Az USA felszólította az állampolgárait, hogy hagyják el a Közel-Keletet

Donald Trump a Fehér Házban adott rövid tájékoztatást az iráni katonai hadműveletről azon az eseményen, amin három katonát tüntettek ki az amerikai Becsületrenddel. Szerinte az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású harci műveleteket hajt végre Iránban, hogy megszüntesse a teheráni rezsim jelentette fenyegetést. Arról beszélt, hogy Irán figyelmen kívül hagyta az USA figyelmeztetéseit, és „nem volt hajlandó felhagyni a nukleáris fegyverek fejlesztésével”.

Az amerikai elnök azt mondta, egy nukleáris fegyverekkel és nagy hatótávolságú rakétákkal felszerelt iráni rezsim elfogadhatatlan fenyegetést jelentene a Közel-Keletre és az amerikai népre. Trump szerint az Epic Fury hadművelet céljai egyértelműek: megsemmisíteni Irán rakétaképességeit és haditengerészetét, valamint megakadályozni, hogy valaha is nukleáris fegyverekhez jusson. Majd kijelentette, hogy Irán „nem folytathatja a határain kívüli terrorista hadseregek felfegyverzését, finanszírozását és irányítását”.

Trump közölte, hogy kezdetben négy-öt hétig tervezték az Irán elleni csapásokat, de szerinte képesek sokkal tovább is folytatni.

Trump megemlékezett a harcokban meghalt négy amerikai katonáról is. „Emlékükre tovább folytatjuk ezt a küldetést, és elszántan, hajthatatlanul küzdünk azért, hogy felszámoljuk azt a fenyegetést, amit a terrorista rezsim jelent az amerikai népre” – mondta, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok a várakozásoknál előrébb tart a műveletekben.

Rövid tájékoztatója után Trump elkezdett a Fehér Ház épülő bálterméről beszélni.

(AP, BBC)

Szárnyalva zárta a napot az izraeli tőzsde, amely hétfő estére rekordmagasságokba emelkedett. A különböző tőzsdeindexek öt százalék körüli napi növekedést produkáltak, amire 2020 óta nem volt példa. A Reuters beszámolója szerint a növekedést az ország energia-, pénzügyi és hadiipari vállalatai vezették.

Jó napja volt a sékelnek is, ami 1,6 százalékponttal erősödött a dollárral szemben, és majdnem elérte a februári csúcsot. A dollár maga is erősödött, miközben a világ többi pénzneme jellemzően gyengült. Nem volt különösen jó napja az európai és ázsiai tőzsdéknek sem, amelyek pár százalékot estek a nap folyamán.

Gali Ingber, a tel-avivi College of Management pénzügyi tanulmányok vezetője szerint az emelkedések hátterében az áll, hogy a befektetők jelenleg a legoptimistább forgatókönyvet tartják valószínűnek: egy viszonylag rövid hadműveletet, jelentős sikerekkel, és talán még az iráni rezsim megdöntésével.

A JP Morgan elemzői viszont azt mondják, a sékel jelenlegi erősödése alábecsülheti az Iránban és Libanonban való hosszabb távú elkötelezettség lehetőségét, amelynek hatása kiterjedhet az ország gazdasági helyzetére, a munkaerőpiacra és egyéb makrogazdasági változókra.

Tizenöt hónapon belül a harmadik fontos szövetségesét veszítette el Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután az amerikai–izraeli légicsapásoknak már az első hullámában megölték az Iránt 37 éven át vezető Ali Hamenei ajatollahot. Az még nagy kérdés, mi jöhet Iránban, az azonban bizonyos, hogy Putyin nemcsak politikai, de gazdasági és katonai értelemben is fontos partnerét veszítette el, ami hatással lehet az Ukrajna ellen négy évvel ezelőtt indított háború menetére is. Jelzésértékű, hogy Oroszországnak mindezek ellenére csak egy Teheránnak küldött együttérző táviratra futotta az amerikai–izraeli hadművelettel szemben.

