- Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy egy éjszakai támadás során megölték Irán hírszerzési miniszterét, Eszmail Hatibot. Hatib halálát szerda délután az iráni elnök is megerősítette.
- Ali Laridzsáni nemzetbiztonsági főnök halála után Irán újabb drón- és rakétatámadásokat indított a szomszédos, Öböl menti országok ellen.
- Kedd éjszaka és szerda hajnalban Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben is működésbe lépett a légvédelem.
- Izraelt is iráni támadások érték, Ramat Ganban meghalt egy 70 év körüli házaspár egy iráni rakéta becsapódása után.
- Izrael szerda hajnalban halálos légicsapást mért Bejrút központjára. Libanon szerint Izrael előzetes figyelmeztetés nélkül hajtotta végre a támadást.
- Iráni jelentések szerint támadás érte a Perzsa-öbölben fekvő legnagyobb földgázmezőhöz kapcsolódó iráni infrastruktúrát.
- A svéd külügyminisztérium megerősítette, hogy Iránban kivégeztek egy kémkedéssel vádolt svéd állampolgárt.
- Törökország bejelentette, hogy az iráni rakétaveszély miatt a NATO újabb Patriot rakétavédelmi rendszert telepít az ország déli tartományába.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Eltalálta egy lövedék az Irán déli részén található busehri atomerőmű területét kedd este. A csapás jelentősebb kárt és sérülést nem okozott a létesítményben – közölte szerdán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az X közösségi oldalon. Az ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi visszafogottságra szólította fel a feleket, hogy a konfliktus alatt elkerülhető legyen a nukleáris baleset kockázata. A busehri létesítmény az egyetlen működő atomerőmű Iránban, kapacitása ezer megawatt, amely az ország villamosenergia-szükségletének csupán töredékét fedezi.
Az orosz állami atomenergia-vállalat, a Roszatom elítélte a busehri atomerőmű területén történt támadást, és a létesítmény körüli feszültség enyhítésére szólítottak fel mindenkit. „Kategorikusan elítéljük a történteket, és felszólítjuk a konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a busehri atomerőmű körüli helyzet enyhítése érdekében” – nyilatkozta Alekszandr Lihacsov, a Roszatom vezetője. A nyilatkozat szerint a támadás a működő reaktor közvetlen közelében található meteorológiai szolgálat épületénél történt.
(MTI, Reuters)
Irán Ali Laridzsáni nemzetbiztonsági főnök halála után újabb támadásokat indított a szomszédos, Öböl menti országok ellen. Szerda reggel az Egyesült Arab Emírségek katasztrófavédelmi hatósága az X-en közzétett nyilatkozatában azt írta: „A légvédelmi rendszerek jelenleg rakétás fenyegetésre reagálnak. Kérjük, maradjanak biztonságos helyen, és a figyelmeztetéseket és a friss információkat a hivatalos csatornákon keresztül kövessék.” A Reuters hírügynökség hangos robbanásokról számolt be Dubajból.
Szaúd-Arábia Védelmi Minisztériuma az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy lelőttek egy drónt, amely a rijádi nagykövetségi negyed felé tartott. Kuvait azt közölte, hogy éjfél körül rakétás és drónos támadásokat hárított el a légvédelmük. Ezzel egy időben Bahreinben is megszólaltak a szirénák, és figyelmeztették a lakosságot, hogy keressenek menedéket. Katar Védelmi Minisztériuma szintén azt közölte, hogy szerdán hajnalban elhárítottak egy, az ország területét célzó rakétatámadást.
(BBC)
Libanon szerint Izrael előzetes figyelmeztetés nélkül hajtott végre légicsapásokat szerda hajnalban Bejrút központjában, amelyekben legalább hat ember meghalt. Az izraeli hadsereg arra figyelmeztetett, hogy a főváros egy harmadik kerületét is támadni fogja.
A libanoni Nemzeti Hírügynökség (NNA) szerint a szerda hajnali légicsapás a központi Zuqaq al-Blat városrész egyik lakását érte. Ez egy sűrűn lakott terület a kormányzati negyed és több nagykövetség közelében.
Az amerikai hadsereg szerint iráni rakétakitelepüléseket bombáztak a Hormuzi-szoros mentén. A Centcom az X-en azt írta: az amerikai erők mélyen penetráló lőszereket vetettek be a megerősített iráni létesítményeken.
„Az iráni hajóellenes robotrepülőgépek ezen telephelyeken kockázatot jelentettek a nemzetközi hajózásra” – áll az amerikai hadsereg közleményében.
Irán lényegében lezárta a vízi útvonalat, amelyen a világ olajszállításának körülbelül 20 százaléka haladna át, ami jelentősen megzavarta a tengeri forgalmat, és hozzájárult a globális olajárak emelkedéséhez.
A hatalmas bunkerromboló bombák nem a levegőben, a földön vagy a cél felszínén robbannak. Nehéz, megerősített acélburkolatban készülnek, és úgy tervezték őket, hogy mélyen behatoljanak a talajba, mielőtt felrobbannak.
