A NATO légvédelme lelőtt egy Törökország felé tartó iráni rakétát, Srí Lankánál egy amerikai tengeralattjáró elsüllyesztett egy iráni hadihajót
- Izrael és Irán éjszaka is támadta egymást, drón csapódott be az amerikai konzulátus közelében Dubajban, miközben Izrael katonai célpontokat támad Teheránban.
- Izraeli légicsapás lakóházat találhatott el Libanonban, négy halálos áldozat lehet.
- Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és más országok is nehezen tudják kimenekíteni állampolgáraikat a Közel-Keletről.
- Több mint négyezer magyar tartózkodik még Dubajban és Abu-Dzabiban, a lezárt repterek miatt a hazajutásuk még bizonytalan.
- Szijjártó Péter magyar mentesítő járatot jelentett be, 87, főként Izraelből Jordániába jutott embert hoznak haza.
- Ellentmondásos hírek érkeznek Iránból az új legfelsőbb vezető kiválasztásáról, a Reuters forrásai szerint Hamenei fia túlélhette a támadásokat
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Kovács Pál
Csütörtökön folytatjuk a közel-keleti konfliktusról szóló legfrissebb hírekkel.
Szárazföldi beavatkozásra készülhetnek Iránban az Észak-Irakban állomásozó kurd fegyveres csoportok – nyilatkozták kurd tisztviselők az AP hírügynökségnek. Az Egyesült Államok tárgyalt a csoportokkal, emellett arra kérte az Iránban élő kurdokat, hogy támogassák őket. A jól szervezett és több ezer harcossal bíró kurdok bevonásával az Egyesült Államok növelné a nyomást az iráni rezsimen.
Khalil Nadiri, az Észak-Irak félautonóm kurd régiójában székelő Kurdisztáni Szabadságpárt (PAK) tisztviselője szerdán azt mondta, hogy erőik egy része az iráni határ menti területekre vonult, és készenlétben állnak. Közölte, hogy amerikai tisztviselők tárgyaltak a kurd ellenzéki csoportok vezetőivel egy lehetséges hadműveletről, de további részleteket nem árult el. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerdán azt mondta, nem céljuk, hogy konkrét fegyveres erőket támogassanak.
A Financial Timesnak nyilatkozó források szerint a kurdoknak hírszerzési információkra, fegyverekre és egy repüléstilalmi zóna kialakításában van szüksége az Egyesült Államok segítségére a műveletben. A lap forrásai szerint a CIA is részt vesz a művelet előkészítésében, és egy közös amerikai-izraeli kezdeményezésről van szó. Két forrás szerint Donald Trump telefonon egyeztetett a Kurdisztáni Demokrata Párt iráni elnökével Musztafa Hijrivel.
Nyugati tisztviselők szerint Iránnak több napra elegendő ballisztikus rakétája maradt még. Egy névtelenséget kérő, magas rangú tisztviselő az AP hírügynökségnek azt mondta, az iráni rakétatámadások üteme csökken, mivel az Egyesült Államok és Izrael sikeresen megsemmisítette a kilövőállásokat, de ezzel együtt is Iránnak vannak még készletei. Egy másik tisztviselő szerint „mindenképpen problémát jelent”, hogy az Irán által célba vett országok védelmi rakétái viszont fogytán vannak, és gondosan kell gazdálkodniuk a saját készleteikkel.
A Washington Post arról írt, hogy az amerikai hadsereg túl gyorsan éli fel a precíziós fegyverkészleteit, pedig még egy hét sem telt el az Irán elleni légicsapások kezdete óta. A lap a helyzete rálátó forrásokra hivatkozva azt írta, az amerikai haderő olyan ütemben használja el a kifinomult légvédelmi rakétáit, hogy potenciálisan napokra vannak attól, hogy rangsorolni kelljen, mely iráni rakétákat kell mindenképp elfogniuk. Ugyanakkor Dan Caine vezérkari főnök egy szerdai sajtótájékoztatón azt mondta: „Elegendő precíziós lőszerrel rendelkezünk a feladathoz, mind támadásban, mind védekezésben.”
