„Egy új fegyverkezési verseny első fázisában vagyunk” – Kína gőzerővel fejleszti hadseregét

Kína november első hetében hadrendbe állította harmadik repülőgép-hordozóját, a teljes egészében saját fejlesztésű Fucsient (Fujian) – ez csak egy olyan fejlemény volt, ami újra ráirányította a figyelmet arra, hogy Hszi Csin-ping irányítása alatt Kína hatalmas lépésekkel halad afelé, hogy egy modern hadsereggel bíró globális szuperhatalomként pozicionálja magát. „Szerintem már most egy hidegháborúban vagyunk”, és nagy a veszélye annak, hogy ez valódi háborúba torkollik – mondta a CNN-nek David Santoro, a Pacific Forum külpolitikai intézet igazgatója.

Kína már most a világ legnagyobb hadiflottájával büszkélkedhet, az utóbbi öt évben jelentősen megnövelte rakétagyártó kapacitását, évente száz új atomtöltetet készít, több mint háromszáz, interkontinentális rakéta indítására szolgáló silót telepít, miközben hadiipara egymás után készíti a nyugati technikával versengő repülőgépeket, hajókat, drónokat és hiperszonikus rakétákat.

Hszi büszkesége

Kína 2017-ben kezdte el építeni az első teljesen saját fejlesztésű repülőgép-hordozóját, amit 2022 júniusában bocsátottak vízre, és 2025. november 5-én már ünnepélyesen hadrendbe is állítottak. A Szanja városában található haditengerészeti bázison tartott eseményen több mint kétezer ember vett részt, köztük Hszi Csin-ping is. A kínai sajtóban megjelent beszámolók kiemelték, hogy az elnök kipróbálta a hordozó egyik legnagyobb figyelmet kapott eszközét, a repülőgépek indítására szolgáló elektromágneses katapultot (EMALS), aminek beszerelése az erről szóló hírek szerint Hszi saját személyes döntése volt.

Egy olyan technológiáról van szó, amit eddig mindössze egyetlen amerikai repülőgép-hordozón alkalmaznak, és ami ellen nemrég kikelt Donald Trump amerikai elnök. Szerinte inkább a minden más amerikai hordozón lévő gőzkatapultot kellene tovább vinni.

Az elektromágneses katapult nagy előnye, hogy különböző súlyú és típusú gépekkel is lehet használni, egyszerűbb szerkezetének köszönhetően gyorsabb indításokat tesz lehetővé, mint a hagyományos gőzkatapultok, és a repülőgépekkel is kíméletesebb. Azzal, hogy nagyobb és több fegyvert szállító repülőgépeket tudnak vele indítani, a hatótávolsága is nagyobb, mint a két korábbi kínai repülőgép-hordozónak – írta a CNN.

A CCTV kínai állam televízió október elején tett közzé felvételeket arról, ahogy az új katapultrendszert használva ötödik generációs J-35 lopakodó vadászgép, J-15T vadászgép és KJ-600-as felderítőgép száll fel a Fucsian repülőgép-hordozóról. A J-35-ös lopakodó vadász indításával a kínai lesz az első haditengerészet, amely képes lesz ötödik generációs lopakodó vadászgépeket is bevetni a Csendes-óceán nyugati területein – mondta az USNI amerikai haditengerészeti intézetnek a kínai hadsereg figyelésével foglalkozó PLATracker szervezet társalapítója, Ben Lewis, aki „jelentős mérföldkőként” jellemezte a sikeres teszteket.

Van még hova fejlődni

A nyolcvanezer tonnás vízkiszorítású Fucsien ugyanakkor kisebb a százezer tonnás amerikai repülőgép-hordozóknál, kevesebb repülőgépet tud szállítani, és korlátozza, hogy fűtőolajjal működik, így a becslések szerint nagyjából 18,5 ezer kilométert tud csak megtenni utántöltés nélkül. Ezzel szemben az amerikai hordozók mind atommeghajtásúak, így ennél nagyobb távolságot képesek megtenni.

