- Harmadik napja folytatódtak az amerikai és izraeli légicsapások Irán ellen, és az iráni megtorló csapások Izrael és a térségben amerikai bázisoknak helyet adó országok ellen. A konfliktusba hétfőre a libanoni Hezbollah is beszállt.
- Trump azt mondta, a legnagyobb csapáshullám még hátravan, és kezdetben négy-öt hétre terveztek, de képesek sokkal tovább is folytatni a műveleteket.
- Az USA-val szövetséges kuvaiti légvédelem véletlenül három amerikai gépet is lelőtt az iráni megtorló csapások elleni védekezés során. A gépek hatfős legénysége katapultált, nem sérültek meg.
- Izrael szerint magas rangú hírszerzőket is megöltek hétfőn, Irán megerősítette hét magas rangú katonai parancsnok halálát.
- Irán szerint támadás érte a natanzi nukleáris létesítményét, de az ENSZ atomenergia-ügynöksége közölte, nincs jele annak, hogy bármelyik iráni nukleáris objektum találatot kapott volna.
- Izrael megsemmisítendő célpontnak tekinti a Hezbollah főtitkárát, miután Libanonból rakétákat és drónokat lőttek át, az IDF a szárazföldi offenzívát sem zárta ki.
- Drón talált el egy brit légitámaszpontot Cipruson, riadókészültséget rendeltek el a szigeten.
- Az Egyesült Államok arra szólította fel az állampolgárait, hogy hagyják el a közel-keleti térséget.
- Az izraeli hadsereg megsemmisítette az Iszlám Köztársaság egyik állami műsorszórójának épületét, ahonnan szerintük polgári tevékenységnek álcázott katonai tevékenységet folytattak.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt közölte, hogy lerombolta Irán állami műsorszolgáltatója, az IRIB teheráni központját.
Az izraeli légierő vadászgépei nemrég több tucat bombát dobtak az épületre, és megsemmisítették azt, közölte a hadsereg. A hadsereg szerint ez volt az „iráni terrorista rezsim kommunikációs központja”, amit arra használták, hogy „polgári tevékenységnek álcázva katonai műveleteket hajtsanak végre”. Az IDF közlése szerint a központban zajló tevékenységeket Irán Iszlám Forradalmi Gárdája (IRGC) hajtotta végre.
A támadás előtt az IDF evakuálási figyelmeztetést adott ki a környéken élő iráni civilek számára.
Az amerikai külügyminisztérium hétfőn arra szólította fel az amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el a Közel-Kelet több országát a súlyos biztonsági kockázatok miatt.
A minisztérium konzuli ügyekért felelős vezető tisztviselője az X-en közzétett bejegyzésében arra kérte az amerikaiakat, hogy „az elérhető kereskedelmi járatok igénybevételével” hagyják el az alábbi országokat és területeket: Bahrein, Egyiptom, Irán, Irak, Izrael, Ciszjordánia és Gáza, Jordánia, Kuvait, Libanon, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, Szíria, az Egyesült Arab Emírségek és Jemen.
Irán csapásainak jelentős része Izrael mellett a térségbeli arab országokra irányult, mivel Amerika szövetségesei, többük amerikai bázisoknak is helyt ad.
Irán nem csak amerikai bázisokat támadott, megrongálódott a dubaji reptér egy terminálja, hotel és magas lakóépület is. Az Egyesült Államok és hat Öböl menti szövetséges állam – Kuvait, Szaúd-Arábia, Bahrein, Katar, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek – hétfőn közös nyilatkozatban ítélte el Irán „válogatás nélküli és meggondolatlan támadásait” a régióban, amelyek szerintük „szuverén területeket vettek célba, civileket veszélyeztettek, és károkat okoztak a polgári infrastruktúrában”.
Beszéltünk több, Dubajban tartózkodó magyarral is arról, hogyan élték meg az elmúlt napokat az olajmonarchiában, amely ellen Irán most több száz rakétát és drónt indított. Egyikük hétfőn azt írta, hogy már kevesebb volt a robbanás, de inkább továbbra sem mernek kimozdulni, míg más nem aggódott, és úgy látta, nem sokban változtak a dolgok a korábbi állapotokhoz képest.
A helyzetről szóló cikkünket és a dubaji magyarok beszámolóját itt tudja elolvasni.
Nagy Nikoletta
Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy Iránból indított, Izrael felé tartó rakétákat észlelt. Azt írták: a légvédelmi rendszerek dolgoznak. Észak-Izraelben megszólaltak a légiriadó-szirénák.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) arra szólította fel a lakosságot, hogy további értesítésig vonuljon óvóhelyre.