Nagy-Britannia közölte, hogy információik szerint nem Iránból indult az a támadó drón, ami eltalálta a Ciprus szigetén lévő egyik brit katonai támaszpontot. A brit védelmi minisztérium nem nevezte meg a drón származási helyét, de szerintük a drón típusa azokhoz hasonlít, amelyeket Irán tervezett.
Ciprus megállapította, hogy a drón Libanonból érkezett, közölte Yiannis Antoniou, a kormány szóvivőhelyettese kedden a ciprusi állami szolgálatok információira hivatkozva.
(CNN)
„Nem tudunk róla” – mondta Caroline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője, amikor arról kérdezték, az Egyesült Államok felelős-e az iráni lányiskola múlt heti lebombázásáért. A támadásért Irán az Egyesült Államokat okolja. Leavitt azt mondta, az amerikai hadügyminisztérium vizsgálja az ügyet.
„Az Egyesült Államok nem támad civileket, ellentétben a kegyetlen iráni rezsimmel, ami civileket céloz, gyerekeket gyilkol, és amely több ezer embert ölt meg a saját népéből az elmúlt hetekben” – mondta Leavitt.
Leavitt azt mondta, Irán hatékonyan használja a propagandát, ami szerinte a jelenlévő újságírók némelyikére hatással volt. „Óva intenék attól, hogy az Egyesült Államokat vádolják civilek célba vételével, mert ilyet ezek a fegyveres erők nem tennének.”
„Azt hiszem, Spanyolország tegnap megértette az elnök üzenetét, és tudomásom szerint az elmúlt órákban beleegyeztek az amerikai hadsereggel való együttműködésbe” – mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján. Rögtön ezután José Manuel Albares spanyol külügyminiszter cáfolta Leavitt kijelentését, és azt mondta, nem változott a kormány álláspontja.
Órákkal korábban Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez azt mondta, kitartanak az álláspontjuk mellett, miszerint nem vesznek részt katonai együttműködésben az Egyesült Államok iráni háborújával kapcsolatban. Emiatt Donald Trump gazdasági szankciókkal fenyegette Spanyolországot. Az amerikai elnök egy keddi találkozón azt mondta, Spanyolország „szörnyű partner”, és Washington „minden kereskedelmet megszakít” az országgal.
„Nem fogunk részt venni olyasvalamiben, ami rossz a világnak, és ellentétes az értékeinkkel, érdekeinkkel, csak azért, hogy elkerüljük valakinek a megtorlását” – mondta Sánchez szerdán. A spanyol kormány álláspontja röviden úgy foglalható össze: „nem a háborúra” – jelentette ki.
Leavitt szerdán azt mondta, hogy az amerikai hadsereg „együttműködik spanyol kollégáival”, és hogy Trump elvárja, hogy az USA minden európai szövetségese együttműködjön, mivel szerinte az iráni rezsim az európai országokra is fenyegetést jelent.
(CNN)
Caroline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője újságírói kérdésekre válaszolt az iráni háborúval kapcsolatban. Az iráni rezsimváltás a háborúnak lehet egy üdvözlendő eredménye, de nem ez az elsődleges célja – mondta Leavitt.
A Trump-kormány eleinte nem fogalmazott világosan azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen célokkal vágott bele az Egyesült Államok az Izraellel közösen indított iráni háborúba. Ehhez képest Leavitt most négy célt fogalmazott meg a sajtótájékoztatón:
- az iráni rezsim ballisztikus rakétaprogramjának megsemmisítése;
- Irán haditengerészeti jelenlétének felszámolása a régióban;
- Irán szövetségeseinek felszámolása, akik felelősek az amerikai erők elleni támadásokért, és akik az USA szerint hozzájárultak a régió destabilizálásához;
- megakadályozni, hogy Irán tovább folytassa a nukleáris fegyverek fejlesztését.