Emellett az új kínai hadihajónak csak három katapultja van (az amerikai hordozóknak négy), és a fedélzet kialakítása miatt korlátozottan tud csak egyszerre indítani és fogadni gépeket – hívta fel a figyelmet Nick Childs, a londoni International Institute for Strategic Studies (IISS) védelmi intézet kutatója a Wall Street Journalnek.

Ugyanezt mondták a CNN-nek nyilatkozó haditengerészeti szakértők is, akik szerint a Fucsien jóval kevesebb gépet tud indítani és fogadni egy adott idő alatt, mint az ötvenéves Nimitz osztályú repülőgép-hordozók. „A Fucsien műveleti képessége csak nagyjából hatvan százaléka a Nimitz osztályénak” – mondta a hírtelevíziónak Carl Schuster elemző, az amerikai haditengerészet egykori ezredese.

A kínaiak emellett még csak most kezdik kitanulni, hogyan kell igazán hatékonyan használni a repülőgép-hordozókat. „A jó hír a mi szempontunkból, hogy mi már régóta használjuk, és hosszú ideje képesek vagyunk biztonságosan, hatékonyan és halálosan működtetni” a hordozókat, míg Kína még tanulja ezt – mondta még szeptemberben Brett Mietus, az amerikai haditengerészet ellentengernagya.

„Még sok technológiai és személyi kihívást” le kell küzdeniük, leginkább az elektromágneses katapult működtetésével és a pilóták kiképzésével kapcsolatban – írta Moriki Aita japán védelmi szakértő is elemzésében. A J-15-ös repülőgépek indításáról készült felvételeken például látni lehetett, hogy fegyverek nélkül indították őket, ami arra utal, hogy a katapultokat még csak korai tesztüzemben működtetik – magyarázta Collin Koh szingapúri elemző a Reutersnek.

A hadrendbe állítás csak a kezdet, a hordozó legénységére még hosszú kiképzés vár, mielőtt a hajó teljesen ütőképes lesz – mondta Szung Csung-ping kínai katonai szakértő. A kínai hadsereg nyugalmazott tisztje a South China Morning Post című hongkongi lapnak kijelentette, hogy Kínának még vannak hiányosságai a teljesítmény, a minőség és a harci tapasztalat területén, ami megakadályozhatja, hogy felvegyék a harcot azokkal az országokkal, amik be tudnának avatkozni egy esetleges Tajvan elleni kínai támadás esetén.

A világ legnagyobb hadiflottája a kínai, de nem biztos, hogy a legütőképesebb

Az amerikaiak azonban nem dőlhetnek hátra. Kína már elkezdte építeni a következő, negyedik repülőgép-hordozóját, ami egy, az AP által közzétett elemzés szerint már atommeghajtású lesz, és nagyobb is, mint a Fucsien, sőt a legnagyobb, amit valaha építettek. Az atommeghajtást bizonyítja egy, az épülő hajóról készült fotó is, amin a The War Zone haditechnikai lap szerint egy olyan részt lehet látni, ahova a reaktort fogják helyezni.

A kínai hajógyárak közben egymás után ontják magukból a hadihajókat. Az elmúlt harminc évben hajóépítő-világhatalommá vált Kínának a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) 2024-es elemzése szerint 234 hadihajója van, szemben az Egyesült Államok 219 darabjával. Bár az Egyesült Államoknak több, 73 rombolója van, Kína ezt is kezdi behozni, és 2003 és 2023 között megduplázta rombolóinak számát – írta a CSIS.

Az Egyesült Államok haditengerészete a rakétaindítási képességek számában még előnyben van ugyan, de „ha így mennek tovább a dolgok, akkor tíz éven belül ebben is beelőznek a kínaiak” – mondta márciusban a Telexnek Matura Tamás Kína-szakértő. A két ország közötti fegyverkezési verseny a tengeralattjárókra is kiterjed, ahogy Peking egyre halkabb és ütőképesebb hajókat készít, és bár az Egyesült Államok technológiailag előnyben van, a gyártókapacitásban már alulmarad.

