Több százmillió dolláros kárt okoztak az iráni támadások az amerikai katonai támaszpontokon
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Irán két ballisztikus rakétát indított a Diego Garcia brit-amerikai támaszpont felé – mondta a CNN-nek egy amerikai tisztviselő. A sziget az Indiai-óceánon, Irántól 3810 kilométerre található. A tisztviselő szerint egyik rakéta sem talált célba.
A Diego Garcia a Mauritiustól 1609 kilométerre fekvő Chagos-szigetek része. A szigetet az Egyesült Királyság Napoleon legyőzése után, 1814-ben szerezte meg Mauritiusszal együtt, és ugyan utóbbi 1968 óta független, a Chagos-szigetek brit fennhatóság alatt maradt. A Diego Garcia 1971 óta az amerikai légierő egyik fontos támaszpontja, gyakran használják a bombázók. Az amerikaiak és a britek a szovjet térnyerés visszaszorítása érdekében hoztak létre egy bázist a szigeten.
A támaszpontról indult több egység is az iraki háborúk során, és az Ázsiába repülő bombázók gyakran szállnak le ott. Az Egyesült Királyság nemrég felvetette, hogy átadnák Mauritiusnak, és 99 évre 136 millió dollárnyi bérleti díjat fizetnének érte, hogy a brit-amerikai támaszpont tovább üzemelhessen. Donald Trump ezt hülyeségnek nevezte.
Irán azt állítja, hogy helyi idő szerint szombaton egy izraeli-amerikai csapás eltalálta a natanzi urándúsító létesítményt – írja a CNN. Az állami média szerint radioaktív sugárzásról nincs szó, és a létesítmény környékén lévők sincsenek ilyen kockázatnak kitéve.
Az izraeli védelmi erők a CNN kérdéseire azt válaszolták, hogy nem tudnak ilyen támadásról. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is átnézte Irán adatközléseit, és ők sem látták nyomát annak, hogy megemelkedett volna a sugárzás szintje a létesítménynél. Rafael Grossi az ügynökség vezetője felszólította a háborús feleket, hogy katonai műveleteikkel ne okozzanak nukleáris incidenseket.
Ha valóban megtörtént, akkor a február végén indult háborúban ez a második alkalom, hogy találat érte a létesítményt. Az első során a bejárata sérült meg.
Az iráni támadások közel 800 millió dollárnyi kárt okoztak a háború első két hetében azokon a támaszpontokon, amiket az USA is használ – írja a BBC a saját és a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) elemzése alapján. A károk nagy része a háború első napjaiban keletkeztek, amikor Irán visszalőtt az izraeli-amerikai támadások után. Ez az összeg csak becslés, azt nem tudni, hogy a tényleges kár mekkora lehet.
A BBC küldött kérdéseket az amerikai hadügyminisztériumnak, de onnan átirányították a médiumot a Központi Parancsnoksághoz, ahol nem akartak válaszolni.
Irán Izrael és az Egyesült Államok első támadásai után többek között az USA közel-keleten elhelyezett légvédelmi és szatellites kommunikációs rendszereire mért válaszcsapást. A károk egy jelentős része a jordániai Thaad-rakétákat támogató radarrendszerben keletkezett. A CSIS szerint egy ilyen rakétarendszer önmagában 485 millió dollárba kerül, és nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták kilövéséhez használják. Az elemzések szerint további 310 millió dollárnyi kár épületekben keletkezett azokon a bázisokon, amiket amerikai egységek is használnak. Legalább három ilyen légitámaszpontot többször megtámadtak.
Ez a veszteség azonban csak egy apró része a háború költségeinek: a védelmi minisztérium szerint az első hat nap 11,3 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek, míg a CSIS szerint az első 12 nap összesen 16,5 milliárd dollárba került. A Pentagon további 200 milliárd dollárt kért a háborúra, de Pete Hegseth védelmi miniszter szerint a végső összeg még változhat.
Az USA hivatalos közlése szerint már 13 katonát veszítettek el a Február 28-án kezdődött konfliktusban. Jogvédő szervezetek szerint a konfliktusnak összesen már 3200 áldozata lehet, amiből 1400 civil volt.
Irán kész lehetővé tenni a japán érdekeltségű hajók áthaladását a globális olajszállítás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoroson, és tárgyalásokat folytat Tokióval a kérdésről – írta a Kyodo hírügynökség Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterre hivatkozva.
Aragcsi egy pénteki telefoninterjúban azt mondta: Teherán nem zárta le a szorost, ugyanakkor „korlátozásokat vezetett be” azon országok hajóival szemben, amelyek részt vesznek az Irán elleni amerikai-izraeli támadásokban. A külügyminiszter szerint Irán kész biztosítani a biztonságos áthaladást olyan országok számára, mint Japán, amennyiben az egyeztet Teheránnal. A japán külügyi és kereskedelmi minisztérium, valamint a miniszterelnöki hivatal egyelőre nem kommentálta a hírt. Aragcsi azt is mondta, hogy a hajózási kérdésről már egyeztetett Motegi Tosimicu japán külügyminiszterrel, és a tárgyalások folytatódnak, bár erről részleteket nem közölt.