„Szeretnénk-e, hogy Iránt egy terrorista rezsim vezesse? Természetesen nem” – mondta a szóvivő. „Tehát minden olyan nap, amikor az Amerikai Egyesült Államok likvidál egy terroristát, az jó egy nap az országunknak és a népünknek” – fogalmazott.
Azt mondta, Trump fontolgatja, hogy mi legyen az Egyesült Államok szerepe Iránban a háború befejezése után, de jelenleg elsődleges célja „a művelet gyors és hatékony sikerének biztosítása”. Caroline Leavitt szerint az „Epic Fury” azaz „Epikus Düh” kódnevet viselő hadművelet eddig hatalmas siker volt.
Egy teheráni lakos arról számolt be a CNN-nek, hogy érzése szerint reményteljes légkör Irán fővárosában, annak ellenére is, hogy az ország elleni izraeli és amerikai támadások tovább folytatódnak. A több mint 8 millió lakosú Teheránban a vállalkozások többsége zárva tart. „Minden üzlet zárva van, csak az élelmiszerboltok és éttermek tartanak nyitva” – mondta a névtelenséget kérő helyi lakos. „Nincs szomorúság vagy aggodalom az emberek arcán. A szomorúság légköre megtört, és az emberek reménykednek. Ha a háború még sokáig eltart, akkor az emberek elégedetlenek lehetnek, de egyelőre nem mutatnak semmi ilyesmit” – mondta a CNN forrása.
Az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége biztonsági figyelmeztetést adott ki, amelyben arra szólítják fel az Irakban tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy hagyják el az országot, amint arra biztonságos lehetőség adódik – közölték az X-en. Miután az Egyesült Államok megtámadta Iránt, a külügyminisztérium elrendelte a nem létfontosságú kormányzati személyzet távozását a szomszédos Irakból.
Az USA bagdadi nagykövetsége szerint az iráni háború miatt Irakban is fennáll a rakéta- és dróntámadások veszélye. Azt kérik, akik nem tudnak azonnal távozni, azok maradjanak a szállásukon, kerüljék az ablakokat, és tartsanak maguknál elegendő élelmiszert, vizet és gyógyszert.
Pál Tamás
Irak energiaügyi minisztériuma szerint az egész országot teljes áramszünet sújtja. Az áramkimaradás okát egyelőre nem tudni. „Az elektromos hálózat teljesen leállt az összes iraki tartományban” – közölte a minisztérium az Iraki Hírügynökség (INA) szerint. Hozzátették, hogy a minisztérium a áramszünet okának megállapításán dolgozik.
Maszúd Peszeskján iráni elnök a szomszédos, öböl menti arab országoknak azt üzente, hogy Iránnak „nem volt más választása”, mint válaszolni az amerikai és izraeli támadásokra. Miután az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadást indított Irán ellen, Irán több száz rakétát és drónt lőtt ki azokra a környező államokra, ahol amerikai katonai támaszpontok vannak. Ez magában foglalta az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Omán polgári és energia-infrastruktúrájának megcélzását is.
Peszeskján az X-en közzétett bejegyzésében azt közölte a szomszédos országokkal, hogy Irán „az ő segítségükkel” igyekezett elkerülni a háborút. Hozzátette azonban, hogy az amerikai-izraeli támadások miatt Iránnak „nem volt más választása, mint megvédeni magát”. Az iráni elnök kijelentette, hogy tiszteletben tartja szomszédai szuverenitását, és úgy véli, hogy a régió békéjét „a régió országainak kell biztosítaniuk”.
(BBC)
Izrael már 5000 bombát ledobott Iránra, posztolta az izraeli légierő szerdán. A múlt szombaton elindított támadások során Izrael légi fölényre tett szert Irán felett, különösen Teherán környékén, és ezt a fölényt folyamatosan fokozzák – közölték. Az izraeli légierő egy videót is közzétett arról, ahogyan egy teheráni légvédelmi rendszert támadnak.
