- Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy egy éjszakai támadás során megölték Irán hírszerzési miniszterét, Eszmail Hatibot. Hatib halálát szerda délután az iráni elnök is megerősítette.
- Ali Laridzsáni nemzetbiztonsági főnök halála után Irán újabb drón- és rakétatámadásokat indított a szomszédos, Öböl menti országok ellen.
- Kedd éjszaka és szerda hajnalban Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben is működésbe lépett a légvédelem.
- Izraelt is iráni támadások érték, Ramat Ganban meghalt egy 70 év körüli házaspár egy iráni rakéta becsapódása után.
- Izrael szerda hajnalban halálos légicsapást mért Bejrút központjára. Libanon szerint Izrael előzetes figyelmeztetés nélkül hajtotta végre a támadást.
- Iráni jelentések szerint támadás érte a Perzsa-öbölben fekvő legnagyobb földgázmezőhöz kapcsolódó iráni infrastruktúrát.
- A svéd külügyminisztérium megerősítette, hogy Iránban kivégeztek egy kémkedéssel vádolt svéd állampolgárt.
- Törökország bejelentette, hogy az iráni rakétaveszély miatt a NATO újabb Patriot rakétavédelmi rendszert telepít az ország déli tartományába.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
A Palesztin Vörös Félhold szerdai közlése szerint legalább három palesztin nő vesztette életét egy iráni rakéta becsapódásakor, amely a Ciszjordániában, Hebron közelében fekvő Beit Awwa nevű palesztin települést érte. A Palesztin Vörös Félhold közölte, hogy a három halott mellett öt sérültet kellett ellátniuk, köztük egy súlyos állapotban lévőt. A három halálos áldozat a háború első palesztin áldozatai.
Dömötör Bálint
Katar kiutasította Irán katonai és biztonsági attaséját, valamint stábjaikat az országból, jelentette be a katari külügyminisztérium. Katar azután döntött így, hogy Irán egy olajipari központot támadott az ország északnyugati partvidékén. A diplomatáknak 24 órájuk van az ország elhagyására. A közösségi médiában közzétett nyilatkozatban az áll, hogy ha Irán folytatja „ellenséges” tevékenységét, akkor Katarnak további intézkedéseket kell hoznia önmaga védelme érdekében.
(BBC)
Maszúd Peszeskján iráni elnök egy X-en közzétett bejegyzésben ítélte el a szerda délelőtti izraeli támadást, melynek célpontja a világ legnagyobb földgázmezejéhez kapcsolódó iráni infrastruktúra volt. „Az ilyen agresszív cselekmények semmilyen hasznot nem hoznak a cionista–amerikai ellenségnek és támogatóiknak” – fogalmazott az iráni elnök. „Ez csak tovább bonyolítja a helyzetet, és ellenőrizhetetlen következményekkel járhat, amelyek hatása az egész világra kiterjedhet” – jelentette ki Peszeskján.
Dömötör Bálint
A katari külügyminisztérium „arcátlannak” nevezte a Ras Laffan ipari város ellen elkövetett szerdai iráni rakétatámadást, mely szerintük közvetlen fenyegetést jelent az ország nemzetbiztonságára és a régió stabilitására.
„Az iráni fél folytatja az eszkalációs politikáját, amely a régiót a szakadék szélére sodorja, és a válságban nem érintett országokat is belerángatja a konfliktusba” – írta a katari külügyminisztérium a közösségi médiában. Hozzátették, hogy Katar „fenntartja magának a válaszadás jogát”, és „nem habozik megtenni minden szükséges intézkedést szuverenitásának, biztonságának és polgárai biztonságának védelme érdekében”.
(BBC)
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közlése szerint vadászgépeik szerdán több mint 200 célpontot támadtak Irán nyugati és középső részén.
Az IDF szerint a célpontok között szerepeltek ballisztikus rakéták tárolására és indítására szolgáló létesítmények, légvédelmi rendszerek, valamint fegyvergyártó üzemek.