(CNN)
„Ha nem szüntettem volna meg Obama borzalmas iráni nukleáris megállapodását (JCPOA), Iránnak már három évvel ezelőtt nukleáris fegyvere lett volna. Ez volt a legveszélyesebb megállapodás, amelyet valaha kötöttünk, és ha érvényben maradt volna, a világ ma teljesen más hely lenne” – írta Donald Trump a TruthSocial platformon, majd megköszönte mindezt saját magának.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábban igazolta, hogy Irán betartja a JCPOA nukleáris megállapodást, ami korlátozta az urándúsítást. Irán csak azután lépte át ezeket a korlátokat, hogy az Egyesült Államok – Donald Trump elnöksége alatt – 2018-ban kilépett a megállapodásból.
Izrael új evakuálási figyelmeztetést adott ki Libanon egyes területeire. A hadsereg szóvivője X-en figyelmeztette Bejrút déli elővárosának, a Haret Hreik negyed lakóit, hogy hagyjanak el bizonyos épületeket.
„A Hezbollah létesítményeinek közvetlen közelében tartózkodnak” – írta. „Saját és családjuk biztonsága érdekében azonnal el kell hagyniuk ezeket az épületeket, és legalább 300 méteres távolságot kell tartaniuk.”
(CNN)
Az izraeli légierő újabb, kiterjedt légicsapássorozatot indított iráni rezsimcélpontok ellen Teheránban, jelentette be az Izraeli Védelmi Erők (IDF). A katonai akció célja a város és környékén található katonai infrastruktúra és más stratégiai létesítmények megsemmisítése a rezsim gyengítése érdekében. A közlemény szerint a művelet még folyamatban van, és további részleteket később hoznak nyilvánosságra.
Katar levélben fordult az ENSZ főtitkárához és a Biztonsági Tanács elnökéhez, miután iráni támadások érték a területét. A dohai vezetés a dokumentumban elítélte az akciókat, és közölte, hogy azok sértik az ország szuverenitását és a nemzetközi jogot.
A katari kormány hangsúlyozta: teljes mértékben fenntartja a jogot arra, hogy válaszoljon a támadásokra. A levél szerint Katar minden szükséges lépést megtehet saját biztonságának és területi integritásának megvédése érdekében, az ENSZ Alapokmányával összhangban.
A közlés nem tér ki arra, pontosan milyen jellegű támadások történtek, és Doha milyen konkrét válaszlépéseket fontolgat.
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio szerint a Washington által indított katonai művelet célja az, hogy „felszámolja az iráni rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták jelentette fenyegetést, valamint az iráni haditengerészet veszélyét, különösen a tengeri eszközeikre nézve”.
Rubio úgy fogalmazott: ez a küldetés világos célja. Pedig Donald Trump amerikai elnök korábban arról is beszélt, hogy az akció összefüggésben állhat az iráni rezsimváltás kérdésével. A külügyminiszter a Capitoliumban, újságírók előtt beszélt hétfőn a kongresszusi meghallgatása előtt.
Rubio elfogadhatatlan kockázatnak nevezte, hogy Irán tovább fejlessze rövid hatótávolságú ballisztikus rakétáit, és úgy vélte, a katonai műveletet akkor kellett végrehajtani, amikor Teherán a legsebezhetőbb volt, majd arról is beszélt, hogy Washington reméli, hogy az iráni nép meg tudja dönteni a teheráni kormányt.
Mindeközben két izraeli tisztviselő közölte, hogy arra számítanak, a következő 24 órában jelentősen csökken Irán ballisztikus rakétaindítási képessége, miután Izrael az Egyesült Államokkal közösen fokozta az iráni célpontok elleni légicsapásokat. Szerintük már kedd estére mérséklődhet az Izraelre kilőtt rakéták száma.
(CNN)
Az amerikai Központi Parancsnokság (Centcom) legfrissebb jelentése szerint hatra nőtt az Irán elleni harcokban meghalt amerikai katonák száma. A jelentés szerint az amerikai erők megtalálták „két korábban eltűnt katona holttestét egy olyan létesítményben, amelyet Irán első támadásai során eltaláltak a régióban”. Hozzátették, hogy a nagyobb harci műveletek folytatódnak.
