Putyin Orbánnak: Az energetika területén vannak kérdések és problémák, amelyeket meg kell vitatnunk

„A mi nézeteink nemzetközi ügyekben elképzelhető, hogy nem esnek mindenben egybe, de olyan atmoszférát teremtettünk közösen, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni” – mondta Orbán Viktort köszöntve Vlagyimir Putyin a pénteki moszkvai találkozón. „Ez módot ad nekünk arra, hogy ne csak beszélgessünk, de megoldást is kereshessünk a kérdésekre.”

Putyin nagyra értékelte Orbán Ukrajnával kapcsolatos „kiegyensúlyozott véleményét”. Orbán Viktor Putyinnak válaszolva azt mondta, hogy „történelmi víziókban sokat tettünk a két nép együttműködéséért, és nagyon remélem, még sokat is fogunk tenni”. Megköszönte Putyinnak a tárgyalás lehetőségét, azt mondta, hogy ez a 14. alkalom, hogy miniszterelnökként találkozhat az orosz elnökkel. Majd azzal folytatta, hogy Magyarország szuverén külpolitikát folytat. A miniszterelnök szerint Magyarország és Oroszország kapcsolatai folyamatosak, fontos területeken van együttműködés, ebből nem is adtak fel semmilyen külső nyomásra.

Orbán azt mondta, hogy Magyarország energiaellátását továbbra is jelentősen meghatározza Oroszország, „az energiaellátás alapját az orosz energiahordozók jelentik most, és a jövőben is”. Nagyra becsüli a megbízható energiaszállítást. Ezt a kérdést szeretné ma megtárgyalni Putyinnal.

Orbán beszélt a háborúról is: Ukrajna Magyarország szomszédja, a háború erőteljes hatással van az ország gazdaságára, „jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, a katonai műveletek blokkolják a növekedést” – mondta. „El fogom önnek mondani, amit korábban is: Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a tűszünethez és a békéhez”. A miniszterelnök szerint Magyarország kész hozzájárulni a béketárgyalások sikerességéhez. „Magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni” – mondta Orbán.

Putyin a gazdasági kapcsolatokat fejlesztendőnek tartotta: „Sajnálattal konstatáltam, hogy csökkent az áruforgalom 23 százalékkal, elsősorban a nemzetközi körülmények miatt. Ebben az évben azonban már 7 százalékos növekedést láttunk az áruforgalomban. Vannak kérdések és problémák, amelyeket meg kell vitatnunk az energetika területén” – mondta Putyin, amiről azonban a tolmács révén a magyar küldöttség igen visszafogott mértékben értesülhetett.

Putyin Orbánnak válaszolva azt mondta, hogy fontosak ezek a találkozások. „Itt tudunk előrehaladni és előrelépni. Ha a tárgyalások helyszíne Budapest lesz, azért én hálásan köszönetet szeretnék mondani” – fogalmazott az orosz elnök.

Az útról előzetes elemzésünket itt olvashatja.

Szijjártó, Lázár és Bíró Marcell a magyar delegációban

Orbán szokásos pénteki, interjú formájában közölt nyilatkozatát a Kossuth rádiónak ezúttal hajnalban a repülőtéren adta. A korai indulás oka, hogy a moszkvai úthoz kerülni kell, a kézenfekvő útvonal délre vezet, a török légtéren át a Kaukázusig, onnan északra Moszkváig. A kormányfő hajnali nyilatkozatában is megerősítette, hogy az orosz földgáz és kőolaj importjának fenntartása érdekében utazik Putyinhoz, akihez Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Lázár János építési és közlekedési miniszter és Bíró Marcell, a kormányfő nemzetbiztonsági főtanácsadója is elkíséri. Nincsen viszont ott az energetikai miniszter, Lantos Csaba és a hírek szerint a Mol sem képviselteti magát a delegációban.

Orosz részről Putyin mellett a tárgyaláson részt vesz az elnök külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov, a külügyminiszter, Szergej Lavrov és a kormányfő helyettese, Alekszandr Novak. Az 54 éves, donyecki születésű politikus éveken át energetikai miniszter volt, jelenleg is felügyelete alá tartozik az üzemanyag-ellátás, ami kulcsfontosságú terület Oroszország számára az Ukrajna ellen indított háborúban is.

Az élő közvetítésben látható volt, ahogy a két delegáció Orbánra és Putyinra vár. Szijjártó otthonosan mozogva, kedélyesen elbeszélgetett Lavrovval, Lázár viszont csak Bíróval beszélt a szőnyeg egyik szélén, a másikon Novak és Usakov beszélgetett.

Félórányi oldódás után aztán Usakov, Bíró és Lázár is elcsevegtek.

Orbán újra Moszkvában

Egyetlen EU-s vezetőként a háború kitörése óta másodszor utazik Oroszországba Orbán Viktor, hogy tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal. A kormányfő pénteki látogatását hivatalosan csak csütörtökön ismerték el, és – legalábbis nyilvánosan – az EU és a NATO tagjai sem értesültek róla előzetesen, hasonlóan ahhoz, ahogyan másfél évvel ezelőtt ment Orbán Moszkvába, kiváltva ezzel több szövetséges ország vezetésének kritikáját.