(BBC)
Dömötör Bálint
Izrael szerda délelőtt megtámadta a Perzsa-öbölben fekvő legnagyobb földgázmezőhöz kapcsolódó iráni infrastruktúrát, ezzel újabb fejezetet nyitva a háborúban. Válaszul az iráni hadsereg azzal fenyegetőzött, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar olaj- és gázipari létesítményein fogják megtorolni a támadást.
Szerda este rakétacsapás ért egy katari olajfinomítót, melyet Irán korábban célpontként jelölt meg. Katar állami tulajdonú kőolajipari vállalata szerint rakéták csapódtak be a Ras Laffan ipari városban, ahol egy jelentős olajfeldolgozó üzem található. A QatarEnergy közleménye szerint tűz ütött ki és jelentős kár keletkezett, sérültekről azonban nem tudnak, a vállalat minden alkalmazottja épségben van.
Szaúd-Arábia légvédelme elfogott és megsemmisített négy Rijád felé indított ballisztikus rakétát, közölte a szaúdi védelmi minisztérium. Az első jelentések szerint nincsenek sérültek és nem keletkezett kár, ugyanakkor a rakéták maradványai szétszóródhattak a szaúdi főváros területén.
(BBC)
A Reuters tudósítása szerint hatalmas tömeg gyűlt össze Teheránban Ali Laridzsáni, Irán nemzetbiztonsági tanácsának titkára és Golamreza Szolejmani, az önkéntesekből álló Baszídzs-milícia vezetőjének temetésén szerdán. A két vezetővel Izrael végzett, halálukat később az iráni állami média is megerősítette. Az Enghelab téren megrendezett eseményen nemcsak róluk, hanem az Iris Dena hadihajó áldozatairól is megemlékeznek.
Modzstaba Hamenei, Irán új legfelsőbb vezetője az iráni médiában fejezte ki részvétét Laridzsáni és Szolejmani halála miatt. Üzenetében közölte, „minden csepp vérnek megvan az ára, amelyet a mártírok bűnöző gyilkosainak hamarosan meg kell fizetniük”. A március 8-án megválasztott új ajatollah még nem jelent meg nyilvánosan, azt feltételezik, hogy megsérülhetett az Egyesült Államok és Izrael támadásaiban.
J. D. Vance elismerte, hogy az iráni háború miatt emelkedő benzinárak problémát jelentenek, és a következő hetekben nehéz út áll az amerikaiak előtt. Az amerikai alelnök megismételte ugyanakkor Trump szavait, miszerint ez egy ideiglenes szituáció, az áremelkedés csak átmeneti, majd azzal próbálta nyugtatni az embereket, hogy külföldön még rosszabb a helyzet. Vance egy Auburn Hills-i (Michigan) rendezvényen közölte azt is, a Trump-kormány tisztában van azzal, hogy van egy problémájuk, de meg fogják oldani.
Egy hónappal ezelőtt 2,92 dollár volt egy gallon normál benzin országos átlagára, most ez 3,84 dollárba kerül (egy gallon 3,78 liternek felel meg). Vannak olyan államok is, ahol még ennél is magasabb az ár, ilyen például Kalifornia, ahol 5 dollárt is elkérnek egy gallon benzinért.
Szerdán a Fehér Ház úgy döntött, hogy ideiglenesen feloldja az olajszállításra vonatkozó amerikai korlátozásokat, hogy csökkentse az árakat. Az úgynevezett Jones-törvény 60 napos feloldása lehetővé teszi, hogy külföldi lobogó alatt közlekedő hajók is szállíthassák az árukat az USA kikötői között. Az energiaelemzők előrejelzései szerint a korlátozás ideiglenes feloldása rövid távon enyhítheti az árakat.
(CNN)
Az iráni média szerint senki sem halt meg vagy sérült meg, amikor szerdán támadás érte a Perzsa-öbölben fekvő Dél-Parsz földgázmezőhöz kapcsolódó iráni létesítményeket. Iráni híradások szerint tűz megfékezésére irányuló erőfeszítések még folyamatban vannak. Az iráni hadsereg pedig azzal fenyegetőzik, hogy „keményen megtorolja” az energetikai infrastruktúra elleni csapásokat.