2024-ben a világ hajógyártásának több mint felét tették ki a Kínában készült hajók, míg az amerikai hajógyáraknál ez az arány mindössze 0,1 százalék. Az Egyesült Államok azzal, hogy hagyta bezárni a hajógyárait, többgenerációnyi hajóépítési tudást vesztett el, és évekbe telne, hogy felvegyék a versenyt Kínával – írta az Atlanticben Phillips Payson O’Brien. A skóciai St. Andrews-i Egyetem stratégiai tanulmányokkal foglalkozó professzora szerint ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy – ha csak a flottákat nézzük, ami egy éles konfliktusban önmagában nem értelmezhető – az Egyesült Államok elveszítene egy hosszabb háborút Kínával, mert nem tudná olyan gyorsan pótolni a veszteségeket, mint Peking.

Kína minden területen kezdi behozni a lemaradást, több repülőgép-hordozót, atommeghajtású tengeralattjárót, több és nagyobb rombolót és egyéb olyan hajót készítenek, amik több rakétát tudnak indítani – mondta az AP-nek Brian Hart, a CSIS Kínával foglalkozó szakértője. És közben jelentősen felpörgették a rakétagyártást is.

Ontják a rakétákat

A CNN műholdas felvételeken és kínai kormányzati dokumentumok alapján készített elemzése szerint Kína 2020 óta jelentősen kibővítette rakétagyártási kapacitását is. Az elmúlt öt évben az ehhez kapcsolódó gyárak, valamint kutatóintézetek és tesztközpontok több mint kétmillió négyzetméternyi alapterülettel növekedtek. Kína ezzel globális szuperhatalomként pozicionálja magát, „egy új fegyverkezési verseny első fázisában vagyunk” – mondta a CNN-nek William Alberque. A NATO fegyverzet-ellenőrzési központjának volt igazgatója hozzátette: „Kína már sprintel, és közben maratonra készül.”

A vizsgált 136 létesítmény hatvan százalékánál volt látható bővülés, ami főleg az Ukrajna ellen indított totális orosz invázió első két évében volt jelentős, ahogy a harcokat közelről figyelő Peking levonta a tanulságot, hogy a drónok mellett a rakéták különösen nagy szerepet játszanak egy új háborúban – írta a CNN. Ezzel a kínaiak egy Tajvan elleni invázióra készülnek – mondta Decker Eveleth, a CNA nemzetbiztonsági intézet szakértője.

Közben az amerikai hadügyminisztérium arra igyekszik rávenni az amerikai hadiipari cégeket, hogy sietve duplázzák és négyszerezzék meg a rakétagyártási kapacitásukat, miután rémülten vették észre, hogy nincsen elég rakétájuk egy Kínával szembeni jövőbeli konfliktushoz – írta a Wall Street Journal.

A CNN értesülése szerint a 12 napig tartó izraeli–iráni háborúban az Egyesült Államok a THAAD elfogórakétáinak nagyjából negyedét használta el Izrael megvédésére. A rakétagyártás felpörgetése ráadásul évekbe telik, és több milliárd dollárt emészt fel. Egy THAAD rakéta például több mint 12 millió dollárba kerül, egyes rakéták leszállítása pedig akár két évet is igénybe vehet.

Atomverseny

Közben Donald Trump amerikai elnök sokak szerint egy újabb atomfegyverkezési versenyt is előrevetített október végén, amikor bejelentette, hogy utasította a Pentagont a nukleáris fegyverek tesztelésének újrakezdésére, „egyenlő alapon” más országok tesztjeivel.

Bár pár napra rá az amerikai atomarzenált is felügyelő energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az elnök nem kísérleti atomrobbantásokra, hanem a fegyverrendszerek tesztelésére gondolt, Trump a CBS-nek adott interjújában kijelentette, hogy Oroszország és Kína titokban kísérleti atomrobbanásokat hajt végre. Erre nincsen semmilyen bizonyíték, és Peking és Moszkva is tagadta, hogy ilyet végezne. Richard Correll amerikai ellentengernagy, a nukleáris elrettentéssel foglalkozó parancsnokság leendő vezetője is azt mondta egy kongresszusi meghallgatáson, hogy a két ország nem végez kísérleti atomrobbantásokat.