Oroszországot Hamenei halálával újabb csapás érte, ebben a cikkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy az ukrajnai háborúba beleragadt Kremlnek mennyire korlátozottak a képességei, miközben Trump sorra dönti le Putyin dominóit.

Több száz iráni lépte át hétfő délután a török határt, miközben az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja egyre inkább kiszélesedik. A Reuters tudósítása szerint a Törökország felé igyekvő irániak a Teheránban uralkodó félelemről és a benzinkutaknál kialakult hosszú sorokról számoltak be.

Hétfő reggel Törökország még azt közölte, hogy a török-iráni határ három átkelőhelyén kölcsönösen felfüggesztették a forgalmat, és Törökország csak saját állampolgárait és harmadik országok állampolgárait engedi át a határon. Vasárnap utazók a Reutersnek azt mondták, hogy néhány iráni állampolgárt megakadályoztak abban, hogy Törökországba lépjenek.

Hétfő délutánra azonban változott a helyzet, az irániak elkezdtek átlépni a török határon a Kapiköy határátkelőhelyen. „A helyzet Teheránban már most is nehéz” – mondta egy teheráni férfi, aki nem akarta elárulni a nevét, de elmondta, hogy a felesége és a gyerekei már Isztambulban vannak. „Teheránban nehéz a helyzet, bombázások vannak. Mindenki fél. De például a normális emberekkel nem történt semmi baj” – tette hozzá. Elmondta, hogy a háború első napján háztartási cikkeket vásárolt Teheránban, de az üzletek nagyon zsúfoltak voltak.

(Reuters)

A katari védelmi minisztérium bejelentése szerint az ország légiereje lelőtt két iráni Szu–24-es vadászbombázó repülőt. Emellett azt állítják, sikeresen hatástalanítottak hét ballisztikus rakétát és öt drónt, amely az ország különböző területeit vette célba.

Az amerikai hadsereg jelenleg „szétveri” Iránt, és az igazán nagy hullám még nem is kezdődött el, mondta Donald Trump a CNN-nek. Szerinte még el sem kezdték az irániakat rendesen támadni, a nagy csapás pedig csak most fog érkezni.

Az amerikai elnök a kilencperces telefonbeszélgetés során több témát is érintett a háborúval kapcsolatban. Azt mondta, a világ legerősebb hadseregével rendelkeznek, és nagyon jól állnak. Nem szeretné, hogy sokáig tartson a háború, és bár eredetileg négy hétre gondolt, a tervhez képest már előbbre tartanak. Trump emellett megerősítette, hogy Amerika a katonai műveleteken túl is tesz azért, hogy az iráni nép leváltsa a rezsimet.

Az elnök szerint a háború eddigi legnagyobb meglepetése, hogy Irán milyen intenzíven támadta az Amerikával szövetséges Öböl-országokat, illetve hogy azok hogyan reagáltak. Trump szerint azt mondta nekik, hogy ezt majd elintézik ők, de az országok most harcolni akarnak. „Eleinte alig akartak részt venni, most pedig ragaszkodnak hozzá, hogy részt vegyenek.”

Az iráni utódlással kapcsolatban Trump azt mondta, nem lehet tudni, ki van most hatalmon. „Nem tudjuk, kit választanak”, mondta az amerikai elnök, aki szerint ha Irán szerencés, akkor valaki olyan kerülne az ország élére, aki tudja, hogy mit csinál. Dicsérte a háború első perceiben végbemenő lefejező csapást, amiben szerinte 49 iráni vezető halt meg. Azt mondta, pár potenciális utód is meghalt a támadásban, így most az irániak maguk sem tudják, ki vezeti az országot.

„Nem tudjuk, ki vezeti most az országot. Ők sem tudják. Ez egy kicsit olyan, mint a munkanélküliségi sorban állás.”

