Korábban a CIA-vel is együtt dolgozó afgán egység egykori tagja nyitott tüzet a nemzeti gárdistákra a Fehér Háznál

Kritikus állapotban fekszik a kórházban a nyugat-virginiai Nemzeti Gárdának az a két tagja, akikre helyi idő szerint szerdán kora délután lőtt rá egy afgán menekült Washingtonban, a Fehér Ház közelében. A támadót más gárdisták meglőtték, majd elfogták, és kórházba szállították. Állapotáról nem közöltek információkat, de úgy tudni, hogy sebesülései nem életveszélyesek.

A két sérült gárdista nevét csütörtökön hozták nyilvánosságra: a 20 éves Sarah Beckstrom és a 24 éves Andrew Wolfe sérült meg. Beckstrom önként jelentkezett, hogy a hálaadási ünnep alatt Washingtonban dolgozzon, hogy mások a családjaikkal lehessenek – mondta Pam Bondi amerikai igazságügyi miniszter a Fox Newsnak. Az NBC News információi szerint mindkettőjüket fejen lőtték.

A belbiztonsági minisztérium szerint a támadó a 29 éves Rahmanullah Lakanwal volt, aki 2021-ben érkezett az Egyesült Államokba, és az amerikai sajtó értesülései szerint idén kapta meg a menekültstátuszt.

Az NBC Newsnak az egyik rokona azt mondta, hogy a férfi korábban az amerikai különleges erők mellett szolgált az afgán hadsereg katonájaként. Később azonban a New York Times egy afgán hírszerzési forrásra hivatkozva már arról számolt be, hogy a férfi korábban az afgán hírszerzéshez tartozó Zero Egységek egyik tagjaként szolgált. A ProPublica tényfeltáró oldal szerint a Zero Egységek a CIA egyik programja alatt működtek, és a rajtaütésekre gyakran az amerikai hírszerző szervnek dolgozó amerikai különleges egységek is elkísérték őket.

A Times szerint a félkatonai erőket kifejezetten éjszakai rajtaütésekre képezték ki feltételezett tálibok ellen, de emberi jogi szervezetek visszaélésekkel, civilek meggyilkolásával is vádolták őket. Egy gyerekkori barátja a lapnak azt mondta, hogy Lakanwal mentális problémáktól szenvedett, hozzátéve, hogy nem tudott szabadulni az egysége által elkövetett szörnyűségektől.

Kash Patel FBI-igazgató egy csütörtöki sajtótájékoztatón annyit erősített meg, hogy Lakanwal Afganisztánban kapcsolatban volt az amerikai erőkkel, hozzátéve, hogy ez is része a nyomozásnak. Arról John Ratcliffe CIA-igazgató is beszélt, hogy a férfi a CIA-nak is dolgozott Afganisztánban. A gyanúsított ellen emberölésre irányuló testi sértés vádjával indítanak eljárást, amiért akár 15 évig tartó szabadságvesztésre is ítélhetik.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Washington államban élő gyanúsított miért támadt rá a gárdistákra, de a főváros polgármestere, Muriel Bowser célzott támadásként jellemezte az esetet, az FBI pedig terrorizmus gyanújával indított nyomozást.

Donald Trump amerikai elnök, aki a támadás idején Floridában volt, terrorcselekményként jellemezte a támadást, és jelezte, hogy erre válaszul megkétszerezik az illegális bevándorlók deportálását. A bevándorlásügyi hivatal pedig bejelentette, hogy teljesen felfüggesztik az afgán bevándorlók fogadását.

Trump azt is kijelentette, hogy újabb ötszáz nemzeti gárdistát vezényelnek Washingtonba. A Trump-kormány augusztus közepén a bűnözésre hivatkozva több mint kétezer gárdistát hívott be a fővárosba más államok Nemzeti Gárdáiból. Egy szövetségi bíró egy hete a gárdisták eltávolítását rendelte el, mert a behívásuk szerinte több okból is törvénytelen lehet. Viszont az ítélet végrehajtását három héttel elhalasztotta. A lövöldözés után a kormány jelezte, hogy gyorsított eljárásban fellebbeznek az ítélet ellen.

„Már soha sehol sem tudhatod, hogy mire számíts”

A támadás helyi idő szerint délután negyed három körül történt a Fehér Háztól pár saroknyira található Farragut térnél, egy forgalmas területen, ahol főleg irodaépületek vannak. A támadó egy metrómegálló közelében lőtt rá a gárdistákra. „A gyanúsított befordult a sarkon, majd azonnal lőni kezdett” – mondta egy sajtótájékoztatón a washingtoni rendőrség főkapitány-helyettese, Jeffery Carroll.

A lövések után lezárták a Fehér Házat, a pénzügyminisztérium közeli épületét, valamint több közeli nagykövetséget is, a Ronald Reagan repülőtéren pedig rövid időre leállították a légi közlekedést.

Az amerikai sajtónak nyilatkozó szemtanúk több lövésről számoltak be. Először nagyjából két lövést lehetett hallani, majd egy rövid szünet után lövések sorozatát. Az eset annyira szokatlan volt, hogy többen először építkezés zajának vélték az első lövéshangokat, és csak akkor fogták fel, hogy mi történt, amikor látták a szaladó embereket, vagy meghallották az újabb durranásokat.