Egy izraeli tisztviselő szerint az izraeli légierő mért csapást az Irán déli részén található gázipari infrastruktúrára, és Katar is Izraelt vádolta meg. Mádzsed al-Anszári, a katari külügyminisztérium szóvivője a támadást veszélyes és felelőtlen lépésnek nevezte a régióban jelenleg zajló katonai eszkaláció közepette. „Az energetikai infrastruktúra elleni támadások veszélyt jelentenek a globális energiaellátás biztonságára, valamint a régió népeire és környezetére” – írta al-Anszári az X-en. A Reuters szerint Irak irányába teljesen leállt a gázszállítás a támadás után. Irak jelenleg gáz- és energiaszükségletének több mint egyharmadát Iránból importálja.
A tenger alatt fekvő Dél-Parsz/North Dome földgázmező a világ legnagyobb földgázmezője, amelyen Irán és Katar osztozik. A mező Irán hazai földgázszükségletének körülbelül 70 százalékát biztosítja. Az iráni olajminisztérium hivatalos hírügynöksége, a Shana szerint a Dél-Parsz mező napi gáztermelése 2025-ben elérte a rekordot jelentő 730 millió köbmétert.
(BBC)
Mark Rutte, a NATO főtitkára szerint a katonai szövetség tárgyalásokat folytat a szövetségeseivel arról, miképpen lehetne megnyitni a Hormuzi-szorost. Rutte Norvégiában újságíróknak nyilatkozva a szoros fontosságát hangsúlyozta, és azt mondta, hogy számos szövetségesével áll kapcsolatban az ügyben, akik mind egyetértenek abban, hogy a szorosnak újra meg kell nyílnia. Rutte szerint a szövetségesek azon dolgoznak, hogy megtalálják a továbblépés módját.
Donald Trump amerikai elnök két napja arra figyelmeztette a NATO-t, hogy „nagyon rossz” jövő várja, ha az Egyesült Államok szövetségesei nem segítik a Hormuzi-szoros biztonságának biztosítását. Ezt követően a német külügyminiszter azt mondta, hogy meglátása szerint a NATO-nak nem kéne szerepet játszania a Hormuzi-szoros hajózhatóságának biztosításában. A Guardian a Reutersre hivatkozva azt írta, a görögök is jelezték, nem vennének részt egy hormuzi műveletben.
(CNN)
Izrael megölte az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkárát, a tüntetéseket vérbe fojtó milícia vezetőjét és a hírszerzési minisztert. A légicsapások visszavetették Irán rakétaképességeit, a nagyobb hadihajók többségét elsüllyesztették, Trump és tanácsadói azonban a Hormuzi-szoros lezárására nem számítottak. És lehet, hogy Iránnak még vannak rejtett tartalékai. Ignácz Péter kollégám elemzését az elmúlt napok történéseiről itt olvashatják.
A Fehér Ház ideiglenesen feloldja az olaj, a gáz és más áruk szállítására vonatkozó legfontosabb korlátozásokat az Egyesült Államok egész területén. Az úgynevezett Jones-törvény 60 napos feloldása lehetővé teszi, hogy külföldi lobogó alatt közlekedő hajók is szállíthassák az árukat az USA kikötői között, erősítette meg Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője az X-en. A Jones-törvény előírja, hogy az amerikai kikötők között amerikai lobogó alatt közlekedő hajóknak kell szállítaniuk az árukat. Az energiaelemzők előrejelzései szerint a korlátozás ideiglenes feloldása rövid távon enyhítheti az árakat.
(CNN)
Dömötör Bálint
Az iráni állami televízió megerősítette, hogy meghalt Eszmail Hatib, Irán hírszerzési minisztere. Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter szerda délelőtt jelentette be, hogy az izraeli hadsereg egy éjszakai támadás során végzett a magas rangú iráni tisztviselővel. Maszúd Peszeskján iráni elnök „igazságtalan merényletnek” nevezte Hatib megölését.