Trump azzal indokolta a támadás megindítását, hogy az irániak nem mentek bele olyan alapkövetelésekbe, ami megakadályozta volna az iszlamista rezsimet, hogy atombombát fejlesszenek. Itt Trump kiemelte, hogy Irán nem egyezett bele az urándúsítás berekesztésébe. Az elnök szerint így kell kezelni Iránt, amely az elmúlt közel 50 évben rengeteg amerikai haláláért volt felelős.

Trump azt is mondta, hogy a mostani támadás egy hosszabb távú hadművelet része. Ez mind arra irányul, hogy megszüntessék az Irán jelentette fenyegetést. Trump felemlegette Kasszem Szolejmani 2020-as likvidálását, amely nélkül szerinte Izrael ma már talán nem is létezne. Aztán jöttek a júniusi csapások, amely Trump szerint azért volt fontos, mert Irán csak egy hónapra volt egy atomfegyver kifejlesztésétől.

Az elnök elődje, Barack Obama Iránnal kötött nukleáris megállapodását is kritizálta, amely szerinte egyenesen vezetett oda, hogy Irán majdnem atomfegyvert szerzett, ezt pedig Izrael, vagy esetleg Amerika ellen is használták volna. Trump volt az, aki megválasztása után kilépett az egyezségből.

A bejrúti amerikai nagykövetség azt tanácsolja az amerikai állampolgároknak, hogy ne utazzanak Libanonba, ha pedig ott vannak, haladéktalanul hagyják el az országot. Hozzátették, kiszámíthatatlan a helyzet az országban, különösen délen, a Bekka-völgyben és Bejrút egyes részein.

A nagykövetség azután tette ki a közleményt, hogy az izraeli légierő újabb támadást indított libanoni célpontok ellen. Az AP szerint robbanásokat lehetett hallani Bejrútban és Tíruszban is.

Hétfő hajnalban rakétákat lőttek ki Izraelre Libanon területéről, a támadást a Hezbollah síita milícia vállalta magára. A támadást követően az izraeli hadsereg bejelentette, hogy libanoni célpontokat is támadni fognak. Később azt mondták, hogy az egyik légicsapásban megölték a Hezbollah hírszerzésének fejét.

(Guardian)

Görögország két hadihajót és két F-16-os vadászrepülőt küld Ciprusra, jelentette be a görög védelmi miniszter. Nikosz Dendiasz szerint a szigeten elkövetett indokolatlan támadások miatt Görögország minden lehetséges módon hozzájárul a Ciprus védelméhez.

Hozzátette, hogy kedden a görög fegyveres erők parancsnokával együtt Ciprusra látogat, hogy találkozzon az ország elnökével és a védelmi miniszterrel. A két ország évtizedekre visszamenően szoros kapcsolatban áll, a sziget többsége görög anyanyelvű.

Hétfőn reggel a ciprusi kormány szóvivője közölte, hogy két drónt elfogtak, amelyek az Egyesült Királyság szuverén területét képező Akrotiri katonai bázis felé tartottak. Az incidens alig néhány órával azután történt, hogy a területet egy másik drón támadta meg.

Széleskörű támadást indított Izrael Teherán központjában, jelentette be az izraeli hadsereg. Az IDF szerint a harcok kezdete óta ez a légierő hatodik bevetése Iránban.

Az Egyesült Arab Emírségek légi közlekedési hatósága bejelentette, különjáratokat indít az ország repülőtereiről, hogy az országban rekedt utasok el tudjanak utazni, idézi a Reuters az állami hírügynökséget.

Az iráni háború legújabb fejezetében az Emírségek is érzékenyen érintett, miután Irán több száz rakétával és drónnal támadott infrastrukturális célpontokat az országban.

Hegseth után Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke beszélt az Iráni elleni támadásról. Caine szerint szombaton, magyar idő szerint reggel 7 óra 15 perckor megkezdődött az Epic Fury hadművelet, és még további csapatok érkeznek.

Szerinte ez nem egy egyszeri, éjszakai akció lesz.