Az Egyesült Államok ammáni nagykövetsége ideiglenesen kiürítette az épületet egy nem részletezett biztonsági fenyegetés miatt – közölte a képviselet. A közlés szerint fokozott óvatosságból a nagykövetség teljes személyzete ideiglenesen elhagyta a nagykövetségi komplexumot egy fenyegetés miatt. Azt nem árulták el, milyen jellegű veszélyről van szó, és meddig marad érvényben az intézkedés.
A jordániai fővárosban működő amerikai diplomáciai képviselet lépése a térségben tapasztalható fokozódó feszültségek közepette történt. Jordánia azon közel-keleti országok közé tartozik, amelyek az utóbbi napokban reagálni kényszerültek az iráni ellentámadásokra.
Irán válaszcsapásai egy közös amerikai–izraeli hadjáratot követtek, amelyben megölték az ország legfőbb vezetőjét. A fejlemények újabb szintre emelték a régióban már eddig is feszült helyzetet, és több állam is megerősítette diplomáciai és katonai létesítményeinek védelmét. Az egyelőre nem világos, hogy az ammáni fenyegetés közvetlenül összefügg-e az iráni válaszlépésekkel.
Az Egyesült Államok több mint 1250 célpontot támadott meg az Irán elleni háború első 48 órájában, közölte az amerikai hadsereg regionális parancsnoksága, a United States Central Command (CENTCOM). A közlemény szerint ez jelentős növekedés az első naphoz képest, amikor még több mint ezer célpont elleni csapásról számoltak be.
A támadások célpontjai között parancsnoki és irányítási központok, ballisztikus rakétaállások, az iráni haditengerészet hajói és tengeralattjárói, valamint hajóelhárító rakétarendszerek is szerepeltek. A CENTCOM szerint a műveletek célja az iráni katonai képességek gyors és átfogó gyengítése volt.
Az Irán Forradalmi Gárda parancsnoka szerint a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros lezárták, Irán ezentúl minden keresztül haladni próbáló hajót tűzzel fog fogadni, közölte az iráni állami média.
A Hormuzi-szoros Omán és Irán között fekszik, és a Perzsa-öblöt köti össze az Ománi-öböllel, illetve azon keresztül az Arab-tengerrel. A legszűkebb pontján mindössze 33 kilométer széles, a hajózási útvonal pedig irányonként alig 3 kilométer.
A szoroson halad át a világ teljes olajfogyasztásának nagyjából ötöde. Tavaly naponta átlagosan több mint 20 millió hordó nyersolaj, kondenzátum és üzemanyag ment keresztül rajta.
A Kőolaj-exportáló Országok nemzetközi szervezetének (OPEC) több kulcsállama – Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak – exportjának jelentős részét ezen az útvonalon juttatja el, főként Ázsiába. A világ egyik legnagyobb LNG-exportőre, Katar pedig szinte teljes cseppfolyósítottgáz-kivitelét a Hormuzi-szoroson keresztül bonyolítja.
A várható olajár-emelkedésről és a Hormuzi-szoros jelentőségéről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
(Reuters)
Az amerikai hadsereg közlése szerint csapásokat mértek az iráni haditengerészet egységeire az Ománi-öböl térségében, a művelet során 11 hajót semmisítettek meg. Az X-en közzétettek egy videót is az egyik csapásról.
„Két nappal ezelőtt az iráni rezsimnek 11 hajója volt az Ománi-öbölben. Ma már nulla” – írta a parancsnokság, amely szerint Irán évtizedek óta zaklatja és támadja a nemzetközi hajózást a térségben.
Az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) külföldi műveleteiért felelős egysége közölte, hogy az Egyesült Államok többé nem lesz biztonságban.
„Az ellenségnek tudnia kell, hogy boldog napjaiknak vége, és többé nem lesznek biztonságban sehol a világon, még a saját otthonukban sem” – olvasható az iráni állami televízióban közzétett nyilatkozatban.
Az Iránhoz köthető Kataib Hezbollah azzal fenyegetőzik, hogy amerikai katonai bázisokat támad meg a szomszédos Jordániában. A milícia közölte, hogy korábban már hajtott végre támadásokat észak-iraki amerikai támaszpontok ellen, szolidaritásból Iránnal.
Teherán az utóbbi időszakban több alkalommal is célba vette az Egyesült Államok közel-keleti érdekeltségeit, miközben a feszültség Izraellel is nő. A fenyegetés érzékeny helyzetbe hozhatja az iraki kormányt, amely évek óta próbál egyensúlyozni Washington és Teherán között.