Az amerikai pénzügyminisztérium a venezuelai olaj importját szabályozó szankciók enyhítéséről döntött, miután szerdán ismét magasba szökött az olaj ára. A döntés lehetővé teszi, hogy a venezuelai állami olajvállalat, a PDVSA, közvetlenül értékesítsen venezuelai olajat amerikai vállalatoknak és a globális piacokon, amely komoly fordulatot jelent, miután Washington évekig nagyrészt blokkolta az üzletkötéseket a januárig Nicolás Maduro által vezetett venezuelai kormánnyal és annak olajszektorával. A Trump-kormány, mely a döntéssel a világ olajkínálatának növelésére törekszik, azután jelentette be a lépést, hogy az iráni háború hatására szerda délután 109 dollár fölé szökött a brent típusú olaj hordónkénti ára.
(AP)
Katar Izraelt vádolta meg az Iránnal közösen használt Dél-Parsz tengeri földgázmező elleni támadással. Mádzsed al-Anszári, a katari külügyminisztérium szóvivője a támadást veszélyes és felelőtlen lépésnek nevezte a régióban jelenleg zajló katonai eszkaláció közepette.
„Az energetikai infrastruktúra elleni támadások veszélyt jelentenek a globális energiaellátás biztonságára, valamint a régió népeire és környezetére” – írta al-Anszári az X-en.
„Ismételten hangsúlyozzuk, ahogyan azt már többször is tettük, hogy el kell kerülni a létfontosságú létesítmények elleni támadásokat. Felhívjuk az összes felet, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, és a régió biztonságának és stabilitásának megőrzése érdekében törekedjenek a feszültség enyhítésére” – áll a posztjában.
Az iráni állami média szerdán számolt be arról, hogy támadás érte a Perzsa-öbölben fekvő Dél-Parsz/North Dome földgázmezőhöz kapcsolódó létesítményeket. Ez az óriási gázmező a világ legnagyobb ismert földgázkészlete, amelyen Irán és Katar osztozik. Egy meg nem nevezett izraeli tisztviselő azt nyilatkozta, hogy az izraeli légierő mért csapást az Irán déli részén található gázipari infrastruktúrára.
A svéd külügyminiszter szerdán megerősítette, hogy Irán valóban kivégezett egy svéd állampolgárt, akit azzal vádoltak, hogy Izraelnek kémkedett. „Megdöbbenéssel értesültem arról, hogy ma reggel Iránban kivégeztek egy svéd állampolgárt” – nyilatkozta Maria Malmer Stenergard külügyminiszter.
Az iráni állami média korábban arról számolt be, hogy a Kuros Kejváni nevű férfit a tavalyi 12 napos háború alatt tartóztatták le Iránban. Állításuk szerint a svéd-iráni férfi az ország érzékeny helyszíneiről készített képeket, és információkat továbbított az izraeli titkosszolgálatnak.
„Svédország a 2025. júniusi letartóztatás óta többször is felvetette az ügyet különböző szinteken az iráni képviselőkkel. Ezen kapcsolatfelvételek során hangsúlyoztuk Svédország elvárását, hogy állampolgárunk igazságos tárgyalásban részesüljön, és ne ítéljék halálra. Számunkra nyilvánvaló, hogy a svéd állampolgár kivégzéséhez vezető bírósági eljárás nem volt jogszerű. A felelősség ezért kizárólag Iránra hárul. Svédország továbbra is elítéli az emberi jogok súlyos megsértését Iránban” – írta a svéd külügyminisztérium közleménye.
„A halálbüntetés embertelen, kegyetlen és visszafordíthatatlan büntetés. Svédország, az EU többi tagállamával együtt, minden körülmények között elítéli annak alkalmazását” – áll a közleményben.
Egy izraeli tisztviselő szerint az izraeli légierő nemrégiben csapást mért az Irán déli részén található gázipari infrastruktúrára. A tisztviselő szerint a támadások Irán legnagyobb gázfeldolgozó létesítményét érintették az ország déli részén fekvő Busehr tartományban.
Iráni beszámolók szerint tűzoltócsapatokat küldtek a helyszínre a tűz megfékezése érdekében. A Dél-Parsz/North Dome nevű óriási gázmező a világ legnagyobb ismert földgázkészlete, amelyen Irán és Katar osztozik. A mező Irán hazai földgázszükségletének körülbelül 70 százalékát biztosítja. Az iráni olajminisztérium hivatalos hírügynöksége, a Shana szerint a Dél-Parsz mező napi gáztermelése 2025-ben elérte a rekordot jelentő 730 millió köbmétert.