Caine közölte, hogy az Irán elleni hadműveletben a haditengerészet, a tengerészgyalogság, a légierő, az űrhaderő és a parti őrség vesznek részt, együttműködve az izraeli hadsereggel.

(BBC)

Oroszország aggódik a közel-keleti fejlemények miatt, és a konfliktus mihamarabbi beszüntetését sürgeti, írja a CNN. Az orosz külügyminisztérium kijelentette, aggódik amiatt, hogy az általuk amerikai és izraeli agressziónak nevezett hadművelet kiterjed a régió egészére.

Hozzátették, hogy szerintük a konfliktus nemcsak az iráni rezsim leváltásáról szól, hanem Teherán és az arab szomszédai között kapcsolatok tönkretételéről is. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn külön-külön beszélt az Egyesült Arab Emírségek elnökével és a katari emírrel.

Putyin elmondta az Emírségek vezetőjének, hogy Moszkva az iráni atomprogram békés megoldásán és egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszum kidolgozásán dolgozik. Emellett köszönetet mondott az Emírségekben tartózkodó orosz állampolgárok támogatásáért is.

„Nem mi kezdtük a háborút, de Trump elnök alatt befejezzük” – mondta Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter a Pentagonban tartott hétfői sajtótájékoztatón, ami az első ilyen az Irán elleni amerikai–izraeli hadművelet kezdete óta. Hegseth szerint a Donald Trump közvetlen parancsára indított katonai akció a történelem leghalálosabb, legbonyolultabb és legprecízebb légi művelete.

Hegseth azt mondta, ez nem egy rezsimváltó háború, de a teheráni rezsim „biztosan megváltozott, és a világ jobb hely lett emiatt”. Hegseth szerint Teherán nem hajlandó békés és észszerű megállapodást kötni Washingtonnal. „Húzták az időt, hogy feltölthessék rakétakészleteiket és újraindíthassák nukleáris törekvéseiket” – mondta.

„Ami az időkeretet illeti, soha nem szabnék időkeretet” – mondta Hegseth, hozzátéve, hogy Trumpnak van abban mozgástere, hogy mekkora időkeretben valósulhat meg az Irán elleni katonai művelet.

Az amerikai hadügyminiszter szerint a mostani konfliktus nem olyan, mint amilyen az iraki háború volt. „Ez nem végtelen [háború]. Mindkettőben ott voltam. A mi generációnk jobban tudja, és az elnök is. Az elmúlt 20 év nemzetépítő háborúit ostobaságnak nevezte, és igaza van” – fogalmazott. Hegseth szerint nincsenek szárazföldi alakulatok Iránban, de az Egyesült Államok nem zár ki semmilyen lehetőséget az Irán elleni háborúban.

Pete Hegseth sajtótájékoztatójának részleteit ebben a cikkben összefoglaltuk.

(BBC, CNN, Reuters)

Irán felkészült egy hosszú háborúra, „ellentétben az Egyesült Államokkal”, mondta hétfőn Ali Laridzsáni, Irán nemzetbiztonsági főnöke. „Ahogy az elmúlt 300 évben sem, most sem Irán kezdte ezt a háborút, bátor fegyveres erőink védekezésen kívül semmilyen támadást nem indítottak” – állította.

Laridzsáni azt mondta, megvédik magukat „bármi áron, megbánja téves számításait az ellenség”.

(CNN)

Amerikai repülőgépek hagyták el Spanyolországot, miután a spanyol kormány nem engedte meg Amerikának, hogy használják bázisaikat Irán támadására, írja a Guardian. José Manuel Albares külügyminiszter azt mondta, nem engedik a katonai bázisok használatát, az Irán elleni harcokat pedig elítélik.

A Reuters szerint a bejelentés óta 15 amerikai repülőgép hagyta el Dél-Spanyolország katonai bázisait. „A spanyol bázisokat nem használhatják olyan célokra, amelyek nem szerepelnek az Egyesült Államokkal kötött megállapodásban, vagy nincsenek összhangban az ENSZ Alapokmányával” – mondta Albares.