(BBC)
Egy iráni lövedék eltalálta az ausztráliához tartozó Al Minhad légibázist az Egyesült Arab Emírségekben, és károsított egy szállót és egy egészségügyi létesítményt. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök megerősítette a támadást, és azt mondta: nem sérült meg ausztrál állampolgár.
Albanese nem tudta megerősíteni, hogy Irán közvetlenül az Al Minhad bázist célozta-e, de hangsúlyozta, hogy Ausztrália nem áll háborúban az országgal.
„Az iráni rezsim véletlenszerű támadásokat hajt végre a régióban” – mondta a miniszterelnök.
A szövetségi kormány múlt héten bejelentette, hogy felderítő repülőgépet és rakétakészleteket küld az Egyesült Arab Emírségekbe, hogy megvédje az ausztrál állampolgárokat a Perzsa-öbölben.
Az Egészségügyi Világszervezet nukleáris katasztrófára készül, ha tovább eszkalálódik az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború, írja a Politico. Ezt a WHO kelet-mediterráni régiójának igazgatója, Hanan Balkhy mondta a Politicónak.
Hozzátette, hogy az ENSZ figyeli az amerikai–izraeli támadások következményeit Irán atomerőműveinél, és figyelnek bármilyen nukleáris fenyegetésre.
„A legrosszabb forgatókönyv egy nukleáris esemény, és ez az, ami a leginkább aggaszt minket” – mondta Balkhy. „Bárhogyan is készülünk, nincs semmi, ami megakadályozhatná a régiós és a globális kárt, és a következményeket évtizedekig viselni fogjuk.”
Balkhy azt mondta, hogy a munkatársai felkészültek egy nukleáris eseményre annak „tágabb értelmében”, beleértve a nukleáris létesítmények elleni támadásokat vagy fegyvereket is. „Gondolkodunk rajta, és tényleg csak azt reméljük, hogy nem következik be.”
Donald Trump ígéretet tett arra, hogy felszámolja az iráni rezsim által jelentett közvetlen nukleáris fenyegetést, bár nem mutatott be bizonyítékot arra, hogy az országban nukleáris fegyvert fejlesztettek volna.
Izraelnek és az Egyesült Arab Emírségeknek is vannak nukleáris létesítményeik, amik Irán rakétáinak hatótávolságán belül helyezkednek el, bár nem érkeztek jelentések arról, hogy ezeket célba vették volna. Izraelről egyébként széles körben úgy vélik, hogy jelentős nukleáris fegyverarzenállal rendelkezik.
Eddig a régióban sehol sem jeleztek radioaktív szennyeződést.
A WHO most frissíti munkatársai felkészítését arra, hogyan kell reagálni egy nukleáris esemény esetén, ideértve a tisztviselők tájékoztatását a közegészségügyi kockázatokról és arról, milyen intézkedéseket tehetnek az emberek a saját védelmük érdekében.
(Politico)
Nagy Nikoletta
Beszámolók szerint az éjszaka folyamán újabb támadások érték az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét. Az AFP és a Reuters helyi idő szerint szerda hajnalban történt robbanásokról számolt be.
A hírügynökségek biztonsági forrásokra hivatkoztak, az AFP helyszínen tartózkodó újságírói pedig robbanásokat hallottak a nagykövetség közelében.
Az amerikai létesítményt a háború kezdete óta több alkalommal is támadás érte.
(BBC)
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azt mondta, hogy a háború globális következményei mindenkit el fognak érni. Arra is utalt, hogy több nyugati politikusnak kellene fellépnie a konfliktus ellen.
„A globális következmények hulláma még csak most kezdődött, és mindenkit el fog érni – vagyontól, vallástól vagy faji hovatartozástól függetlenül” – írta az X-en. A bejegyzéséhez csatolta Joe Kent, az amerikai Nemzeti Terrorelhárítási Központ igazgatójának lemondólevelét.
Aragcsi hozzátette: egyre több hang állítja, hogy az Irán elleni háború igazságtalan. „A nemzetközi közösség további tagjainak is követnie kellene ezt a példát” – írta.
Fehér János
- Izrael végzett Ali Laridzsánival, Irán nemzetbiztonsági tanácsának titkárával és Golamreza Szolejmanival, az önkéntesekből álló Baszídzs-milícia vezetőjével is, később ezt az iráni állami média is megerősítette.
- Lemondott az amerikai terrorizmus elleni központ vezetője, Joseph Kent, mert szerinte Irán nem jelentett közvetlen veszélyt az Egyesült Államokra, ezért nem indokolt az amerikai részvétel a háborúban.
- Lengyelország nem küldene katonákat a Közel-Keletre, és az USA többi szövetségese sem lelkesedik a beavatkozásért.
- Donald Trump szerint hamarosan véget érhet a háború, Irán szerint viszont az USA nem képes elpusztítani a haderejét.
- Trump továbbra is kritikus a NATO-val, amiért nem támogatták a harcát.
- Az amerikai elnök szerint váratlanul érte, hogy a háború kezdete után Irán válaszcsapásokat indított az Öböl-országok ellen, sajtóértesülések szerint viszont erre tanácsadói előre figyelmeztették.
- Irán házelnöke szerint zárva tartják a Hormuzi-szorost, a háború vége után pedig szerinte minden megváltozik a Közel-Keleten.
