Milorad Dodik szinte győzelmi beszédet tartott, miután eldőlt, hogy bizalmasa, Siniša Karan nyerte a vasárnapi választást, és ő lesz a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska, RS) új elnöke. „Meg akartak szabadulni Dodiktól egy igazságtalan perrel, de most két Dodikot kaptak” – hangoztatta. Ezzel világosan jelezte, hogy a volt elnök továbbra sem tervez hátrébb lépni, hanem magát képzeli el az RS (egyik) erős embereként.
A helyi közmédia szerint Dodik a kormányzó Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) elnökeként szerdán megint szövetségeséhez, Orbán Viktorhoz utazik Budapestre. A hír szerint Dodik hangsúlyozta, hogy a boszniai Szerb Köztársaság „intenzív kapcsolatot ápol Magyarországgal”, de arról nem írnak, hogy vele tart-e a látogatásra az entitás újonnan megválasztott elnöke, Karan is. A volt elnök azt is bejelentette, hogy csütörtökön pedig Szijjártó Péter külügyminiszter látogat Banja Lukába, hogy a helyi egyetem díszdoktori címet adományozzon neki.
Az újonnan megválasztott elnök mandátuma egy évre szól, jövő októberben új választásokat tartanak majd. Dodikék szerint szimbolikus győzelmet arattak, ugyanakkor a részvételi arány és a szavazatok százalékos arányai intő jelek lehetnek a boszniai szerb vezetőnek.
Siniša Karan a szavazatok 50,30 százalékát szerezte meg, míg az ellenzéki jelölt, Branko Blanusa, a Szerb Demokrata Párt (SDS) képviselője a szavazatok 48,37 százalékával végzett. Az ellenzék szerint több szavazókörben is súlyos választási szabálytalanságok történtek. A részvétel rendkívül alacsony volt, a 1,2 millió választópolgár csupán 35,78 százaléka adta le a voksát, szemben a 2022-es általános választással, ahol 53 százalékos volt a részvételi arány.
A Dodik elleni ítélet miatt kellett kiírni
A választásokat azért írták ki, mert a korábbi elnököt egy év börtönbüntetésre ítélték – ennek letöltését Dodik pénzbüntetéssel váltotta ki, amit a helyi törvények lehetővé tesznek –, és eltiltották a politikai tevékenységtől szeparatista politikája miatt.
Bosznia-Hercegovinában az 1990-es években véres polgárháború zajlott, amelynek a végén egy rendkívül bonyolult, két entitásra és azokon belül különböző nemzetiségű, illetve vegyes kantonokra épülő államszervezet jött létre. A különböző etnikumok közötti békét a nemzetközi főképviselő hivatott biztosítani. Ezt a pozíciót jelenleg a német Christian Schmidt tölti be.
Dodik többször is azzal fenyegetett, hogy a boszniai Szerb Köztársaság elszakad Bosznia többi részétől, amivel a nemzetközi megfigyelők szerint politikai válságot és bizonytalanságot szült az országban. Emellett a bírósági ítélet szerint Dodik nem volt hajlandó figyelembe venni Schmidt döntéseit, és aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
Az elnök fellebbezése után is helyben hagyták az ítéletet, így a politikust augusztus 1-jén jogerősen egy év börtönbüntetésre ítélte a bíróság, illetve hat évre eltiltotta közhivatal viselésétől. Csakhogy Dodik még a jogerős bírósági döntések után sem volt hajlandó lemondani az elnöki címről. Ehelyett népszavazást akart tartani arról, hogy elnök maradhasson-e, és nem volt hajlandó előrehozott választásokat kiírni, annak ellenére, hogy a választási bizottság a mandátumfosztás értelmében köteles bejelenteni azok megtartását.
Szeptember második felében azonban Dodik váratlanul mégis lemondott a posztjáról, ezzel ideiglenesen az RS alelnöke, Davor Pranjić kapta meg az elnöki jogköröket. Dodik később azt is bejelentette, hogy pártja is elindul a választásokon, de a jelölt nem ő lesz, hanem régi szövetségese, Siniša Karan.
Október végén Dodiknak az már egy győzelmet jelentett, hogy Donald Trump kormánya levette a szankciós listájáról. Az Egyesült Államok előző vezetése szerint a korrupt Dodik a személyes vagyona gyarapítására használta fel a kormányzati pozícióját, politikájával pedig aláásta az 1995-ben aláírt daytoni békeszerződést, amely megalapozta Bosznia-Hercegovina állam létrejöttét.
Dodik-dublőr és mérnökprofesszor kelt birokra
Az új elnök, Siniša Karan évek óta a boszniai szerb vezető egyik bizalmasa, és belső körének tagja. Karan az RS kormányában legutóbb a tudományos és technológiai fejlesztési, valamint felsőoktatási miniszteri posztot töltötte be, korábban pedig több évig volt a belügyminisztérium élén. Ezt megelőzően a szerb entitás kormányának főtitkára volt, karrierjének nagy részét azonban a rendőrség különböző egységeinek valamely vezető pozíciójában töltötte. Emellett egyike azoknak a tisztviselőknek, akiket az SNSD tavaly megbízott egy munkacsoport létrehozásával: ennek kellett volna kidolgoznia a szerb entitás elszakadásának tervét Bosznia-Hercegovinától.