Több ország és légitársaság után Törökország is bejelentette hétfőn, hogy biztonsági okokból törli járatait Irán, Irak, Szíria, Libanon, Jordánia irányába március 6-ig, Katar, Kuvait, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek irányába pedig március 3-ig. A konfliktus harmadik napjához érve már több ezer repülőgépet töröltek a légitársaságok.

Lemondta járatait hétfőn az easyJet is Ciprusról és Ciprusra menet, az Air India nem megy európai úti céljai és az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Izrael, Katar között, az Etihad Airways abu-dzabi járatait függesztette fel.

Meghalt Ali Hamenei ajatollah egykori iráni legfőbb vezető felesége, közölte az iráni állami média. Az özvegy belehalt sérüléseibe, amelyeket egy támadásban szerzett.

A szombati, amerikai–izraeli offenzívában meghalt Irán legfőbb vezetője. A Times of Israel értesülései szerint Hamenei ajatollah egyébként részletes terveket dolgozott ki, hogy ki vegye át az irányítást, és milyen vészhelyzeti parancsnoki lánc álljon fel, ha ő vagy a vezetés bármely más tagja meghalna egy izraeli vagy amerikai csapásban.

Miután a Hezbollah megtámadta Izraelt, Izrael pedig válaszcsapást indított a dél-libanoni terrorszervezet ellen, hétfő reggel több százan menekültek el Dél-Libanonból. Férfiak, nők, gyerekek ültek az autókban, ami közlekedési dugót okozott, miközben a lakosok igyekeztek biztonságos helyre menni. Libanon kormánya elítélte, hogy a Hezbollah belekeverte Libanont az iráni konfliktusba, ezért azt ígérte, betiltja a libanoni terrorszervezetet.

Evakuálni kellett egy kereskedelmi hajót Bahrein kikötőjében, miután „két ismeretlen lövedék” találta el a brit tengerészeti kereskedelmi műveletek közleménye szerint. A találat tüzet okozott a fedélzeten, a tüzet eloltották, a legénység biztonságban van.

A szombati Irán elleni amerikai–izraeli támadás óta történtek hasonló esetek, vasárnap az Egyesült Arab Emírségek partjai közelében talált el szintén ismeretlen lövedék egy hajót. A hatóságok arra kérik a hajókat, hogy fokozott óvatossággal járjanak el, jelentsenek minden gyanús tevékenységet.

(CNN)

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tartós diplomáciai megoldást és az eszkaláció elkerülését sürgeti az iráni válságra válaszul. Von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság Kollégiuma hétfő délután ülést tart, hogy megvitassák a helyzetet.

„Energiától az atomenergiáig, közlekedéstől migráción át a biztonságig fel kell készülnünk az események következményeire”

– fogalmazott. Az EB elnöke ingatagnak látja a közel-keleti helyzetet, de üdvözölte „az elnyomott iráni nép megújult reményét”. Von der Leyen elmondta, hogy az EU határozottan támogatja, hogy az irániak maguk dönthessenek a jövőjükről. „Keményen kell dolgoznunk a feszültség enyhítésén és a konfliktus terjedésének megállításán” – mondta. Felidézte a Cipruson lévő amerikai légibázis elleni támadást és a Szaúd-Arábiában lévő olajlétesítményt ért csapást: „a leghatározottabban elítélem Irán és megbízottjainak felelőtlen és válogatás nélküli támadásait a régió szuverén területe ellen”. Von der Leyen kiemelte, hogy Iránnak végleg le kell állítania nukleáris és ballisztikus programjait.

(Guardian)

Az amerikai hadsereg közlése szerint meghalt a negyedik amerikai katona a négy napja tartó iráni–amerikai műveletben. A katona súlyosan megsebesült Irán első támadásai alatt, végül belehalt a sérüléseibe.

Vasárnap három amerikai katona meghalt, öt pedig súlyosan megsebesült egy iráni támadásban.