(AP)
Az Európai Tanács elnöke, António Costa fordulópontnak nevezte Libanon döntését, amely szerint véget vetnének a Hezbollah katonai tevékenységének, és felelősségre vonnák azokat, akik Izrael felé lövéseket adtak le.
Costa az X-en közzétett bejegyzésében arról írt, hogy telefonon egyeztetett Joseph Aoun libanoni elnökkel. Szerinte most az a legfontosabb, hogy Izrael és Libanon újraindítsa a biztonsági koordinációt.
Az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott: a libanoni hadseregnek kell lefegyvereznie a Hezbollahot, és garantálnia az ország valamennyi állampolgárának biztonságát. A nyilatkozat újabb jelzés arra, hogy az Európai Unió a térség stabilizálásában a libanoni állami intézmények megerősítését tartja kulcsfontosságúnak.
(Reuters)
Tengerészeti források megerősítették, hogy megállítottak egy olajszállító hajót a Hormuzi-szorosban, amely a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala. Iráni hírügynökségek korábban arról számoltak be, hogy egy üzemanyagot szállító tanker lángra kapott a szorosban, miután két drón találta el.
Az Iráni Forradalmi Gárda közleménye szerint az érintett hajó az Athe Nova nevű jármű volt. A közlemény azt állította, hogy a hajó „Amerikával összhangban” tevékenykedett. A Gárda nem írta le egyértelműen, hogy iráni drónok találhatták el a tankert.
A Hormuzi-szoros kulcsfontosságú tengeri folyosó: ezen keresztül jut ki a világpiacra a Perzsa-öböl legnagyobb termelőinek – köztük Szaúd-Arábia, Irán, Irak és Egyesült Arab Emírségek – olajexportjának jelentős része. A Reuters egyelőre nem tudta elérni az Athe Nova bejegyzett tulajdonosát.
Izrael ENSZ-nagykövete szerint az Egyesült Államokkal közösen végrehajtott iráni csapások addig folytatódnak, ameddig szükséges, még akkor is, ha a konfliktusnak civil áldozatai is vannak.
Danny Danon, Izrael ENSZ-hez delegált nagykövete hétfőn újságíróknak arról beszélt, hogy az izraeli társadalom az eddigi veszteségek ellenére is elszánt. A harcoknak már több izraeli civil áldozata is van, de Danon szerint ez „áldozat a jövő generációiért”.
„Mindannyian tudjuk, kiket veszítettünk el, de az áldozatok ellenére eltökéltek vagyunk” – fogalmazott. Hozzátette: Izrael nem fog leállni, amíg el nem éri a kitűzött céljait.
(AP)
Irán szerint Izrael és az Egyesült Államok ismét megtámadta a natanzi nukleáris létesítményt, az ENSZ atomenergia-ügynöksége viszont azt közölte, nincs jele annak, hogy bármelyik iráni nukleáris objektum találatot kapott volna.
Az iráni atomenergia-szervezet vezetője, Mohammad Eslami levélben fordult a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (IAEA), amelyben azzal vádolta az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy vasárnap délután két brutális támadást hajtottak végre a létesítmény ellen.
Az üzem korábban is kiemelt célpont volt: a tavaly júniusi iráni–izraeli–amerikai eszkaláció során is a főbb létesítmények között szerepelt. A vasárnapi állítólagos csapásokról műholdfelvétel is megjelent. Ezzel szemben az IAEA főigazgatója még a nap folyamán arról beszélt, hogy nincs arra utaló jel, hogy bármely iráni nukleáris létesítményt találat ért volna. A szervezet egyelőre nem erősítette meg Teherán állításait.
Egy CNN által megrendelt közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak többsége, 59 százaléka elítéli az iráni csapásokat. Szintén 50 százalék felett van azoknak az aránya, akik szerint valószínű, hogy hosszú ideig fog tartani a konfliktus.
A kutatás általában véve nem jó hír Donald Trumpnak: a megkérdezettek 60 százaléka szerint az amerikai elnöknek nincs világos terve a helyzet kezelésére, 62 százalékuk szerint pedig szükséges a törvényhozás jóváhagyása minden további katonai akcióhoz. A szárazföldi csapatok bevetését, amiről egyelőre amerikai részről nincs szó, csupán 12 százalék támogatná.
Bár az amerikaiak elsöprő többsége (89 százalék) barátságtalan vagy ellenséges országként tekint Iránra, 54 százalék szerint Irán nagyobb fenyegetést jelent majd hadművelet következtében. Érdekes módon még azok között is 40 százalék ez az arány, akik amúgy helyeslik a beavatkozást.