Az iráni állami média beszámolója szerint szerdán támadás érte a Perzsa-öbölben fekvő Dél-Parsz földgázmezőhöz kapcsolódó iráni létesítményeket. Az állami televízió és az IRNA hírügynökség egyaránt beszámolt a Busehr tartományában található létesítményeket célzó támadásról. Egyéb részletet azonban nem közöltek a támadásokról. A tenger alatt fekvő Dél-Parsz/North Dome földgázmező a világ legnagyobb földgázmezője, amelyen Irán és Katar osztozik.
A védelmi miniszter bejelentését követően az Izraeli Védelmi Erők (IDF) is megerősítette, hogy az éjszaka folyamán Iránban végrehajtott légitámadásban meghalt Eszmail Hatib iráni hírszerzési miniszter. Hatibot az izraeli légierő vadászgépei támadták meg az iráni fővárosban, Teheránban – közölte az IDF. Az izraeli hadsereg szerint az iráni Hírszerzési Minisztérium „az iráni terrorista rezsim elsődleges hírszerző szervezete, amely kulcsszerepet játszott a rezsim elnyomó és terrorista tevékenységeinek támogatásában”.
Az IDF szerint Hatib hírszerzési miniszterként jelentős szerepet játszott az elmúlt évek iráni tömegtüntetéseinek erőszakos elfojtásában és letörésében. Izrael szerint Hatib a jelenlegi háború alatt az „izraeli és amerikai célpontok elleni terrortevékenységeken” dolgozott.
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac szerdán azt közölte, hogy egy éjszakai támadás során megölték Irán hírszerzési miniszterét, Eszmail Hatibot. Irán egyelőre nem kommentálta az izraeli bejelentést.
Jiszráel Kac azt mondta, hogy ő és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök felhatalmazta a hadsereget, hogy további jóváhagyás nélkül megölhessenek bármely más, célpontként kijelölt magas rangú iráni tisztviselőt.
Hatib 1961-ben született az Irán keleti részén fekvő Dél-Horászán tartományban. A jelentések szerint 1980-ban, röviddel az 1979-es iszlám forradalom után csatlakozott az Iszlám Forradalmi Gárda soraihoz. A BBC beszámolója szerint iszlám jogtudományt tanult több magas rangú vallási vezetőnél, köztük Irán néhai legfőbb vezetőjénél, Ali Hamenei ajatollahnál.
Az elmúlt években több vezetői tisztséget is betöltött a hírszerzési minisztériumban és a legfőbb vezető hivatalánál. 2021-ben nevezték ki a hírszerzési minisztérium vezetőjévé. Egy évvel később az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vetett ki rá, mert állításuk szerint részt vett az Egyesült Államok és szövetségesei ellen irányuló kibertevékenységekben.
Pál Tamás
Az elmúlt napokban több tankerhajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson, azon a fontos tengeri útvonalon, amit az iráni hadsereg lényegében lezárt, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta az országot. A hajóforgalmat figyelő cégek szerint a hét elején kétszeresére nőtt az áthaladó hajók száma a szorosban, de ez még mindig nagyon kevés hajót jelent. Emiatt nem valószínű, hogy ez teljesen megoldja a nemzetközi kőolajpiacon kialakult feszültséget, de azt jelzi, hogy egyes országok különalkukat köthetnek Iránnal, hogy a hajóik sértetlenül áthaladhassanak a szoroson. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint „nem az ő hibájuk”, hogy csapásokat mértek a szomszédos arab országokra, szerinte az Egyesült Államok tehet erről. Az iráni külügyminiszter ezt azzal magyarázta, hogy az USA kivonta a csapatait az Öböl menti katonai támaszpontokról, és a megtámadott városokban lévő szállodákba költöztették az amerikai katonákat.