(Reuters)

Az Izraeli Védelmi Erők a hétfői, Hezbollah ellen indított csapások után közölték, hogy egy izraeli légi csapásban meghalt a Hezbollah hírszerzési főnöke, Huszein Makled.

Korábban az izraeli hadsereg evakuálási figyelmeztetést adott ki a Hezbollah által használt bejrúti épületekre, illetve az Al-Qard al-Hasan szervezet libanoni fiókjaira, amelyeket a Hezbollah bankként használ. Az izraeli erők felhívták mindenki figyelmét, hogy menjenek ezek közeléből, mert hamarosan csapást mérnek rájuk.

(Times of Israel)

A libanoni kormány bejelentette, hogy illegálisnak minősíti a Hezbollah katonai tevékenységeit, felszólították a csoportot, hogy adják át fegyvereiket. A bejelentés azután érkezett, hogy a Hezbollah támadást indított Izrael ellen. A Hezbollah katonai jelenléte több mint 40 éve része Libanonnak, a mostani határozott fordulat az állam politikájában, írja a CNN.

A kormány arra utasította a hadsereget, hogy akadályozza meg az Izrael elleni támadásokat, kezdje el a fegyverek elkobzását, ami magában rejti az esetleges fegyveres konfrontációk lehetőségét. Nawaf Salam libanoni miniszterelnök arról beszélt, hogy az állam elutasít minden, a területéről indított katonai akciót, Salam arról beszélt, hogy a háború és a béke kérdése a kezében van, ezért szükséges a párt betiltása.

Az nem világos, hogy a kormány egyoldalúan betilthatja-e a csoportot a parlament jóváhagyása nélkül, ahol egyébként a Hezbollahnak és a szövetségeseinek is számos képviselője van.

A QatarEnergy hétfőn bejelentette, hogy leállítja a cseppfolyósított földgáz termelését, miután katonai támadások érték a Ras Laffan és a Mesaieed ipari városokban található létesítményeiket, írja a Reuters. A QatarEnergy az LNG mellett a kapcsolódó termékek termelésével is leállt.

Katar a világ egyik legnagyobb LNG-exportőre, a globális export nagyjából 20 százalékát adja az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala szerint. Katar a cseppfolyósított földgáz fontos európai beszállítójává vált, miután az EU-s országok a háború kitörése óta igyekeztek csökkenteni az oroszoktól való energiafüggőségüket. Az állami QatarEnergy hosszú távú LNG-szállítási megállapodásokat kötött Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi közölte, a felügyelő szerv nem kapott jelzést arról, hogy nukleáris létesítményeket támadtak volna meg Iránban.

Irán ENSZ-nagykövete hétfőn azt mondta, találat érte Irán natanzi nukleáris létesítményét, „Tegnap ismét megtámadták Irán békés, védett nukleáris létesítményeit” – mondta Reza Najafi újságíróknak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 35 tagú kormányzótanácsának ülésén.

Grossi úgy fogalmazott, lehetséges, hogy valami történt, de a NAÜ nem látott semmi olyat, ami összehasonlítható lenne az Izrael és az Egyesült Államok által tavaly júniusban Irán nukleáris létesítményei ellen végrehajtott katonai támadásokkal. Nyáron Izrael és az Egyesült Államok három iráni atomlétesítményt támadott, erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Két újabb drónt fogtak el Ciprus felett, amelyek a brit légierő helyi bázisa felé tartottak, jelentette be egy ciprusi kormányszóvivő az X-en. Hétfőn helyi idő szerint nem sokkal dél után megszólaltak a légvédelmi szirénák Cipruson.

Az Egyesült Államok ciprusi nagykövetsége előzetes figyelmeztetést adott ki lehetséges dróntevékenység miatt, miután vasárnap este drón csapódott be a bázisba. A páfoszi repteret kiürítették, a légierő bázisáról pedig már napközben evakuálták az ott állomásozó katonák családjait.