(Guardian)
Az amerikai hadsereg közzétett egy videót, amelyen a Pentagon szerint az látható, ahogyan az amerikai tengeralattjáró torpedója eltalálja Irán hadihajóját, ami ezután süllyedésnek indul. Az IRIS Dena nevű iráni hajót szerda hajnalban süllyesztette el az Egyesült Államok. A legénység legalább 80 tagja meghalhatott a támadásban.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint Irán és a Hezbollah szerdán összehangolt támadást indított Izrael ellen. Közölték, hogy egy rakétát Irán, hatot pedig a libanoni Hezbollah indított.
A támadás miatt Jeruzsálemben és Tel-Avivban is megszólaltak a légi szirénák, a CNN tudósítása szerint Izrael középső részén fogta el a lövedékeket a légvédelem. Az izraeli mentőszolgálat szerint nem jelentettek sérülteket a támadás miatt. (CNN)
Kovács Pál
Törökország bekérette Irán ankarai nagykövetét – állítja a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó török diplomáciai forrás. A találkozóval Törökország célja az lehet, hogy tiltakozását és aggodalmát fejezze ki a ballisztikus rakétával kapcsolatos incidens miatt.
Törökország állítása szerint Irán szerdán elindított egy ballisztikus rakétát, amelyet a NATO légvédelme szedett le a Földközi-tenger keleti részén, miközben a rakéta a török légtérbe tartott. A török védelmi minisztérium szerint az incidensben senki sem sérült meg. (Reuters)
Legalább 80 ember halt meg annak az iráni hadihajónak a fedélzetén, amelyet az Egyesült Államok tengeralattjárója szerda hajnalban süllyesztett el Srí Lanka déli partjainál – közölte a szigetország külügyminiszter-helyettese, Arun Hemachandra. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerda délután erősítette meg, hogy az Egyesült Államok tengeralattjárója torpedózta meg a hadihajót az Indiai-óceánon.
Összesen 180 ember volt az Iris Dena nevű hajó fedélzetén, amely Irán legújabb hadihajói közé tartozott. A hajó hajnalban adott le vészjelzést, nagyjából 40 kilométerre Srí Lanka partjairól, az ország hatóságai ezután mentőakciót indítottak a legénység kimentésére.
A Srí Lanka-i haditengerészet korábban megerősítette, hogy kimentettek 32 embert, és több mint százan eltűnhettek. A mentés megkezdésekor magát a hajót nem látták, csak olajfoltokat és vízen sodródó mentőtutajokat.
Az iráni hajó február 18. és 25. között a Bengáli-öbölben vett részt tengeri hadgyakorlaton, és épp egy kelet-indiai kikötőből tartott vissza Iránba, amikor az amerikai tengeralattjáró megtámadta.
(Guardian)
Úton van hazafelé az első magyar mentesítő járat Ammanból, ahonnan 83 Izraelben és Jordániában rekedt magyar állampolgárt hoznak haza, posztolta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda délután a Facebookon.
„Holnap és holnapután is a totálisan lezárt légterű Izraelt szárazföldön elhagyó magyarokat hozzuk haza újra Ammanból, majd Sharm-el-Sheikh-ből, s közben készítjük elő az újabb mentesítő járatokat azokból az országokból, ahol engedélyezett és BIZTONSÁGOS a repülés” – írta a miniszter.
A járat indulását reggel jelentette be Szijjártó, azt mondta, a gép Kecskemétről szállt fel, és Jordánia fővárosába, Ammánba tart. Akkor azt mondta, összesen 87 embert hoznak haza: 83 magyar mellett két román, egy szlovák és egy kolumbiai állampolgárt.
