Putyin a hallgatást vetette be az ukránok eddigi legnagyobb moszkvai dróntámadásával szemben, de hiába

„Köszönöm a rendezvény megszervezését. Ahogy Kazanytól megszokhattuk – túlzás nélkül minden a legmagasabb nemzetközi mércével zajlott” – hihetetlen, de Vlagyimir Putyintól a Ria Novosztyi hírügynökség nyitóoldalán ez volt az egyetlen hír fél nappal azután, hogy Moszkvát minden korábbinál nagyobb dróntámadás érte Ukrajna felől.

Ez újabb bizonyítéka volt annak, hogy az orosz–ukrán háború nemcsak az ukrajnai fronton nem alakul a Kreml tervei szerint, de már a hátországban sem. Annak ellenére is próbáltak visszafogottan beszámolni az orosz fővárost és környékét ért támadásról, hogy több helyen sűrű fekete füst szállt a magasba.

A köztévé hallgat, a nép beszél

Az államilag végletekig ellenőrzött orosz csatornákon visszafogottan számoltak be a célt ért ukrán dróntámadásról, bár az írott sajtóban néhány rövid riport megjelent róla. Közben viszont tömegével jelennek meg civilek videós bejegyzései arról, hogy a fővárosban élők döbbenten nézték, ahogy a háború az ő mindennapjaik részévé válik.

Igaz, a panaszkodással óvatosan kell bánniuk az átlagpolgároknak, hiszen egyre kevesebb az elérhető netes felület, az állam egyre szorosabb kontroll alá veszi a digitális teret, és bíróság elé is egyre könnyebben lehet kerülni hazaárulás vádjával a hadsereg hitelének megingatása vagy az álhírek terjesztése címén.

Pedig nehéz lenne úgy tenni, mintha nem robbant volna fel egy olajfinomító, amely kisebb olajesővel borította be a környéket.

Az oroszok szerint légvédelmük csaknem 194 ukrán drónt lőtt le, ami jóval több, mint a háború folyamán bármikor. A csapásokban így is súlyosan megrongálódtak a Moszkva délkeleti részén, Kapotnyában található kulcsfontosságú olajfinomító egységei. Ez további zavarokat okozhat a rendszeresen az orosz olaj-infrastruktúrát célzó ukrán dróncsapások miatt helyenként már így is akadozó üzemanyag-ellátásban. Az olajfinomítót egy hónapon belül már harmadszor, ezen a héten pedig másodszor érte találat.

Az egyik videón jól látható, amint sűrű, fekete füst gomolyog a finomító egyik részéből, majd egy újabb hatalmas robbanás rázza meg a komplexumot, amely a levegőbe repíti egy nagy méretű üzemanyagtartály tetejét. Egyes források szerint egy légvédelmi rakéta felelhetett a tető felrepülésével járó becsapódásért, de ezt egyelőre nem erősítették meg.

Egy időre leállt a 13 milliós főváros összes repülőtere is. Halálos áldozatról nem számoltak be, de 17 ember megsérült. A támadás erejét jelzi, hogy az eddigi legnagyobb drónhullám májusban volt, akkor 81 drónt kellett likvidálnia a légvédelemnek.

A moszkvai csapások ráadásul csak egy részét tették ki annak a támadási hullámnak, amelyet Ukrajna végrehajtott. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint 24 óra alatt országszerte 1000 drónt és négy ukrán robotrepülőgépet fogtak el és semmisítettek meg. A déli Rosztovi területen egy olajraktárt is találat ért, ott egy ember életét vesztette. Andrej Vorobjov, a Moszkvai terület kormányzója a TASZSZ állami hírügynökségnek azt mondta, hogy a Moszkva melletti Zsukovszkijban egy lakóházat is dróntalálat ért. A támadás megrongálta az épület szerkezetét és több erkélyt, de személyi sérülés itt nem történt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a dróntámadás válasz volt az előző heti orosz csapásra Kijev ellen.

„Nem akarjuk ezt a háborút, és soha nem is akartuk. De ha Ukrajna ég, Moszkva is égni fog

– jelentette ki. – Az elmúlt napokban minden szövetségesünk méltatta csapásaink pontosságát és hatékonyságát.” Szerinte ideje véget vetni a háborúnak, Oroszországnak meg kell tennie a szükséges diplomáciai lépéseket.

A támadások másnap sem álltak le. Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanin pénteken a Meduza szerint azt mondta, hogy pénteken délután 35 közeledő drónt szedett le az orosz légvédelem.