A republikánusok 77 százaléka támogatja a csapásokat, míg a függetlenek közt 32, a demokraták közt pedig 18 százalék ez az arány. A republikánusoknál van egy belső megosztottság is, a Trumphoz hűséges MAGA-szavazók jóval nagyobb arányban támogatják a beavatkozást, és sokkal inkább bíznak Trumpban, mint a hagyományos konzervatívok. Ez azért érdekes, mert Trump annak idején a külföldi katonai kalandok és a véget nem érő háborúk befejezésével kampányolt.
Az iráni Forradalmi Gárdához köthető Tasnim News Agency először tett közzé hivatalos listát arról, hogy hét magas rangú katonai parancsnok vesztette életét. A hírügynökség közlése szerint az alábbi vezetők halálát erősítették meg:
- Mohammad Shirazi dandártábornok, a főparancsnoki iroda vezetője
- Saleh Asadi dandártábornok, a vezérkar hírszerzési helyettese
- Mohsen Darehbaghi vezérőrnagy (légierő), a fegyveres erők logisztikai és ellátási helyettese
- Akbar Ebrahimzadeh dandártábornok, a főparancsnoki iroda helyettes vezetője
- Gholamreza Rezaeian dandártábornok, a Faraja (rendvédelmi parancsnokság) hírszerzési szervezetének vezetője
- Bahram Hosseini Motlagh dandártábornok, a vezérkar műveleti helyettesének tervezési és műveleti főosztályvezetője
- Hassan-Ali Tajik dandártábornok, a vezérkar logisztikai főosztályának vezetője
A lista közzététele azért számít jelentős fejleménynek, mert az iráni hatóságok korábban nem adtak ki átfogó, név szerinti megerősítést a felsővezetésben bekövetkezett veszteségekről.
(BBC)
Az izraeli hadsereg közlése szerint befejezte azt a légicsapás-sorozatot, amely az al-Kard al-Haszan nevű intézmény több kirendeltségét vette célba Libanonban. A hadsereg állítása szerint a kvázi bankrendszerként működő hálózat a Hezbollah fegyveres szárnyának finanszírozását szolgálja.
Az al-Kard al-Haszan papíron nonprofit jótékonysági szervezetként működik, és a libanoni pénzügyi rendszeren kívül végzi tevékenységét. A szervezet a Hezbollah egyik fontos eszköze a síita közösségen belüli támogatottságának megerősítésére: kedvezményes hiteleket és pénzügyi szolgáltatásokat kínál olyan területeken, ahol az állami bankrendszer korlátozottan elérhető.
Izrael nem először veszi célba az intézményt: a 2024-es, hónapokig tartó izraeli–Hezbollah-konfliktus idején is támadást indított az al-Kard al-Haszan infrastruktúrája ellen.
(AP)
„Nincsenek fenntartásaim a szárazföldi csapatok bevetésével kapcsolatban […] minden elnök azt mondja: »Nem küldünk szárazföldi csapatokat.« Én ilyet nem mondok” – nyilatkozta Donald Trump a New York Postnak. Majd hozzátette, valószínűleg nincs rájuk szükségük, de ha mégis, akkor bevethetnek szárazföldi csapatokat.
Az amerikai elnök azt mondta, pontosan az ütemterv szerint haladnak, és az iráni vezetés likvidálása szempontjából jóval előrébb járnak a tervezetnél. Trump amiatt sem aggódik, hogy Irán terrortámadással válaszolna az amerikai csapásokra.
Arról is beszélt, hogy komoly tárgyalásokat folytattak az iráni atomprogramról, de a teheráni rezsim Trump szerint végül meghátrált. Az elnök állítása szerint helyesen cselekedett Irán megtámadásával, és a legtöbb amerikai támogatja őt a műveletben. Trump azzal érvelt, hogy egy regionális konfliktusnál is rosszabb lett volna, ha hagyják, hogy „őrült emberek” jussanak nukleáris fegyverekhez.
Az izraeli támadás után tovább emelkedett a halálos áldozatok száma Libanonban – közölték a libanoni hatóságok kedd este. A libanoni katasztrófavédelmi egység tájékoztatása szerint a csapás következtében 52 ember vesztette életét, és 154-en megsebesültek.
Korábban a libanoni egészségügyi minisztérium még 31 halottról és 149 sérültről számolt be.
