Donald Trump diplomáciájának egyik sarokpontját már első ciklusa idején is az jelentette, hogy a fő csapásirányokat diplomaták helyett üzletemberek jelölték ki, akiket gyakran rokoni/baráti szálak fűznek az elnökhöz. Első ciklusának – amúgy az ExxonMobil éléről érkezett – külügyminisztere, Rex Tillerson többször is arra panaszkodott, hogy Trump veje, Jared Kushner rendszeresen a tárca megkerülésével folytat tárgyalást külföldi vezetőkkel, a Trumpot jobban ismerő Marco Rubio viszont már kevésbé lepődhet meg azon, amikor a gázai tűzszünetről, az iráni nukleáris programról vagy akár az orosz–ukrán háború felfüggesztéséről az elnök ingatlanmilliárdos golfpartnere, Steve Witkoff tárgyal.
A nemzetközi közvéleményt azonban meglepte, hogy miután Witkoff és Kirill Dmitrijev orosz elnöki megbízott egyeztethetett a Trump által múlt héten bedobott és az oroszoknak erősen kedvező 28 pontos béketervéről, Kijevben már egy, a diplomáciában teljesen ismeretlen figura, Dan Driscoll, az amerikai hadsereg ügyeiért felelős államtitkár tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ugyancsak a korábban csak katonai adminisztratív feladatokat ellátó államtitkár volt az, aki az amerikai küldöttség prominens tagja volt Rubio, Witkoff és Kushner mellett a Moszkvának kedvező feltételeken lazító genfi tárgyalásokon, majd hétfőn és kedden már Abu-Dzabiban tárgyalt egy orosz delegációval – melynek összetételéről egyelőre nincsenek információk. A béketervek állásáról itt írtunk, a helyzetet pedig itt elemeztük részletesebben.
Az egyetemről ismerte Vance-t
A 39 éves Driscoll Észak-Karolina államban született, 2007 és 2011 között három és fél évig szolgált a hadseregben – ebből kilenc hónapig Irakban –, utána veteránoknak járó ösztöndíjjal elvégezte a Yale Egyetem jogi karát, majd az Észak-Karolinai Egyetemen vállalkozásirányítást tanult. A Yale-en ismerkedett meg J. D. Vance jelenlegi alelnökkel, akivel a mai napig baráti viszonyt ápol.
Egyetem előtt és alatt folyamatosan a politika körül sertepertélt, kongresszusi és bírósági gyakornokként is dolgozott, tanulmányai után szülőállamában befektetési bankárként helyezkedett el. Aztán 2024 nyarán minden megváltozott. Driscoll éppen Svájcban nyaralt a családjával, amikor Vance felhívta, és szólt neki, hogy ő lesz Trump alelnökjelöltje. Azt kérte, hogy Driscoll is szálljon be a kampányba. Ő pedig másnap hazarepült az Egyesült Államokba, és hamarosan már a republikánusok jelöltállító gyűlésének helyszínén volt.
A második Trump-kabinetben a Pentagon hadseregért felelős államtitkárává nevezték ki. Portfóliója 2025 áprilisától bővült a lényegében a csempészet ellen küzdő, az igazságügyi minisztérium alá tartozó, az Alkohol- és Dohánytermékek, illetve Lőfegyverek Forgalmával Foglalkozó Irodával (BATFE), amelynek megbízott vezetője lett.
A költségvetési, logisztikai és személyi ügyeket felügyelő katonai államtitkár alapvetően egy adminisztratív jellegű poszt, és Driscoll nem is vetette észre magát olyan ideologikus üzenetekkel, mint Pete Hegseth miniszter. Trumpnak állítólag Driscoll csak „a drónos srác” volt, mivel az orosz–ukrán háború (és kisebb mértékben a gázai konfliktus) alapján a politikus az amerikai fegyveres erőknél mostohagyerekként kezelt drónharcászat fejlesztését abszolút prioritásnak tartja. Driscoll az ukrán drónokat például viszonylag olcsó, könnyen gyártható technológiának tartotta, amivel hatékonyan lehet harcolni. Emellett szerinte ahhoz, hogy a Pentagon lépést tudjon tartani más országokkal – például a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásában –, organikusabban össze kell fognia a magáncégekkel.
