Az EP elítélte a magyar kormány „szándékos és rendszeres erőfeszítéseit” az uniós alapértékek aláásására

Elítélte a magyar kormány „szándékos és rendszeres erőfeszítéseit” az uniós alapértékek aláásására az a tervezet, amelyre kedden mondott igent az Európai Parlament (EP).

Az ilyen értékeket az EU egyik alapszerződése sorolja fel és a 7. cikkében leírt eljárás tartatja be, ha felmerülne, hogy egy tagállamban sérültek. Az EP 2018-ban kezdeményezte ezt Magyarországnál, és jelenleg ez az egyetlen ilyen eljárás, de a megindítása óta továbbléptetni vagy megszüntetni sem sikerült a tagállami miniszterek Tanácsában.

A hetes cikkes eljárás második időközi jelentésének végső változata 415 igent, 193 nemet kapott, 28-an tartózkodtak. A jegyzőkönyv alapján a magyar képviselők közül csak a DK-ból szavaztak igennel. A Fideszből és a Mi Hazánkból nemet nyomtak. A Tisza Pártból és a KDNP-ből nem regisztráltak szavazatot, előbbiből aznap más voksolásoknál nyomtak gombot, utóbbi képviselője aznap épp szíriai hivatalos útról jelentkezett, vagyis valóban hiányzott.

Mi van a szövegben?

A közvetlen jogi következmények nélküli dokumentum szinte minden módosítóját elutasították a plenáris ülésen. Az egyikkel nagyjából ötven képviselő – főként a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért frakcióból – az egész jelentés tartalmát lecserélte volna, de ez sem kapott többséget.

Az előkészítő, szakbizottsági szinten korábban elfogadott és végül csak egy kiegészítéssel megszavazott szöveg hangsúlyozta, hogy az EU értékeit és jogrendjét fenyegető helyzet tovább romlott, amihez a Tanács tétlensége is hozzájárult, Magyarország „hibrid választásos autokráciává” vált. Ismét felszólította arra a Tanácsot, hogy lépjen tovább az eljárás második ágába. (Ehhez a tagállami kormányok egyharmada, a mostani ág végén ajánlások kiadásához négyötöde kell. Ahhoz már a magyart leszámítva egyhangú igenre lenne szükség, hogy később bizonyos uniós jogokat felfüggeszthessenek, például a tanácsi szavazati jogot.)

A szöveg szerint a kormány nem védi megfelelően a polgárok jogait, fenyegeti a tudományos élet szabadságát, és szisztematikusan gyengíti az Országos Bírói Tanácsot. További problémákat látott a politikai indíttatású üzleti gyakorlatokkal, a Pride alkotmányos betiltásával, valamint az állami hirdetések leosztásával kormánybarát médiumoknak. Megjegyezte az Európai Bizottság vizsgálatát is az EU intézményei elleni állítólagos magyar kémkedés ügyében. (A Direkt36 cikke alapján indult üggyel szerdán egy másik EP-szakbizottság is foglalkozott zárt ajtók mögött.)

A jelentés elítélte a költségvetési eszközök tranzakciós jellegű felhasználását, valamint azt, hogy a kormány rendszeresen használja vétójogát a Tanácsban befolyásgyakorlásként. A szöveg szerint a joghézagok kihasználása lehetővé teszi a magyar kormánynak, hogy megkerülje a források részleges befagyasztását. Ugyanakkor biztosítaná, hogy nem fosztják meg az uniós források végső kedvezményezettjeit a pénzügyi támogatástól, ideértve a civil társadalmat is. Kritizálta azt a 2023-as döntést, amellyel az addig befagyasztott források egy részét felszabadította. (A lépés miatt az EP pert is indított, mert arra gyanakodik, hogy egy magyar vétó elengedéséért cserébe, siettetve döntött az Európai Bizottság.)