A környéket perceken belül rendőrök, az elnök védelmét is ellátó Secret Service tagjai és más szövetségi rendfenntartó szervek ügynökei lepték el, az épületek felett pedig helikopterek jelentek meg. A szemtanúk közül többen is látták, hogy egy szétlőtt buszmegálló mellett elsősegélyben részesítenek két gárdistát.

Egy Kentucky államból érkezett 80 éves férfi, aki egy közeli szállodában lakik, a New York Timesnak azt mondta, akkor tudta meg, hogy mi történt, amikor lement lifttel egy üdítőért a földszintre. Kinyílt a liftajtó, ő pedig három gépkarabély csövével nézett szembe, ahogy a hatóságok biztosították a környéket. „Mostanában már sehol sem tudhatod, hogy mire számíts, az emberek tiszta őrültek” – mondta a lapnak.

Korábban az amerikaiakat segítő afgán menekült lőtt

Az amerikai hatóságok eleinte csak annyit közöltek, hogy a kórházba szállított gyanúsított egy Afganisztánból 2021-ben érkezett férfi, majd később a belbiztonsági minisztérium megerősítette az amerikai sajtóban megjelent értesüléseket, hogy a 29 éves Rahmanullah Lakanwal Afganisztánból történt, kaotikusan végrehajtott amerikai kivonulás után érkezett az USA-ba.

Kristi Noem belbiztonsági miniszter az X-en azt emelte ki, hogy „egyike volt a sok ellenőrizetlen, tömegesen beengedett” embernek, akik az előző amerikai elnök, a demokrata Joe Biden hivatali ideje alatt jutottak az országba. Azonban több amerikai lap is arról számolt be, hogy Lakanwal tavaly folyamodott menekültstátuszért, amit már idén, a Reuters információi szerint április 23-án, Donald Trump elnöksége alatt hagytak jóvá.

Lakanwal azután érkezett az Egyesült Államokba, hogy Afganisztánban tíz éven át szolgált az amerikai különleges erők egységei mellett az afgán hadseregben – állította az NBC Newsnak a férfi egyik rokona, aki szintén afgán katonaként segítette az amerikai csapatokat. „Mi voltunk azok, akiket a tálibok támadtak” – mondta.

A Fox News Digital hírszerzési forrásokra hivatkozva írta, hogy Lakanwal a CIA-nak is dolgozott Afganisztánban. Ezt erősítette meg aztán a CIA-igazgató is: a gyanúsított egy partneri erő tagjaként az amerikai kormánynak, köztük a CIA-nak is bedolgozott Kandahár tartományban. A férfi emellett a CIA által támogatott egységeknek is segített a tálib erősségnek számító tartományban – írta a New York Times a CIA-re hivatkozva.

A Khost tartományban született férfi az Egyesült Államok nyugati partján található Washington állambeli Bellingham városában élt a feleségével és öt gyerekével, és a rokona szerint az Amazonnál dolgozott.

Lakanwal autóval utazott Washington államban található otthonából a fővárosba, és egy .385-ös kaliberű Smith & Wesson revolverrel támadt a gárdistákra – mondta helyi idő szerint csütörtök reggel tartott sajtótájékoztatóján a helyi szövetségi kerületi ügyész. Jeanine Pirro szerint előbb meglőtte az egyiküket, majd a földre zuhant katonára újra rálőtt, aztán többször a másikat is meglőtte, mielőtt a közelben lévő más gárdisták közbeléptek.

Trump a bevándorlást okolta

Trump a támadás után kijelentette, hogy a lövöldözés csak azt bizonyítja, hogy a bevándorlás „a legnagyobb nemzetbiztonsági fenyegetés” az országra nézve, és közölte, hogy újra át kell vizsgálni minden egyes afgánt, aki Biden hivatali ideje alatt érkezett az Egyesült Államokba. Beszédében egyben kikelt a Minnesota államban élő szomáliai menekültek ellen is, azt állítva, hogy „szétszedik az egykor csodás államot”. A Trump-kormány pár nappal korábban jelentette be, hogy meg akarják szüntetni nagyjából hétszáz szomáliai menekült védett státuszát.

Nem sokkal Trump beszéde után az amerikai bevándorlási hivatal bejelentette, hogy ideiglenesen leállítják az afganisztáni bevándorlási kérelmek elbírálását. Köztük azokét is, akik az afganisztáni háború alatt az amerikai katonákat és diplomatákat segítették, és egy különleges vízumprogram részeként juthattak be az Egyesült Államokba.

Az amerikai sajtó pár nappal a washingtoni támadás előtt számolt be arról, hogy a bevándorlási hivatal vezetője november 21-én, pénteken arra adott utasítást, hogy vizsgálják újra a Biden-kormány alatt érkezett menekülteket, és egyben felfüggesztette a letelepedési engedélyeik elbírálását is. Az utasítás nagyjából 2300 menekültet érint, akik 2021. január 20-a és 2025. február 20-a között érkeztek az Egyesült Államokba.