Ez azonban megváltozhat. Kína az elmúlt években szép csendben elkezdett olyan fejlesztéseket végrehajtani a korábbi kínai kísérleti atomrobbantások helyszínén, a Hszincsiang tartományban lévő Lop Nur bázison, amik arra utalnak, hogy újabb tesztekre készülhetnek. Egyebek mellett hatalmas fúrótornyokat telepítettek, amik közül az egyik majdnem 28 méter magas és közel száztonnás.

„Ez jelentős befektetés pénzben és időben”

– mondta a Foreign Policynek Renny Babiarz elemző, aki behatóan tanulmányozta a telepet. Emellett folyamatosan növelték az interkontinentális ballisztikus rakéták indítására szolgáló silóik számát. Utóbbiból nagyjából 140 működik, idén azonban újabb 350-et építenek.

Azt nem lehet tudni, hogy Kínának pontosan mennyi atomfegyvere van, mert ezt még a szokásosnál is nagyobb titok övezi, de a különböző nyugati elemzések nagyjából hatszázra becsülik a számukat, ami több, mint a duplája lenne az öt évvel ezelőttinek. A SIPRI stockholmi biztonságpolitikai kutatóintézet adatai szerint Kína egy év alatt százzal növelte atomtölteteinek számát, ami húszszázalékos növekedés.

A Pentagon becslése szerint Kínának öt év múlva már több mint ezer működőképes atomtöltete lesz, köztük olyan kisebb szerkezetek, amiket precíziós csapásokra készített rakétákra szerelhetnek fel, valamint interkontinentális ballisztikus rakétákhoz való, több megatonnás bombák is. Ez azonban még mindig csak töredéke lenne az orosz (5459) és az amerikai (5177) becsült atomarzenálnak.

A fejlesztéseiket igyekeztek is az egész világ előtt nyilvánvalóvá tenni szeptemberben, amikor a pekingi katonai parádén először mutattak be olyan, levegőből, szárazföldről és tengerről is indítható rakétákat, amik atomtöltetek célba juttatására is képesek. Azt is jelezték, hogy öt különböző nukleáris szerkezettel is képesek elérni az Egyesült Államok kontinentális területeit.

Kína a parádén bemutatott fegyverekkel azt üzente a Csendes-óceán kisebb államainak, hogy a kínai fegyveres erők „fejlettek és verhetetlenek”, és jobban járnak, ha nem állnak a felemelkedésük útjába, és együttműködnek velük – írta a CSIS kutatója, Mick Ryan.

Elég komoly kérdőjelek vannak a kínai haderők körül

A kínai hadsereg ütőképességével kapcsolatban azonban vannak kérdések. A kínai haderő ugyanis negyven éve nem vett részt közvetlenül háborúban, és a kínai haditechnikai eszközök nagy része még nem bizonyított háborús körülmények között (ellentétben például az indiai–pakisztáni konfliktusban bevetett kínai vadászgépekkel és rakétákkal).

Az ütőképességet emellett a mindent átszövő korrupció is gyengíti, amit Hszi Csing-ping kínai elnök is nagy problémának értékelt,

főleg az atomfegyvereket felügyelő hadászati rakétaerőknél, ahol több magas rangú vezető, parancsnok és védelmi beszállító is korrupcióellenes tisztogatások áldozata lett, és eltűnt, börtönbe került vagy tárgyalás elé néz. Köztük olyanok is, akiket maga Hszi nevezett ki. Erről itt írtunk bővebben.

A tisztogatások azonban az egész fegyveres erőket érintik: 2022 óta korrupcióra hivatkozva sorra tüntettek el a nyilvánosság elől, vagy távolítottak el posztjukról tábornokokat, hadsereggel foglalkozó tisztviselőket, politikai vezetőket, állami védelmi cégek vezetőit. Köztük volt két védelmi miniszter, valamint a fegyveres erőkért felelős központi pártbizottság több tagja is.

Ezt a Washington Postnak nyilatkozó elemzők szerint nem a gyengeség jelének kell tekinteni, és inkább azt mutatja, hogy Hszi Csin-ping a hadi eszközök modernizálása után a reformok következő lépésére kezdett el koncentrálni. „Ennek lényege, hogy a kínai fegyveres erőket kompetens, világszínvonalú erővé tegyék” – mondta a lapnak Daniel Mattingly, a Yale Egyetem Kínával foglalkozó docense.