A Bosna.hr kiemelte, hogy Karan életrajza bővelkedik az ellentmondásokban, különösen a kilencvenes évek polgárháborús időszakára vonatkozóan. A neve például szerepel egy, a Bizottság Srebrenicáért nevű szervezet által összeállított listán, amin olyan személyeket neveznek meg, akik ellen ugyan soha nem indult eljárás, de valamilyen módon kapcsolatba hozhatók az 1995 júliusában Srebrenicában elkövetett tömeggyilkossággal. A srebrenicai népirtás tényének egyik leghangosabb tagadójaként Karan erélyesen tiltakozott az ENSZ 2024 májusában elfogadott határozata ellen, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
Habár az SNSD jelöltje hosszú politikai karrierrel és nagy tapasztalattal rendelkezik, a mindössze kéthetes kampányban Karan szinte sehol nem egyedül, hanem jellemzően Dodik társaságában jelent meg.
A választási plakátok is azt sugallták, hogy a Karanra adott voks a Dodikra leadott vokssal egyenlő, beszédeiben pedig maga Karan is rendre Dodik személyét és munkásságát éltette.
Az SNSD kampányeseményeinek egyértelmű üzenete az volt, hogy Karan Dodik politikáját fogja tovább vinni. Ez az üzenet át is ment a lakosságnak: egy Laktaši városában lakó nyugdíjas például kifejezetten azért szavazott Karanra, hogy Dodik politikája folytatódjon. „Ez az egész egy nagy Nyugat által levezényelt bohózat. A nép Dodikot támogatja” – jegyezte meg a France24-nak Milan Golja.
Karan kampányát is Dodik nyitotta meg egy nagy port kavaró beszéddel, amelyben a bosnyákokat ellenségnek és a Republika Srpska elleni „romboló erőnek” nevezte. „Érezni lehet a Szarajevóból áradó bűzt, amely évszázadok óta megakadályozza itt a normális életet” – mondta Dodik. Boszniát elbukott államnak nevezte, amelyben a különböző etnikai csoportok nem tudnak együtt élni. Ezt a megosztó retorikát vitte tovább később egy kelet-szarajevói gyűlésen is, ahol kijelentette, hogy nem szabad megengedni az általa „iszlamizációnak” nevezett folyamatot. Ugyanebben a beszédében leamőbázta az ország muzulmán állampolgárait. A központi választási bizottság már másnap reagált, és gyűlöletbeszéd miatt 15 ezer eurós (kb. 5,7 millió forintos) büntetést rótt ki az SNSD-re.
Az ellenzéki Szerb Demokrata Párt (SDS) Karannal szemben Branko Blanušát, egy 56 éves villamosmérnök professzort választotta jelöltjének. Bár Blanuša a Banja Luka-i Egyetem Villamosmérnöki Karának volt dékánja, valamint az SDS városi tanácsának tagja, jelölése előtt tágabb politikai körökben teljesen ismeretlen volt.
Blanuša kampányában azt hangsúlyozta, hogy „a politikának nem szükségszerű olyannak lennie, amilyenné Dodik és a hasonló gondolkodású követői teszik, vagyis nem feltétlenül az arrogancia és a primitívség kell, hogy domináljon”.
Azt ígérte, hogy megválasztása esetén leszámol a korrupcióval.
„Meg fogom mutatni, hogy lehetséges egy másfajta, büszke boszniai Szerb Köztársaságot felépíteni. Egy olyan országot, ahol a kormány nem alázza meg az állampolgárokat, hanem biztosítja a méltóságteljes élet feltételeit. Olyan Srpskát szeretnék, ahol nincsenek kiváltságosok és perifériára szorultak, hanem mindannyian egyenlőek vagyunk a törvény és az intézmények előtt” – mondta egy interjúban.
Szlobodan Szoja történész és diplomata szerint nem volt egyértelmű ideológiai különbség a két jelölt között. Szerinte mindketten „népszerűtlenek, önzők és felelőtlenek” voltak. Szvetlana Cenić politikai elemző arról beszélt, hogy ha Blanuša nyer, akkor ő nem fog tudni változtatni, de Karan sem lenne jobb, mert ő nem is akarna a változásért tenni. A két elemző sokak szerint jól fogta meg a lényeget, erre utalhatott később az alacsony részvétel is – velük értett egyet egy Banja Luka-i férfi is a Radio Sarajevónak adott nyilatkozatában.
„Rosszul áll a szénánk, bárki is győz. Itt minden a politikáról és a korrupcióról szól, mi meg majd valahogy boldogulunk”
– mondta.
Egy Banja Luka-i nő arról beszélt a rádiónak a választások előtt, hogy aggódik a választási csalás lehetősége miatt. „Hogy őszinte legyek, félek a csalástól. Változásra van szükség, mert a bűnözés és a korrupció egyre kiterjedtebb” – mondta. A 66 éves Dragoslav Milanovic viszont már csak abban bízott, hogy a választások után csillapodik a káosz.