A drónok alapjaiban írják át a hadviselési stratégiákat, olcsón képesek leterhelni a légvédelmet és kevés találat esetén is nagy értékeket megsemmisíteni – ez már akkor látható volt, amikor Ukrajna haditengerészet híján is képes volt visszaszorítani az orosz flottát a Fekete-tenger keleti felébe.

Május 9-én biztonsági okokból a győzelmi ünnepet rövidítette le a Kreml, júniusban a szentpétervári gazdasági fórum alatt csapódott ukrán drón az északi nagyvárosba. Oroszország egyes részein a polgári üzemanyag-ellátás is akadozik, miután az olajfinomítók különösen vonzó célpontok: érzékeny ponton elérve nagy kárt lehet okozni és a kapacitás kiesése hosszabb távon is gondot okoz. „Ukrajna képes fenntartani a nyomást az orosz olajipar ellen”, ezért a javítások ellenére is 20-22 százalékkal csökkent egy év alatt az orosz finomítókapacitás – mondta korábban Rácz András Oroszország-szakértő a Telexnek.

Az orosz rakéta- és dróncsapások is rendszeresen elérik Ukrajna városait – hétfőn még az ezeréves kijevi barlangkolostor, a Pecserszka Lavra épületegyüttesénél is tűz ütött ki egy becsapódás után –, de ezek a támadások sem pszichológiai, sem katonai téren nem hoznak áttörést a kelet-ukrajnai fronton nagy veszteségek árán is csak nagyon lassan előrehaladó orosz erőknek.

Putyin inkább másoknak ad szót

Az orosz elnök tehát nem szólalt meg az ügyben, pedig önmagában a részvétele az Oroszország–Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége kazanyi csúcstalálkozóján nem lehetett akadály, elvégre ugyanonnan az orosz külügyminiszter mégis tudott valamit reagálni. Igaz, Szergej Lavrov is kerülte, hogy súlyos kudarcként beszéljen az orosz légvédelem hiányosságát is jelző akcióról.

Ezen gyorsan túllendülve inkább közölte, hogy Oroszország „rendszeres csapásokat hajt végre ukrajnai célpontok ellen”. Más kérdés, hogy az orosz haderő évek óta ezt teszi Ukrajna városaival, így még talán az orosz nyilvánosság előtt sem volt túl meggyőző Lavrov azzal, hogy: „Régóta meggyőződésem, hogy a szavak itt már nem elegendők. Nem véletlenül jelentette be az elnök a közelmúltban, hogy a kijevi terrorista újabb kirohanása után tömeges csapásméréseket fogunk végrehajtani.”

A külügyminiszteren kívül még az elnök tanácsadója szólalt meg, Jurij Usakov szavaiban azonban inkább a Lavrovénál visszafogottabb szóhasználat volt a feltűnő: szerinte a Moszkvát ért dróncsapás és a Brjanszk közelében egy buszt ért találat „nem viszi közelebb a személyes kapcsolatfelvételhez a kijevi rezsim vezetőjét és az elnökünket”. Majd megjegyezte, hogy egyébként Putyin korábban már jelezte tárgyalási készségét Zelenszkijnek.

Ez valójában azt jelentette, hogy Putyin hajlandó lenne a békére, ha Ukrajna eddig elfoglalt ötödrésze mellé a Donyec-medence ukrán ellenőrzés alatt maradt részét is megkapná, miközben Ukrajna semmilyen nyugati nemzetközi garanciával alátámasztott védelmet nem kaphatna az orosz támadások későbbi folytatásával szemben.

A fentieknél azonban sokkal beszédesebb Putyin hallgatása. Ez nyilván kísérlet arra, hogy ne kössék össze a kudarccal és egyébként is kisebbnek tűnjön a történtek jelentősége, de a robbanás túlságosan szem előtt van ahhoz, hogy ez sikerüljön. Ráadásul a térség üzemanyag-ellátásának feléért felelős üzem kiesése nyomán jó eséllyel sorok állnak majd a benzinkutak előtt Moszkvában is, ami eddig inkább a gyakrabban támadott dél-oroszországi térségben fordult elő.

A Kreml elvesztette Trumpot?