Térképen mutatta be Dan Caine amerikai vezérkari főnök, hogy az Egyesült Államok és Izrael hol és milyen támadásokat hajtott végre Irán területén a háború első 100 órájában. A térképről készült fotó a Pentagonban tartott sajtótájékoztató felvételén is látható. A térkép alatt szerepel egy idővonal is, amelyen a főbb műveletek és mérföldkövek láthatók.
Irán már nem képes annyi rakéta kilövésére, mint korábban, mondta Pete Hegseth, az Egyesült Államok hadügyminisztere a Pentagon sajtótájékoztatóján. Szerinte az iráni rezsimnek „vége van, és ezt ők is tudják”, és azt mondta, az amerikai erők megkezdték a rezsim maradékának felszámolását, a háború végéről pedig az Egyesült Államok és Izrael fog dönteni. „Iránt hamarosan ellenőrzésünk alá vonjuk” – mondta.
A hadügyminiszter szerint az amerikai és izraeli erők egy héten belül „teljes ellenőrzést fognak gyakorolni az iráni légtér felett”. Hozzátette, hogy a légierő „meg fogja találni, meg fogja semmisíteni, és ki fogja iktatni az iráni hadsereg rakétáit és védelmi ipari bázisait”, valamint az iráni katonai vezetőket. Hegseth azt mondta, hamarosan további amerikai csapatok érkeznek a térségbe, az amerikai és a térségbeli szövetségeseik légvédelmi rendszerei pedig elegendő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy addig folytassák a harcokat, ameddig szükséges.
Hegseth megerősítette, hogy az amerikai hadsereg elsüllyesztett egy iráni hadihajót az Indiai-óceánon, a hajót nem nevezte meg. A hadügyminiszter szerint az amerikai erők elsüllyesztették Irán „legértékesebb hajóját”, a Soleimanit is.
A Wizz Air közlemény szerint jövő vasárnapig biztosan nem indítanak járatot Izraelbe, Dubajba, Abu-Dzabiba és Ammánba sem. Erre az időszakra a légitársaság sűrítette Sarm es-Sejk és Budapest közötti járatainak számát, péntektől heti 10 alkalommal lehet a két város között utazni. „A Wizz Air az üzemeltetési döntéseket folyamatosan felülvizsgálja, menetrendje a helyzet alakulásának függvényében változhat” – írták.
Az izraeli hadsereg közlése szerint az izraeli haditengerészet lelőtt egy Libanonból indított Hezbollah-drónt szerdán reggel. A katonai közlemény szerint a drónt egy hadihajóról indított légvédelmi eszközzel semmisítették meg.
Az IDF felvételeket is közzétett az elfogásról, amelyen látható a drón megsemmisítése a tengeren működő izraeli hadihajóról.
A NATO elítélte, hogy Irán rakétatámadással célba vette a szövetség tagállamát, Törökországot, miután Ankara közölte, hogy egy iráni ballisztikus rakéta a török légtér felé tartott, de a NATO lég- és rakétavédelmi rendszerei megsemmisítették.
Allison Hart, a NATO szóvivője azt mondta: a szövetség elítéli Irán lépését, és határozottan kiáll minden tagállama mellett, köztük Törökország mellett is, miközben Teherán szerinte válogatás nélkül hajt végre támadásokat a régióban.
A szóvivő hozzátette, hogy a NATO elrettentő és védelmi képességei továbbra is erősek minden területen, beleértve a lég- és rakétavédelmet is.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök televíziós beszédben reagált Donald Trump amerikai elnök fenyegetésére, miszerint az Egyesült Államok megszakíthatja a kereskedelmet Spanyolországgal. Trump azután beszélt erről, hogy Madrid nem engedélyezte az amerikai hadseregnek, hogy a közösen használt moróni és rotai bázisokról támadásokat indítson Irán ellen.
Az amerikai elnök egy keddi találkozón azt mondta, Spanyolország „szörnyű partner”, és Washington „minden kereskedelmet megszakít” az országgal. Sánchez tízperces televíziós beszédében azt mondta, a spanyol kormány álláspontja röviden úgy foglalható össze: „nem a háborúra”.