Van mit kiolvasni az eredményekből
Vasárnap késő este aztán maga Dodik jelentette be 92,79 százalékos feldolgozottságnál pártfogoltja győzelmét. „Ezt úgy veszem, mintha engem támogattak volna a lehetetlen körülmények közt” – jelentette ki. „Meg akartak szabadulni Dodiktól egy igazságtalan perrel, de most két Dodikot kaptak” – mondta, szerinte ezzel kell majd szembesülniük minden nap. Egy órával később a központi választási bizottság is Karan győzelmét erősítette meg.
„Dodik hatalma továbbra is fennáll, és idővel csak növekedni fog, mivel egyszerűen mindenható, amíg a pártot vezeti”
– elemezte a győzelmet Soja a Le Monde-nak. Hogy ezt Karan nem fogja megtorpedózni, az azért is valószínű, mert ő maga is a „Dodikért, Karanért” kampányszlogen alatt indult.
Ugyanakkor a nagyobb településeken, így Bijeljinában és a kormány székhelyéül szolgáló Banja Lukában is nagyobb támogatottsága volt az ellenzék jelöltjének. Ezt Banja Luka ellenzéki polgármestere, Draško Stanivuković úgy kommentálta: „Ez a város bevehetetlen erődítmény az SNSD-nek, az ellenzéki harc bástyája”. Blanuša annak ellenére ért el ilyen jó eredményt, hogy Karannal ellentétben ő nem közel 60 alkalommal, hanem mindössze kétszer szerepelt az ország közmédiájában a kampány során.
A választási eredményhez az is hozzátartozik, hogy rendkívül alacsony volt a részvételi arány. Dodik azzal magyarázta az alacsony részvételt, hogy „a nép nem akarta ezt a rájuk erőltetett választást”, vagyis illegitimnek tartották a szavazást. Nem elhanyagolható azonban, hogy a szavazás előtti napon Bosznia-Hercegovina több területén is erősen havazott, ezért voltak olyan kisebb települések, ahol a polgárok a hó miatt sem tudtak eljutni a szavazóhelyekre. Egyes szavazóhelyiségekben pedig áram sem volt a választások első óráiban.
És persze az is közrejátszhatott az alacsony részvételben, hogy a boszniai szerbek most alig egy évre választottak új elnököt, akinek a mandátuma csupán a jövő októberben esedékes általános választásokig szól. Ebből kiindulva sokan hihették azt is, hogy ennek az évnek már nincs olyan nagy tétje. A voksolás előtt a Radar elemzője kiemelte, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban választások útján eddig soha nem váltottak kormányt.
A Vijesti szerint arról is szó van, hogy Dodik támogatóinak száma megcsappant – azt mindenesetre a számok is mutatják, hogy már nem sikerült őket a korábbiakhoz hasonló mértékben mozgósítania a volt elnöknek. A politikus három éve még fölényesen nyert, de az általa támogatott jelölt most kevesebb mint tízezer szavazatnyi előnnyel végzett az élen. Így a lap szerint hiába nyert az SNSD, megtépázva került ki a választásokból, míg az ellenzék megmutatta, hogy gyenge erőforrásai ellenére is képes közel hasonló eredményt elérni. Ez a lap szerint lendületet adhat az ellenzéki blokknak 2026 októberére.
Egyes településeken meg akarják ismételtetni
Blanušáék vitatják az eredményt, és három községben (Laktaši, Zvornik és Doboj) a szavazás megismétlését követelik, mivel állításuk szerint ezeken a helyeken jelentős szabálytalanságok történtek. Az ellenzék jelöltje beszédében hangsúlyozta, hogy nem volt igazságos a választás, a kampány során is számos szabálytalanság fordult elő, amit független megfigyelők is megerősítettek.
Hétfő reggel az ellenzék „brutális szavazatlopásról” beszélt a Szerbiával határos régióban. Állításuk szerint az itt lévő településekről jelezték a legnagyobb szabálytalanságokat, miközben az eredmények közzétételére több mint három órát kellett várni. Külön kiemelték, hogy Siniša Karan pont azokban a határ menti falvakban kapta a szavazatok több mint kilencven (van ahol 97) százalékát, ahonnan számos bejelentés érkezett arról, hogy Szerbiából szervezetten érkeztek szavazók.
Az SDS ügyvezető elnöke, Jovica Radulović kijelentette, hogy kérvényezik a választási bizottságnál, hogy írjanak ki újra választásokat az említett három településen. „Ezek a választások még nem értek véget – akkor fognak véget érni, amikor megismétlik a szavazást Dobojban, Zvornikban és Laktašiban, ahol a választási manipulációk miatt az eredmények nem tükrözik a nép akaratát” – jelentette ki Blanuša is. Kérdés, hogy az ellenzék milyen bizonyítékokkal tudja majd alátámasztani az esetleges választási csalást, és ezeket hogyan értékeli majd az erről döntő bizottság.