Az Egyesült Államok és hat öböl menti szövetséges állam – Kuvait, Szaúd-Arábia, Bahrein, Katar, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek – közös nyilatkozatban ítélte el Irán „válogatás nélküli és meggondolatlan támadásait” a régióban, amelyek szerintük „szuverén területeket vettek célba, civileket veszélyeztettek, és károkat okoztak a polgári infrastruktúrában”.

A nyilatkozat szerint „Irán cselekedetei veszélyes eszkalációt jelentenek, több állam szuverenitását sértik, és a regionális stabilitást fenyegetik. A civilek és a nem harcban álló államok megcélzása felelőtlen magatartás, amely aláássa a stabilitást” – írták.

„Egységesen állunk ki polgáraink, szuverenitásunk és területeink védelmében, és megerősítjük önvédelmi jogunkat ezekkel a támadásokkal szemben, egyben hangsúlyozva elkötelezettségünket a regionális biztonság iránt, és dicsérve a légi és rakétavédelem terén folytatott hatékony együttműködést, amely megakadályozta a nagyobb emberveszteségeket és pusztítást.”

(Guardian)

„Függetlenül attól, melyik párt áll mögötte, a rakéták kilövése Dél-Libanonból felelőtlen és gyanús cselekedet” – írta Libanon miniszterelnöke, Nawaf Salam a közösségi oldalán. Salam a Hezbollah Izrael elleni támadására utalt, amiről azt mondta, ez veszélyezteti Libanon biztonságát és védelmét, és ürügyet szolgáltat Izraelnek, hogy folytassa a támadásokat az ország ellen.

„Nem fogjuk hagyni, hogy az országot új kalandokba rángassák” – írta Salam, hozzátéve, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy megállítsák a tetteseket. A Reuters forrásai szerint a libanoni miniszterelnök bejelentette azt is, hogy betiltják a Hezbollah katonai tevékenységét.

„Több mint 5000, egészen pontosan 5059 most már a konzuli védelemre regisztrált magyarok száma a térségben, és meredeken emelkedik, a legtöbben közülük, 2667-en az Egyesült Arab Emirátusokban, alapvetően Dubajban regisztráltak védelemre” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter hétfő délelőtt.

„A rossz hír az, hogy az egyre fokozódó iráni csapások miatt a légtérzárakat meghosszabbították azokban az országokban, ahol a legtöbb magyar tartózkodik” – mondta.

„A helyzet tehát eddig nem mutatta sajnos a javulás jeleit, a harci cselekmények egyre aktívabbak. Arra kérek minden magyart a térségben, hogy a helyi hatóságok figyelmeztetéseit kövessék. Természetesen a nagykövetségeinken folyamatos a munkavégzés, a konzuli részlegein folyamatosan ügyeletben vannak.”

A külügyminiszter tájékoztatásáról ebben a cikkben írtunk részletesen.

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter Párizsban bírálta újságírók előtt Izraelt és az Egyesült Államokat azért, mert előzetes ENSZ-vita nélkül indítottak támadást Irán ellen. Barrot szerint a katonai műveletek határozatlan idejű kihúzása olyan spirált hordozhat magában, amely hosszú időszakra instabilitásba taszítja Iránt és a régiót. Barrot bírálta Iránt is a megtorló támadások miatt, szerinte a katonai eszkalációnak minél előbb véget kell vetni, Iránnak bele kell törődnie a jelentős engedményekbe és a radikális álláspontváltásba.

Johan Wadephul német külügyminiszter arról beszélt, hogy az ország nem szándékozik részt venni az offenzívában, mert nincsenek megfelelő katonai erőforrásaik, és a német kormánynak egyébként sem áll szándékában beszállni a harcokba. Wadephul azt mondta, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vasárnapi közös nyilatkozata, amely szövetségeseik megvédéséről szólt, „azt jelenti, hogy a Bundeswehr katonáink, ha megtámadják őket, megvédik magukat. Német szempontból ezen túlmenő intézkedések nem lesznek.”

(Reuters)