A miniszterelnök az ukrajnai és a gázai háborút, valamint a 2003-as iraki inváziót is felidézte, és azt mondta, nem lehet „egy törvénytelenségre egy másik törvénytelenséggel válaszolni”, mert ez vezet a történelem legnagyobb katasztrófáihoz.
Hangsúlyozta, hogy a kérdés nem az, hogy Spanyolország az iráni vezetés oldalán áll-e, hanem az, hogy a békét és a nemzetközi jogot támogatja-e. Trump korábban azért is bírálta Spanyolországot, hogy nem növeli védelmi kiadásait a NATO által elvárt, a GDP 5 százalékát elérő szintre.
A spanyol kormányfő álláspontja több európai vezető támogatását is kiváltotta: Emmanuel Macron francia elnök és António Costa, az Európai Tanács elnöke egyaránt szolidaritásáról biztosította Madridot. Sánchez beszédében arra is figyelmeztetett, hogy az Irán elleni támadások gazdasági következményei világszerte emberek millióit érinthetik, hasonlóan ahhoz, ahogy a 2003-as iraki háború is hosszú távú instabilitást hozott.
(BBC)
A brit hadsereghez kapcsolódó United Kingdom Maritime Trade Operations (UKMTO) közlése szerint egy konténerszállító hajót ismeretlen lövedék talált el Omán közelében. A hajó éppen kelet felé haladt a Hormuzi-szoroson keresztül, amikor a találat érte.
A beszámoló szerint a becsapódás után tűz ütött ki a hajó gépházában. A hatóságok egyelőre nem közöltek további részleteket arról, hogy mi lehetett a lövedék, illetve kik állhatnak a támadás mögött.
(AP)
A Srí Lanka-i haditengerészet megerősítette, hogy 32 embert mentettek ki, miután hajnalban vészjelzést kaptak az iráni haditengerészet IRIS Dena nevű hajójáról. Budhika Sampath haditengerészeti szóvivő szerint a mentésre azért indultak el, mert bár a hajó nem Srí Lanka felségvizein volt, a térség az ország kutatási és mentési zónájába tartozik, így nemzetközi kötelezettségeik alapján reagálniuk kellett.
A szóvivő elmondta, hogy a mentőcsapatok a vízben sodródó embereket találtak, akiket kimentettek, és később derült ki, hogy az iráni hajóról származnak. A hajó dokumentációja szerint körülbelül 180 ember tartózkodhatott a fedélzeten, de az eltűntek pontos száma egyelőre nem ismert.
A mentés megkezdésekor magát a hajót nem látták, csak olajfoltokat és vízen sodródó mentőtutajokat. A Srí Lanka-i védelmi minisztérium egyik tisztviselője korábban azt mondta a BBC szingaléz szolgálatának, hogy mintegy 140 ember eltűnhetett. A hatóságok egyelőre nem tudják, mi okozta a hajó süllyedését. A haditengerészet szóvivője azt is közölte, hogy elutasítja azokat a híreket, amelyek szerint tengeralattjáró-támadás állhat a baleset mögött.
A Reutersnek három amerikai tisztviselő azt állította, hogy az Egyesült Államok hadserege hajtott végre csapást az iráni hadihajó ellen, a hajó az Indiai-óceánon süllyedt el a sziget közelében.
(BBC)
Az izraeli hadsereg közlése szerint újabb ballisztikus rakéták indultak Iránból Izrael irányába. Az IDF szerint a következő percekben légiriadó-szirénák szólalhatnak meg Izrael középső részén, figyelmeztetve a lakosságot az érkező rakétákra.
A hadsereg azt is közölte, hogy a térségben jelenleg a Libanonból indított rakéták miatt is riasztások vannak érvényben. A konfliktus az elmúlt napokban jelentősen eszkalálódott: Irán többször indított rakéta- és dróntámadásokat izraeli célpontok ellen válaszul az amerikai–izraeli légicsapásokra.