A Kreml gondjait tetézi, hogy a fronton sincs érdemi változás, az elmúlt másfél-két év fölénye is csak nagy veszteséggel vezetett minimális területnyereséghez. Az ukrán védelmi vonalak nem omlottak össze, miközben az ukrán dróngyártás évi hétmilliósra futott fel, az eszközök egyre kifinomultabbak, az öngyilkos drónok után már lövésre képes változatok is megjelentek. Tökéletesednek a tengeri drónok valamint a lövészárkokba ellátást juttató, sőt, a sérültek kimentésére alkalmas teherhordó drónok is. Ezek együtt még inkább csökkentik az esélyét annak, hogy az oroszok képesek lennének kimozdítani a frontvonalakat.

Közben Putyin a jelek szerint éppen kevésbé hat Donald Trumpra, aki tavaly még vörös szőnyegen fogadta őt az alaszkai Anchorage-ben, félretolva Ukrajna és az európai szövetségesek aggályait. Az amerikai elnöknél akkor szerzett orosz diplomáciai előny mostanra láthatóan szertefoszlott. A Kreml egyre kevésbé remélheti, hogy kizárólag az ő szempontjai alapján, lényegében Ukrajna kapitulációját előíró békét tudna kikényszeríteni.

Márpedig Putyin az utóbbi évben – remélve, hogy a fronton mégis képes lesz az áttörésre – annyira az általa „anchorage-i elveknek” nevezett szempontokhoz kötötte a béketárgyalásokat, hogy az enyhébb feltételek egyértelműen a kudarc beismerését jelentenék. Azt, hogy az eddig legalább félmillió orosz katona halálával és 800 ezer súlyos sebesülttel járó, villámháborúként elképzelt, de már ötödik éve tartó háború a közelébe sem ért az eredeti céloknak: sem egész Ukrajnát nem sikerült ellenőrzése alá vonnia, sem megfosztania az országot a fekete-tengeri kijárattól.

Sőt, az eddig megszerzett 120 ezer négyzetkilométer teljes ellenőrzése, elsősorban a szárazföldi összeköttetés biztosítása a Krímmel is egyre nagyobb gondot jelent az orosz erőknek – megint csak leginkább az ukrán drónok miatt.

Az ukrán védelem újabb lendületet kaphat

Az orosz vezetésnek újabb intő jel, hogy Ukrajna diplomáciai sikert könyvelhetett el a héten a G7 franciaországi csúcstalálkozóján: az elnöksége alatt többnyire inkább Oroszország felé hajló amerikai elnök egyetértésével született Ukrajnát támogató közös nyilatkozat, amely kimondja az ország területi sérthetetlenségét. Márpedig Trump korábban nem zárta ki, hogy az oroszok javára Ukrajnának további területeket kellene átadnia. Ehelyett most minden korábbinál nagyobb az egyetértés a transzatlanti kapcsolatokat eddig nem sokra becsülő amerikai elnök és európai szövetségesei között.

Ráadásul a deklaráció konkrét nyugati ígéreteket is megfogalmaz, további fegyverszállítmányokat, az ukrán légvédelem megerősítését és amerikai rakétalicencek átadását írja elő, amellyel a rakétagyártás is felpörgethető lesz.

Az események felgyorsulását jelzi az is, hogy a NATO 32 tagját és további 25 államot összefogó Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoportja csütörtökön a NATO brüsszeli központjában tartott csúcstalálkozón arról döntött, hogy egymilliárd dollár értékben szereznek be rakétákat az Ukrajnának európai forrásból amerikai fegyvereket biztosító PURL-program keretében. Az ukrán védelmi miniszter szerint az említett programon kívüli további támogatásokkal együtt a csoport által biztosított támogatás összértéke eléri a négymilliárd dollárt.

Csak Németország 400, Svédország 100 millió dollárt juttat Ukrajnának amerikai Patriot légvédelmi rakétákra. Igaz, az egyenként kétmillió dolláros rakéták nem dróntámadás, hanem rakétacsapás ellen hatékonyak. Belgium pedig a korábbi ígéretét bővítve még az idén három teljes és négy, alkatrésznek alkalmas F–16-os vadászgépet ad át Ukrajnának.

A Brüsszelbe az EU-csúcsra is meghívott ukrán elnök csütörtökön arról beszélt, hogy Oroszország ugyan nem nyerhet, ám rakéta- és dróntámadásai továbbra is súlyos fenyegetést jelentenek: „Hozzák meg a döntéseiket már a mostani találkozón, hogy mielőbb hozzájussunk a védelemhez szükséges fegyverekhez – mondta Zelenszkij. – Oroszország mindennap támad, ezért ne halogassák egy nappal sem azt, amit a PURL programon keresztül meg lehet valósítani már ma is.”