„Nem korlátoztuk magunkat az ellenség hivatalos támaszpontjaira. Bárhol is gyűltek össze az amerikai erők, bárhol is voltak a létesítményeik, azokat vettük célba” – nyilatkozta Aragcsi az al-Dzsazíra csatornának egy szerdán sugárzott interjúban. „Ezek közül néhány hely városi területek közelében lehet, de ez nem a mi hibánk, hanem Amerika hibája” – mondta.
„Kivonták a csapataikat a katonai bázisokról, és a városok szállodáiba költöztették őket. Általánosságban véve az Egyesült Államok viselkedése juttatta a régiót ebbe a helyzetbe” – jelentette ki az iráni külügyminiszter. Irán ENSZ-nagykövete, Ali Bahreini korábban azt állította, hogy Irán „kizárólag katonai bázisokat vesz célba”, és nem lőnek a Perzsa-öböl arab országaiban található polgári célpontokra.
Aragcsi arról is beszélt, hogy Irán nem tűzszünetet keres az Egyesült Államokkal és Izraellel, hanem a háború teljes, „minden fronton történő” befejezésére törekednek. A Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatban azt mondta, a háború után új protokollt kell kidolgozni a vízi út használatára vonatkozóan. „Új szabályokat kell kidolgoznunk a Hormuzi-szorosra vonatkozóan, valamint arra, hogy a hajók a háború után hogyan haladhatnak át rajta, hogy a vízi út békés hajózása egyértelmű szabályozás mellett tartósan biztosítható legyen” – mondta.
(CNN)
A Bejrút központját ért izraeli támadások legalább 12 ember életét követelték – közölte szerdán a libanoni Egészségügyi Minisztérium. Hozzátették, hogy további 41 ember megsebesült a bejrúti Zuqaq al-Blat negyed elleni támadásban. Néhány órán belül ez volt a második izraeli támadás a sűrűn lakott libanoni fővárosban, miután korábban egy épületet ért csapás a Bashoura városrészben.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt közölték, hogy a Hezbollah kedd esti rakétatámadásaira válaszoltak a libanoni csapásokkal. Az IDF közlése szerint fegyverraktárakat és parancsnokságokat támadtak a tengerparti Tírusz városában, valamint egy operatív tagot Bejrútban. Az izraeli hadsereg szerint a Hezbollah tíruszi célpontjai „szándékosan a civil lakosság közé voltak beépítve”.
Az IDF szerint az izraeli légierő Bejrútban a Hezbollahhoz kötődő pénzügyi szervezet, az Al-Qard Al-Hasan egyesület létesítményeit támadta, amelyről ismert, hogy a terrorcsoport kvázibankjaként működik. Eközben az izraeli haditengerészet csapást mért egy kulcsfontosságúnak nevezett Hezbollah-tagra a libanoni fővárosban – közölte a hadsereg, de további részletet nem árultak el erről a műveletről.
Az IDF azt is közölte, hogy Dél-Libanonban csapást mértek az Imam Hossein hadosztály parancsnokságára, egy Irán által támogatott milíciára, amely a Hezbollah mellett működik.
A NATO újabb amerikai Patriot rakétavédelmi rendszert telepít a Törökország déli részén fekvő Adana tartományba, ahol az Egyesült Államokból és más országokból érkezett személyzet az Incirlik légitámaszponton állomásozik – közölte szerdán a török Védelmi Minisztérium. A NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező Törökország a múlt héten közölte, hogy az iráni rakétaveszély miatt a szövetség egy Patriot rendszert telepített a délkeleti Malatya tartományba, egy NATO-radarbázis közelébe.
(AFP)
Iráni médiajelentések szerint szerdán kivégeztek egy izraeli kémnek tartott férfit Iránban. A Kuros Kejváni néven azonosított férfit a tavalyi 12 napos háború alatt tartóztatták le, és azzal vádolták, hogy az ország „érzékeny helyszíneiről” készített képeket és információkat továbbított az izraeli titkosszolgálatnak, a Moszadnak – írta az Iszlám Forradalmi Gárdához közel álló Tasnim hírügynökség.