Felhívta a figyelmet többek között a korrupció és a választások integritása közötti kapcsolatra, beleértve a klientúrahálózatokat. Az Integritás Hatóság előtt tartós akadályokat látott, amelyek veszélybe sodorhatják a Magyarországnak járó uniós források egészét.

A plenáris ülésen egyetlen módosító kapott többséget, amelyet részben az eredeti javaslat jelentéstevője, Tineke Strik adott be. Ez „aggodalommal emlékeztet arra, hogy Magyarországon a 2026-os választásokra készülve egyre gyakrabban
használnak fel mesterséges intelligenciával” készített, de ezt nem jelölő politikai tartalmakat. „Szándékosan deepfake videókat tesznek közzé a miniszterelnök politikai pártjához és kampányához szorosan kapcsolódó közösségimédia-csatornákon, és ezeket a kapcsolódó fiókokon keresztül összehangolt módon felerősítik az elérések és a nyilvánosság körében elért hatás maximalizálása érdekében.” A módosító szerint ezekről nem mindig jelzik, hogy mesterségesen hozták létre vagy manipulálták, ami a digitális szolgáltatásokról és a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály miatt is probléma lehet. Az ilyen tartalmak felhasználása a szavazók félrevezetésére és a politikai ellenfelek hiteltelenítésére „komolyan veszélyezteti a demokratikus választások tisztességességét és a demokratikus intézmények egészének hitelességét”.

Mi nincs a szövegben, hiába írtak róla cikkekben?

Bár több cikkben is megjelent, hogy a javaslat elvenné a kormány szavazati jogát a Tanácsban (amely az egyik, bizonyos esetekben a kizárólagos döntéshozó az uniós jogszabályoknál), a szavazati jog csak két helyen szerepel a szövegben. Az egyikben jelezte, hogy ha a Tanács az eljárás második ágába lépne, akkor „megfontolhat arányos és fokozatos intézkedéseket, hogy biztosítsa a megfelelést az EU jogával és értékeivel”. Ebben megfelelő esetben benne lehet az uniós alapszerződésekből fakadó jogok felfüggesztése, mint a kormány szavazati joga a Tanácsban.

A másik helyen épp arra hívta fel a figyelmet, hogy még ha (egy egyhangú döntés után) el is jutnának ilyen jogok felfüggesztéséig, az se feltétlenül jelentené, hogy a kormányt kihagynák a tanácsi voksolásokból. Arra szólította fel a Tanácsot, hogy tisztázza, miről lehetne egyáltalán szó.

Részben egy tavaszi EP-küldöttség tapasztalataira alapoztak

Az EP-től áprilisban egy küldöttség érkezett Magyarországra. Az út végén Strik közölte, hogy valószínűleg a nyári szünet után vitáznak és állásfoglalást hoznak a magyar helyzetről a tapasztalataik alapján.

A javaslatról a szakbizottsági tervezet november eleji elfogadása után, hétfőn vitáztak. Itt az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős tagja, Michael McGrath közölte: „számos aggodalmat” osztanak a hetes cikkes eljárás indokai közül, Gál Kinga, a Fidesz–KDNP delegációjának elnöke szerint viszont „a lemez a régi: hazugságok és kettős mérce a javából”.

Molnár Csaba fura koalícióról írt, László András az alternatív szövegüket tartotta valós értékelésnek

A szavazás után Molnár Csaba DK-s képviselő arról posztolt Facebookra, hogy „a magyar pártok közül csak mi DK-sok szavaztunk igennel, a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk EP-képviselői nem szavazták meg az előterjesztést. Megint összeállt a Fidesz-Tisza-Mi Hazánk fura koalíciója Orbán védelmében.” Az szerinte „még belátható persze, hogy a Fidesz nem szavaz meg egy Orbán-elleni határozatot, fura lenne ha megtennék. De hogy az ellenzéki Tisza és a magát ellenzékinek mondó Mi Hazánk miért nem szavazta ezt meg, az számomra rejtély.”