(BBC)
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök indokolatlannak és veszélyesnek nevezte az Egyesült Államok katonai beavatkozását. A kormányfő szerint az akció tovább növelheti a feszültséget a térségben, és kiszámíthatatlan következményekkel járhat. A spanyol védelmi miniszter, Margarita Robles hangsúlyozta: Spanyolország „semmilyen segítséget, abszolút semmilyet” nem nyújtott az amerikai művelethez a dél-spanyolországi Naval Base Rota és Morón Air Base támaszpontokról, amelyeket az Egyesült Államokkal közösen használnak, de spanyol parancsnokság alatt állnak.
Robles elmondta: a két ország között létezik megállapodás a bázisok használatáról, Madrid értelmezése szerint azonban az ott végrehajtott műveleteknek meg kell felelniük a nemzetközi jogi kereteknek, és nemzetközi támogatottsággal kell rendelkezniük. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és Izrael egyoldalúan, nemzetközi felhatalmazás nélkül járt el. A FlightRadar24 adatai szerint a hétvégi támadást követően több amerikai katonai repülőgép is elhagyta a dél-spanyolországi bázisokat. Vasárnap kilenc légi utántöltő gép szállt fel a moróni támaszpontról Németország irányába.
(AP)
Részlegesen megnyitják az Abu-Dzabi nemzetközi repülőtér és a Dubaji nemzetközi repülőtér termináljait, a légitársaságok pedig folyamatosan tájékoztatják majd az utasokat arról, mely járataikat indítják el – közölte hétfőn a Facebookon Szijjártó Péter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról írt, hogy a részleges újranyitás ellenére az Egyesült Arab Emírségekben rekedt utasokat arra kérik: csak akkor induljanak el a repülőtérre, ha előzetesen egyeztettek a légitársaságukkal, és onnan egyértelmű visszajelzést kaptak járatuk indulásáról.
Szijjártó beszámolója szerint a Flydubai húsz napon keresztül ingyenes átfoglalási lehetőséget biztosít, míg az Emirates a már korábban foglalással rendelkező utasoknak ad elsőbbséget. A légitársaságok a következő időszakban folyamatosan teszik közzé, hogy mely járataikat indítják el. A miniszter azt is közölte, hogy a katari turisztikai ügynökség bejelentése alapján átvállalják az országban rekedt turisták többletköltségeit.
(MTI)
A NATO nem vesz részt az Irán elleni katonai akciókban, de a szövetség főtitkára szerint az Egyesült Államok és Izrael fellépése gyengíti Teherán képességeit – erről beszélt hétfőn Mark Rutte.
A NATO főtitkára a német közszolgálati ARD televíziónak Brüsszelben adott interjújában dicsérte az amerikai és izraeli katonai műveleteket Irán ellen. Rutte úgy fogalmazott: nagyon fontos, amit az Egyesült Államok Izraellel közösen tesz, mert ez „leépíti, gyengíti Irán képességét arra, hogy nukleáris fegyverhez és ballisztikus rakétákhoz jusson”.
Rutte szerint a fellépés közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy Teherán ne tudja tovább fejleszteni nukleáris és rakétaprogramját. A főtitkár ugyanakkor világossá tette, hogy a NATO intézményesen nem vesz részt a hadműveletekben.
„Semmilyen terv nincs arra, hogy a NATO belesodródjon ebbe vagy részese legyen” – mondta, hozzátéve: legfeljebb egyes tagállamok nyújthatnak támogatást saját hatáskörben ahhoz, amit az amerikaiak Izraellel együtt tesznek.
(Guardian)
Több mint 50 százalékot emelkedett a gáz ára Európában, miután Katar leállította a cseppfolyósított földgáztermelést (LNG) a világ legnagyobb exportlétesítményében, írja a Bloomberg. Az Öböl menti ország azután döntött a Ras Laffan-i üzem leállítása mellett, hogy Irán drónokkal támadta meg a létesítményt.
Ras Laffan felelős a világ LNG-termelésének körülbelül egyötödéért, a precedens nélküli leállás pedig nemcsak az európai, de az egész világ gázellátását is érintheti. Különösen akkor lehetnek tartósak az ukrajnai invázió óta nem látott emelkedések, ha sokáig tart a leállás, illetve a régió kereskedelmében kulcsfontosságú szerepet játszó Hormuzi-szoros hosszabb ideig lezárva marad.
Az iráni háború várható gazdasági hatásairól itt írtunk bővebben.