Driscoll kényesebb, politikusabb ügyekhez akkor került csak közelebb, amikor az elnök több amerikai nagyvárosban a Nemzeti Gárdát és a hadsereget is bevetette „rendteremtés” céljából – ennek politikai és jogi dilemmáiról itt írtunk –, és az operatív ügyekben illetékes Driscoll rendszeres vendéggé vált a Fehér Házban. Bár Driscoll a ciklus elején Vance-t leszámítva még nem rendelkezett befolyásos politikai kapcsolatokkal, a Politico fehér házi forrásai szerint az elnököt és az adminisztráció több meghatározó tagját sikerült meggyőznie teljesítményével.
A Politico némiképp spekulatív módon megjegyezte, hogy Driscoll karrierjének szintlépése éles kontrasztban áll közvetlen főnöke, Pete Hegseth szerepével; a védelmi/hadügyminiszter feladatai ugyanis jórészt kimerülnek a kultúrharcos fejtágításokban, a médiával folytatott hadakozásban.
A személyét övező bizalom ellenére semmilyen jel nem utalt arra, hogy Driscollt komoly diplomáciai feladatokkal bízzák meg. A politikus a múlt héten kifejezetten logisztikai és operatív ügyek tárgyalására indulhatott Kijevbe, és nem kizárt, hogy csak út közben értesült arról, hogy neki kellene lenyomnia Zelenszkij torkán az Ukrajna és az európai szövetségesek által elutasított béketervet.
A Guardian elemzése szerint Driscoll felemelkedése a müncheni biztonságpolitikai konferencián is látott-hallott amerikai izolacionista irányzat erejét mutatja, és ennek tudható be, hogy az év végéig valószínűleg távozni fog az ukrán és az európai biztonsági prioritások iránt megértőbb Keith Kellogg ukrajnai különmegbízott.
Azonban Driscoll diplomáciai megbízásának hátteréről eddig kevés kézzelfogható információ látott napvilágot, és azt sem tudni, a jövőben mennyire fog számítani rá a Trump-kormányzat csúcstárgyalóként.
Így állnak most a tárgyalások
Hétvégén Genfben azért találkoztak amerikai és ukrán tisztviselők, hogy áthidalják a nézeteltéréseket az amerikaiak eredeti, múlt héten bemutatott 28 pontos béketervével kapcsolatban. Genfben az amerikaiak és az ukránok megállapodtak abban, hogy módosítják az amerikai javaslatot, amelyet Kijev és európai szövetségesei Oroszország kívánságlistájának tekintettek.
Kedden egy amerikai tisztviselő névtelenül azt nyilatkozta az amerikai sajtónak, hogy az ukránok beleegyeztek az amerikai módosított békejavaslatba, bár „még néhány apró részletről meg kell egyezni”. Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára néhány órával korábban az X-en arról írt, hogy a két ország delegációi egyetértésre jutottak a Genfben tárgyalt megállapodás fő kérdéseiről.
Umerov jelezte, hogy a lehető leghamarabb, még a héten megszerveznék Zelenszkij útját az Egyesült Államokban, hogy véglegesítsék az utolsó elemeket és megegyezzenek Donald Trump elnökkel. A Reutersnek megszólaló ukrán tisztviselő arról beszélt, hogy Ukrajna támogatja a megállapodás keretrendszerét – erről beszélt később Zelenszkij is –, de az érzékenyebb pontokról Zelenszkij és Trump személyes találkozóján kell majd megegyeznie a két félnek. Korábban az érzékenyebb pontok között a területi kérdéseket és Ukrajna jövőbeni NATO-tagságának lehetőségét említették.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerint is további tárgyalásokra van szükség, hogy elsimítsanak még pár „kényes, de nem leküzdhetetlen” részletet. Korábban azt mondta, Trump optimista, hogy egy békemegállapodás elérhető közelségben van, és a nézetkülönbségek csökkentek.
A Financial Times szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden arra utalt, hogy elutasíthatják a módosított tervet, ha abból kikerültek olyan elemek, amik Oroszország régi követeléseit tartalmazták. Lavrov szerint a módosított tervnek is tükröznie kell Trump és Putyin alaszkai találkozójának szellemét – ezen az oroszok semmit sem engedtek évek óta hangoztatott követeléseikből.