„A Tisza által tollba mondott hazug magyar-ellenes határozattal szemben alternatív határozattervezetet nyújtottam be 51 képviselőtársam támogatásával. Természetesen leszavazták. De az Európai Parlament archívumaiban olvasható lesz egy valós értékelés az európai értékek és a magyar jogállamiság helyzetéről” – reagált Facebookon a szavazásra László András fideszes képviselő.

Egy bukott alternatív javaslat szerint „Magyarország szilárdan elkötelezett” az uniós alapértékek mellett

Az alternatív szöveg nagyrészt a Patrióták Európáért frakció képviselőinek neve alatt futott, de az euroszkeptikus ECR-ből, a részben a Mi Hazánkkal megalakult Szuverén Nemzetek Európájából, valamint a függetlenektől is csatlakoztak tízen.

A szövegterv szerint „Magyarország szilárdan elkötelezett” az uniós alapértékek mellett. Az emberi méltóság, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség, valamint az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása az alaptörvényben is benne van, a védelmükre pedig „nemzeti intézményi garanciák összetett és hatékony rendszerét” tartják fenn.

A „Magyarországról szóló európai parlamenti állásfoglalások sok tekintetben politikai indíttatásúak, elfogultak és tényszerűen helytelenek, és ezért következtetéseik távol állnak a valóságtól”. Számos olyan kérdéssel foglalkoznak, amelyek a javaslat szerint „nyilvánvalóan kívül esnek” a hetes cikkes eljáráson, mert vagy nem kapcsolódnak az uniós alapértékekhez, vagy más, lezárt vagy folyamatban lévő eljárások tárgyai.

A szövegben egy beszédre hivatkozva azt állítják, hogy „a Magyarországnak nyújtott uniós forrásokat az LMBTIQ-ideológiával, a tudományos élet szabadságával és a menekültügyi politikával kapcsolatos politikai okokból függesztették fel, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak”. (Ott valóban az eredetileg nagyjából 22 milliárd eurónyi befagyasztás okairól volt szó, de amire a szöveg nem tér ki, hogy a három ok összesen nagyjából 2,5 milliárd eurót blokkol külön-külön horizontális feltételként, ebből az akadémiai szabadság tesz ki kétmilliárdot, és utóbbi az egyetlen feltétel, amely más eljárásokban is benne van.) Felemlegették azt is, hogy az Európai Bizottság volt igazságügyi biztosa, Didier Reynders ellen pénzmosás miatt nyomoznak – ő volt az, aki 2023 végén, még biztosként igyekezett megvédeni a döntést a befagyasztott magyar források részleges feloldásáról.

A „Magyarországról szóló korábbi jelentéseket külföldről finanszírozott és politikailag elfogult, valódi helyi támogatás nélkül működő és a magyar kormányt évek óta szándékosan negatív színben feltüntető nem kormányzati szervezetek hozzájárulásai befolyásolták”. A 2022-es ellenzéki kampányfinanszírozási ügy felemlegetése mellett utalnak arra is, hogy már „csak 137 nap van hátra a következő magyarországi parlamenti választásokig”.

A szöveg szerint „elismerést érdemelnek azok a tagállamok, amelyek megvédik az EU külső határait a migránsok illegális belépésével szemben, mert a méretüket meghaladó szerepet játszanak valamennyi uniós polgár védelmében”. Magyarországtól napi egymillió eurónyi büntetést vonnak le (az EU bíróságának ítélete szerint többek között azért, mert a többi tagállamra hárítja a menekültügyi kötelezettségeit). Az alternatív javaslat ezt a 2024-es ítéletet a támogatások részleges befagyasztásával együtt (utóbbiról 2022-ben döntött részben az Európai Bizottság, részben a tagállami Tanács) beavatkozásként értékeli a 2026-os választásba. A javaslat felhívta volna arra a tagállami Tanácsot, hogy szüntesse meg a hetes cikkes eljárást.

A módosító javaslatot 184 igen, 441 nem és 15 tartózkodás mellett elutasította az EP.