy korrupciós ügy miatt, több munkatársát őrizetbe vették. Őt azonban nem, és egy ideig posztját is megtarthatta, így csak most, az átalakítással távozik a kormányból, anélkül, hogy leváltották volna. Ez a korrupciós ügy árnyékában akár szerencsés kimenetel is lehet Csernisovnak, ahhoz képest azonban nem, hogy tavaly még az ő neve is komolyan szóba jött a kormányfő lehetséges utódjaként.