Japán kőolajimportjának mintegy 90 százaléka a Közel-Keletről érkezik, döntően a Hormuzi-szoroson keresztül. Az iráni háború áremelkedést idézett elő a globális olajpiacon, ami több országot – köztük Japánt – stratégiai tartalékainak felszabadítására késztetett. A konfliktus eszkalációja fokozta az aggodalmakat a térség stabilitása és az energiaellátás biztonsága miatt. Irán elutasította az ideiglenes tűzszünetre vonatkozó felhívásokat, és hangsúlyozta: tartós megoldást, biztonsági garanciákat és kártérítést követel.
Közben Washingtonban Donald Trump amerikai elnök csütörtökön tárgyalt Takaicsi Szanae japán miniszterelnökkel, és szövetségeseit arra ösztönözte, hogy hadihajókkal járuljanak hozzá a szoros megnyitásához. A japán kormányfő közölte: tájékoztatta az amerikai elnököt arról, hogy Japán jogi keretei milyen támogatást tesznek lehetővé.
(MTI, The Japan Times)
Az amerikai pénzügyminisztérium ideiglenesen feloldja a jelenleg a tengeren lévő iráni olajra vonatkozó szankciókat, lehetővé téve annak eladását a legtöbb ország számára az olajárak alacsony szinten tartása érdekében. Ez a rövid távú engedély lehetővé teszi, hogy körülbelül 140 millió hordó olaj kerüljön a globális piacokra – közölte Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter pénteken az X-en közzétett posztjában.
Bessent szerint Iránnak nehézséget fog okozni az eladásból származó pénzügyi nyereséghez való hozzáférés. Az engedély szigorúan csak a már szállítás alatt álló olajra vonatkozik, és nem teszi lehetővé az új vásárlásokat vagy a termelést.
„Jelenleg a szankcionált iráni olajat Kína olcsón felhalmozza. Azáltal, hogy ideiglenesen felszabadítjuk ezt a meglévő készletet a világ számára, az Egyesült Államok gyorsan mintegy 140 millió hordó olajat juttat a globális piacokra, bővítve a világszintű energiaellátást és segítve enyhíteni az Irán által okozott ideiglenes ellátási nyomást. Lényegében az iráni hordókat fogjuk felhasználni Teherán ellen az árak alacsonyan tartása érdekében, miközben folytatjuk az Epic Fury műveletet” – tette hozzá a pénzügyminiszter.
A háború kezdete óta az olaj- és gázárak meredeken emelkedtek a világpiacon. A brent típusú nyersolaj ára jelenleg hordónként 112 dollár körül mozog, ami legalább 53 százalékos emelkedést jelent az elmúlt évhez képest.
(BBC)
A bahreini állami hírügynökség jelentései szerint Bahrein is csatlakozik azon országok sorához, amelyek ígéretet tettek arra, hogy támogatják a hajók biztonságos áthaladását a Hormuzi-szoroson.
„A leghatározottabban elítéljük Irán közelmúltbeli támadásait a Perzsa-öbölben közlekedő fegyvertelen kereskedelmi hajók ellen, elítéljük a Hormuzi-szoros lezárását, valamint a polgári infrastruktúra – többek között az olaj- és gázlétesítmények – elleni támadásokat is” – áll a közös nyilatkozatban, amelyet húsz ország kormányai írtak alá.
Bahrein mellett az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Kanada, Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovénia, Csehország és Románia is csatlakozott a kiálláshoz.
Ezek az országok sürgetik Iránt, hogy „azonnal szüntesse be fenyegetéseit, az aknák telepítését, a drón- és rakétatámadásokat, valamint a Hormuzi-szoros lezárására irányuló egyéb kísérleteket”. A nyilatkozatot aláíró országok kifejezték „készségüket, hogy hozzájáruljanak a szoroson való biztonságos áthaladás biztosítását célzó megfelelő erőfeszítésekhez”.
(BBC)
- Izrael éjszaka dél-szíriai célpontokra mért csapásokat, az IDF állítása szerint a drúz lakosságot ért támadásokra reagáltak.
- Pénteken Izrael újabb támadást indított Teherán ellen, miközben több dróntámadás érte a kuvaiti finomítót.
- Az iráni állami televízió szerint egy légicsapásban meghalt a Forradalmi Gárda szóvivője.
- Legyőztük az ellenséget – üzente az új iráni legfelsőbb vezető a perzsa újév alkalmából.
- Az Axios információi szerint a Trump-kormány a Kharg-sziget megszállását vagy blokádját fontolgatja, hogy rákényszerítse Iránt a Hormuzi-szoros megnyitására.
- Több ezer újabb amerikai katona érkezhet a Közel-Keletre.
- Trump szerint az USA nélkül a NATO csak egy papírtigris.
- A Hormuzi-szorosban közlekedő hajók védelmére is használhatja az USA a brit támaszpontokat.
- Trump elutasította a tűzszünet lehetőségét.