A jelentés szerint Kejvánit 2023-ban azonosította az izraeli biztonsági szolgálat Svédországban, ami után egy Moszad-tiszt beszervezte őt, és hat európai országban, valamint Tel-Avivban eltöltött két évnyi kiképzés után Iránba küldték, hogy ott hajtson végre műveleteket. A BBC megjegyezte, hogy nem tudták független forrásból ellenőrizni a Tasnim jelentésében szereplő állításokat és vádakat.
Az Iran International nevű, londoni székhelyű iráni ellenzéki hírportál az X-en azt közölte, a halálos ítéletet a síita állam legfelsőbb bírósága is jóváhagyta. Tavaly óta Iránban jelentősen megnőtt az Izrael javára folytatott kémkedés vádjával végrehajtott kivégzések száma.
(BBC, MTI)
Az izraeli Egészségügyi Minisztérium közlése szerint az elmúlt 24 órában 192 embert szállítottak kórházba Izraelben az iráni légicsapások után. A beszámoló szerint a sebesültek közül négyen „közepes” állapotban vannak, míg 177-en könnyű sérüléseket szenvedtek. 11 ember állapotáról nincs információ. A minisztérium hozzátette, hogy az Irán elleni háború kezdete óta már 3727 embert vettek fel kórházi kezelésre a háborúval összefüggésben.
Kedd éjszaka egy iráni ballisztikus rakéta csapódott be Tel-Aviv Ramat Gan nevű elővárosában. A csapásban két ember meghalt, izraeli sajtóértesülések szerint a két áldozat egy 70 év körüli házaspár volt.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) megismételte a dél-libanoni lakosságnak címzett evakuálási figyelmeztetését, és arra szólították fel az ott élő civileket, hogy a Zahrani folyó északi partjára meneküljenek. A figyelmeztetést először múlt hét csütörtökön adták ki, kedd este pedig megismételték ezt.
„A Hezbollah terrorcselekményei arra kényszerítik az IDF-et, hogy erőteljesen lépjen fel ellene ezen a területen, és nem áll szándékunkban bántani önöket” – nyilatkozta Avichay Adraee ezredes, az izraeli hadsereg szóvivője. „A légitámadások folytatódnak, mivel az IDF nagy erővel működik a térségben. Ezért az önök biztonsága érdekében ismét sürgetjük, hogy azonnal hagyják el otthonaikat, és azonnal vonuljanak a Zahrani folyó északi partjára. Bármilyen dél felé történő mozgás veszélybe sodorhatja az életüket” – mondta Adraee.
„Irán nukleáris fegyverek fejlesztésével kapcsolatos álláspontja nem fog jelentősen megváltozni” – nyilatkozta Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az al-Dzsazíra televíziónak. Aragcsi hozzátette, hogy az új legfőbb vezető, Modzstaba Hamenei még nem nyilvánított véleményt nyilvánosan ebben a kérdésben.
A korábbi legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah – akit az Egyesült Államok és Izrael a mostani háború kezdetén megölt – a 2000-es évek elején kiadott fatvában, vagyis vallási rendeletben ellenezte a tömegpusztító fegyverek fejlesztését. A nyugati országok, köztük az Egyesült Államok és Izrael, évek óta azzal vádolják az iráni rezsimet, hogy nukleáris fegyverek fejlesztésére törekednek. Ezzel szemben az iráni hatóságok mindig is azt állították, hogy a nukleáris programjuk kizárólag polgári célokat szolgál.
Aragcsi az interjújában elmondta, hogy a fatvák az azokat kiadó iszlám jogtudóstól függenek, és hozzátette, hogy még nem áll módjában megítélni Modzstaba Hamenei jogtudományi vagy politikai nézeteit. Korábban Donald Trump amerikai elnök azt állította, semmi biztosat nem lehet tudni az új iráni legfelsőbb vezető egészségi állapotáról. Meg nem erősített hírek szerint Modzstaba Hamenei megsérült abban a légicsapásban, amely végzett az apjával, és jelenleg is kórházban ápolják. Az iráni külügyminiszter viszont azt állította róla, hogy „jó egészségnek örvend”, és „erősen irányítja az országot”, noha még egyszer sem jelent meg a nyilvánosság előtt, mióta legfőbb vezetővé választották.
(Guardian)