A török védelmi minisztérium közlése szerint a NATO lég- és rakétavédelmi rendszerei megsemmisítettek egy Iránból indított ballisztikus rakétát, amely Szíria és Irak fölött áthaladva a török légtér felé tartott. A rakétát a Földközi-tenger keleti részén semmisítették meg.
A minisztérium közleménye szerint az incidensben senki sem sérült meg. Ankara ugyanakkor jelezte, hogy fenntartja a jogot a válaszlépésekre minden ellene irányuló ellenséges akció esetén, és felszólította a konfliktusban érintett feleket, hogy kerüljék az eszkalációhoz vezető lépéseket.
(Reuters)
A Perzsa-öböl arab államai rendkívül függnek az importált élelmiszertől: Omán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein és Kuvait az élelmiszerük mintegy 85 százalékát külföldről szerzi be, a gabonafélék esetében pedig ez az arány meghaladja a 90 százalékot. Ennek oka, hogy a térség éghajlata rendkívül száraz: a nyári hőmérséklet gyakran eléri az 50 Celsius-fokot, miközben az éves csapadékmennyiség a legtöbb helyen 100 milliméter alatt marad, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a nagy léptékű mezőgazdaságot.
A Hormuzi-szoros ezért nemcsak az olajszállítás szempontjából kulcsfontosságú, hanem az élelmiszer-ellátás miatt is. Normál körülmények között naponta mintegy 138 hajó halad át rajta a Joint Maritime Information Center adatai szerint, amelyek nemcsak energiahordozókat, hanem az importált élelmiszerek jelentős részét is szállítják a régióba. Az Irán és az Egyesült Államok, illetve Izrael közötti háború kezdete és Teherán válaszlépései után azonban a hajóforgalom jelentősen lelassult.
A Lloyd’s List hajózási információs szolgáltató szerint körülbelül 200 hajó vesztegel horgonyon, miközben sok nagy szállítmányozó vállalat teljesen felfüggesztette a Közel-Keletre szóló foglalásokat. Irak, Kuvait, Bahrein és Katar számára különösen nehéz alternatív útvonalat találni, mivel a tengeri élelmiszerszállítmányok többségének át kell haladnia a Hormuzi-szoroson.
A helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy több Öböl menti országban a légtér korlátozása is nehezíti a szállítást. A térség kormányai az elmúlt években próbálták csökkenteni ezt a függőséget, és a háború kitörése óta igyekeznek megnyugtatni a lakosságot az ellátás stabilitásáról. A legtöbb ország jelentős stratégiai gabona- és élelmiszertartalékokkal rendelkezik, amelyek több hónapig is elegendőek lehetnek.
(CNN)
Dévai László
Irán elhalasztotta Ali Hamenei legfelsőbb vezető állami temetését, amelyet eredetileg szerda estére terveztek Teheránban – jelentette az iráni állami televízió. A beszámoló szerint a döntést azzal indokolták, hogy a hatóságok példátlanul nagy részvételre számítanak a búcsúztatáson.
Az állami média közlése szerint „a mártír imám búcsúztatási ceremóniáját elhalasztották”, az új időpontot pedig később jelentik be. Hamenei haláláról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) közölte, hogy az Egyesült Államok és Izrael szombaton indított közös támadásai óta nem észleltek károkat olyan iráni létesítményekben, ahol nukleáris anyagot tárolnak. Az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezete az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, jelenleg nem áll fenn a szivárgás veszélye.
A szervezet ugyanakkor arról számolt be, hogy az iszfaháni nukleáris létesítmény közelében két épületben látható károsodás. A Natanznál korábban jelentett károk után újabb találatot nem észleltek, más nukleáris helyszíneken – köztük Bushehrben – pedig nem tapasztaltak károkat.
(Reuters)