A döntést a veteránokból álló, az amerikaiakat segítő afgánokat támogató AfganEvac csoport alapítója, Shawn VanDiver példátlanként és kegyetlenként jellemezte. Szerinte az érintett menekültek a világ legszigorúbb átvilágításán estek át, és újra felépítették az életüket, amit ez bizonytalanságba lökhet. A washingtoni támadás után Shawn VanDiver egy közleményében újból arról írt, hogy az afgán menekültek és egykori háborús szövetségesek mélyreható biztonsági átvilágításon esnek át. „Ennek a személynek az elszigetelt erőszakos tettét nem szabad arra felhasználni, hogy aláássanak egy egész közösséget.”

Trump egyik első döntése volt a menekültbefogadások felfüggesztése, így az amerikaiakat segítő afgánok gyakorlatilag már január óta el vannak tiltva a beutazástól, köztük olyanok is, akiknek már engedélyezték a menekültkérelmét – írta az NBC News. Közülük többen harmadik országban rekedtek, vagy Afganisztánban bujkálnak a tálibok elől. Míg 2024-ben több mint háromezer afgánt fogadtak be havonta az Egyesült Államokba, idén január és május között ez a szám kétharmadával csökkent – írta a New York Times.

A Trump-kormány júliusban megszüntette az Egyesült Államokban lévő afgánok speciális védett státuszát, mert a Fehér Ház szerint Afganisztánban „javult a biztonsági helyzet, a gazdaság pedig stabilizálódott”. Az NBC News ehhez kiemelte, hogy Trump a támadás után mondott beszédében „a pokol bugyraként” (hellhole) jellemezte az országot. Afganisztán 42 millió lakosának több mint fele jelenleg humanitárius segélyekre szorul, és több mint kétmillióan lakóhely és megtakarítások nélkül tértek vissza a tálibok uralta országba, miután Irán és Pakisztán deportálta őket – emlékeztetett a New York Times.

Volt, aki szerint várható volt egy támadás

Trump a támadás után bejelentette, hogy a Nemzeti Gárda újabb ötszáz tagját vezénylik Washingtonba, ahova augusztus közepén vonult be több mint kétezer gárdista, a kormány magyarázata szerint a bűnözés visszaszorításáért. Pete Hegseth védelmi miniszter kijelentette, hogy a támadás csak „még eltökéltebbé tesz minket, hogy elérjük, Washington biztonságos és szép legyen”. Már utasította is az orosz–ukrán tárgyalásokban is váratlanul nagy szerepet kapott Dan Driscollt, az amerikai hadseregért felelős államtitkárt ennek végrehajtására.

Egy szövetségi bíró nem sokkal korábban a Nemzeti Gárda tagjainak elküldésére adott utasítást, mert ítélete szerint odavezénylésük több okból is törvénytelen lehet. Az ítélet végrehajtását azonban három hétre felfüggesztette, hogy a kormányzatnak legyen ideje a fellebbezésre, valamint a csapatkivonások rendezett végrehajtására. Az igazságügyi minisztérium fellebbezett az ítélet ellen, és szerdán, a támadás után gyorsított eljárás lefolytatását kérte.

Nagyjából 2100 nemzeti gárdista teljesít szolgálatot a fővárosban, köztük 925-en a washingtoni nemzeti gárda tagjai, a többiek pedig más államokból érkeztek. A nyugat-virginai gárdából több mint háromszázat vezényeltek a városba augusztusban, és közülük nagyjából 160-an az előző héten önként jelentkezve vállalták, hogy meghosszabbítják a szolgálatukat az év végéig – írta az AP.

„Tudtam, hogy ez egyszer meg fog történni” – mondta a New York Timesnak egy Irakot is megjárt nemzeti gárdista, akit a nyáron Los Angelesben vetettek be. A férfi szerint parancsnokaikkal együtt azon aggódtak, hogy nagy a veszélye annak, hogy „vagy mi lövünk le egy civilt, vagy civilek lőnek ránk”.

A Nemzeti Gárda egységeinek bevetése ellen indított perben az egyik érv az volt, hogy veszélybe kerül a testi épségük – írta a New York Times. Ezt támasztották alá gárdistáknak írt belső feljegyzések, amikben a parancsnokok arra figyelmeztették a katonákat, hogy célpontnak tekinthetik őket külföldi terrorszervezetek követői, vagy sérelmeiket erőszakkal megtorló személyek. A gárdistáknak azt tanácsolták, hogy soha ne legyenek egyedül, szolgálaton kívül ne hordják az egyenruhájukat, a helyi rendfenntartó erők pedig azt ígérték, hogy többet fognak járőrözni azokon a helyeken, ahol a gárdisták vannak elszállásolva.

Az igazságügyi minisztérium jogásza azonban a tárgyaláson spekulatívnak jellemezte az aggodalmakat. Eric Hamilton a bíróság előtt kijelentette, hogy „ez már tíz hete tart, és nem volt halálos esemény”. Szerinte csak kevesebb halállal végződő eset volt, amióta a Nemzeti Gárda egységei Washingtonban vannak.