Csütörtökön előbb a magyar kormányfő beszélt a várható útról, még a helyszín említése nélkül, majd ezt megtette az orosz elnök is, aki megjegyezte, hogy a találkozót az orosz fél kezdeményezte. Kettejük nyilatkozataiból kirajzolódott az is, hogy a megbeszélések fő témája az energetika lesz, de más-más területet emeltek ki: Putyin az atomenergiáról beszélt, többek között a nukleáris fűtőanyag beszerzéséről. Ennek kizárólagos forrása mindeddig Oroszország volt, ám – mint arra Putyin is utalt –, Orbán november eleji washingtoni útján megállapodást írt alá az amerikai Westinghouse-zal a paksi atomerőműhöz szükséges fűtőanyagok beszerzéséről, illetve a fáradt fűtőanyag hosszú távú biztonságos tárolásáról.

Orbán a maga részéről az úttal kapcsolatban a fosszilis energiáról beszélt Szabadkán, Aleksandar Vučićcsal közös sajtótájékoztatóján. Azt mondta, Magyarország saját érdemi lelőhelyek híján importra szorul földgáz és kőolaj terén, elsősorban orosz forrásokra, és biztosítania kellett, hogy ez a jövőben is így maradjon, ne álljanak ennek útjába az Oroszországra kivetett nemzetközi szankciók. Az EU egyébként ezt a maga részéről biztosította azzal, hogy az orosz kőolaj vezetékes importjára vonatkozó szankciók alól mentességet adott a magyar, a szlovák és a cseh félnek – bár utóbbi komoly lépéseket tett az orosz források kiváltására.

Trump október végén bejelentett új szankciói Oroszország két legnagyobb olajvállalatát, a Lukoilt és a Rosznyeftyet érintik. Az orosz olajra vonatkozó szankciók alól aztán Magyarország Orbán november 7-i washingtoni útján mentességet kapott – a kormány szerint határozatlan időre, Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint egy évre. Az orosz kőolaj importjának tilalma alól az EU által adott mentesség még egyébként is érvényben van, hatályos földgázszerződés is van – miután a magyar fél keveset tett annak érdekében, hogy csökkentse az orosz energiaforrások arányát –, tehát az ellátás orosz forrása egyelőre fenntartható.

Az Ukrajna ellen háborúzó Oroszország legnagyobb bevételeit az energiahordozók exportja adja, ezért éri kifogás mindazokat az országokat, amelyek vásárolnak tőle. Magyarország szelete ebben 2-3 százalék, ami önmagában nem sok, bár politikai üzenete is van annak, hogy van még olyan EU- és NATO-tag, amely a szankciókat ellenezve ennek fenntartása mellett érvel.

Az, hogy Orbán épp a szerb elnökkel tárgyalt a pénteki út előtt, nem véletlen: Szerbia egyetlen olajfinomítója, a szerb állami olajvállalat (NIS) kezében van, amelyben az orosz tulajdonrész 50 százalék felett van, így amerikai szankciók alá esve nem kaphat kőolajat. Orbán arról tárgyalhatott, egyeztethetett Washingtontól Belgrádon át Moszkváig, hogy a finomítóban megjelenhetne magyar tulajdonos is. Ezzel, ha marad is, 50 százalék alá esne az orosz résztulajdon, így kikerülne a szankciók alól.

Szintén a szankciókkal kapcsolatosan tárgyalhatnak esetleg arról is – bár erről sem tettek konkrétan említést –, hogy a magyar fél átvehetné a Lukoil balkáni hálózatát, miután az orosz olajvállalat az amerikai szankciók miatt lényegében befejezi külföldi tevékenységét.

A fentiek nem elválaszthatatlanok az ukrajnai háborútól – hiszen a szankciók is ezért vannak érvényben –, és a találkozó ebből a szempontból is érzékeny időpontra esik: a múlt héten kiszivárgott egy 28 pontos amerikai rendezési terv a háború lezárására, ám a lista leginkább orosz érdekeket tükrözött, ami mutatta, hogy néhány kanyar után Donald Trump ismét inkább Ukrajnára helyezne nyomást, és a rovására rendezné a békét az agresszor Oroszországgal. Ezután nagy diplomáciai mozgások indultak meg az EU és Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok részéről is, voltak amerikai–ukrán tárgyalások Genfben, amerikai–orosz megbeszélések Abu-Dzabiban, a 28 pontos terv mellé megjelent egy 24 pontos az EU és a NATO meghatározó európai tagjaitól, majd a tervek – amelyek sok lényegi ponton nagyon homályosak, beleértve az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat is Oroszországgal szemben – mostanra 19 pontra redukálódtak, bár ennek részletei nem ismertek.

A magyar kormány kritizálta az európaiak 24 pontos javaslatát, maximálisan kiállt a 28 pontos terv mellett – amely még a Republikánus Párt egy része szerint is olyan, mintha az oroszok kívánságlistája lenne. Ezt a tervet a Kreml is jó kiindulási alapnak tekintette, így a magyar kormány kiállása emellett – tekintettel arra, hogy Magyarország az EU és a NATO tagja – jó szolgálatot tehet az orosz félnek, ami megalapozhatta a pénteki találkozó létrejöttét is.

Putyin csütörtökön ki is emelte, hogy Orbánt különösen szívesen fogadják, mert ő „látja a realitásokat, és ezekre építve alakítja ki álláspontját.”