Leálló erőművek és gyárak, vészesen apadó folyók, erdőtüzek – egész Európa küzd a hőséggel

Idén már a negyedik, negyven fokot is elérő hőhullám és szárazság söpör végig Európán, ami miatt egymás után állnak le, vagy csökkentik termelésüket az erőművek, gyárak és üzemek. A vízhiány miatt több folyóban is vészesen alacsony a vízállás, ami a hajózás korlátozásához vagy akár leállításához vezetett, és több milliárd eurós károkat okoz az európai gazdaságnak. Közben települések sorra vezetnek be vízkorlátozásokat, több ezer eurós pénzbírságot helyezve kilátásba a szabályszegőknek, és arra kérik az embereket, hogy igyekezzenek spórolni az árammal.

A hőség okozta magyarországi helyzetről folyamatosan beszámolunk. Energia-krízishelyzet jöhet – jelentette be csütörtökön Magyar Péter miniszterelnök, miután közölte, az aszály és a Duna alacsony vízállása miatt le kell majd állítani a Paksi Atomerőművet, aminek teljesítményét fokozatosan vették vissza az elmúlt napokban. „Vagy még ma, vagy valamikor holnap leáll a Paksi Atomerőmű utolsó turbinája is” – mondta a kormányfő vasárnap este. Arról, hogy milyen durva stresszteszt lesz a paksi atomerőmű példátlan leállítása, ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.

Egy szombati kormányrendeletben pedig önkéntes korlátozást kértek az ipari nagyfogyasztóktól, aki pedig nem tartja be a vállalásait, szankciókra számíthat. Már majdnem 300 cég jelentett be önkéntes korlátozást hétfőre, egyelőre nem kell elrendelni kötelező korlátozást. Magyar Péter közölte, hogy a korlátozási lánc legvégén áll a lakosság. Már csütörtökön így is százezrek döntöttek úgy, hogy később töltik az autót, feljebb veszik egy fokkal a klímát, és kivárnak a mosással, a 17-22 órás időszak különösen fontos.

Szakemberek közben arra figyelmeztetnek, hogy az elkövetkező években az idei forró nyár lehet az általános Európában, sőt, könnyen lehet, hogy idővel úgy fogunk visszatekinteni a 2026-os évre, mint ami nem is volt annyira különösen meleg.

Komoly bírsággal sújthatják a vízpazarlókat

Az aszállyal járó hőség miatt Németországban is arra szólították fel az embereket, hogy spóroljanak az árammal, valamint a vízzel, és legalább nyolcvan helyen vezettek be különböző fokú tiltásokat és korlátozásokat a vízhasználatra. Súlyos, akár a százezer eurót is elérő pénzbírságot (kb. 36,5 millió forint) helyeztek kilátásba a szabályszegőknek.

München városában leállítottak tíz nagy szökőkutat, és július közepén megtiltották a lakossági fogyasztóknak egyebek mellett az otthoni autómosást, a medencék feltöltését, vagy a napközbeni locsolást. A szabályszegőket a hatóságok először csak figyelmeztetik, de akár ötvenezer eurós bírságot is kaphattak volna. Ilyet végül egy alkalommal sem kellett kiosztaniuk.

Franciaország területének több mint nyolcvan százalékán van érvényben valamilyen vízkorlátozás mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra. A hatóságok 1500 és 3000 eurós (kb. 550 ezer és 1,1 millió forint) pénzbírságot is kiszabhatnak azokra a lakosokra, akik a tiltások ellenére autót mosnak, kertet locsolnak, vagy feltöltik medencéjüket, bár inkább az ipari és mezőgazdasági szabályszegőkre koncentrálnak.

Monique Barbut környezetvédelmi miniszter pedig már egyenesen vízháború veszélyére figyelmeztetett, miután egy szélsőjobboldalhoz köthető mezőgazdasági szakszervezet a gazdákat az öntözési tilalmak megszegésére szólította fel.

Horvátországban víztakarékossági intézkedéseket vezetett be az észak-dalmáciai Zára (Zadar) és környékének vízszolgáltatója saját vasárnapi bejelentése szerint, miután a tartós aszály és a megnövekedett nyári fogyasztás miatt a víznyerő helyeken a mért vízszint a megengedett minimum közelébe csökkent, írta az MTI.

Apadó folyók, leálló erőművek, kiszáradt termőföldek

Franciaországban az EDF állami energiavállalat bejelentette, hogy le kellett állítania a Toulouse közelében lévő Golfech-2 atomreaktort, és a szintén az ország déli részén található Tricastin atomerőműnél pedig a hűtéshez használt folyóvíz túl magas hőmérséklete miatt korlátozhatják az éjszakai áramtermelést.

A nyári hőhullámok miatt a cég több atomreaktort is kénytelen volt leállítani, vagy csökkenteni a termelést. A cég közölte, hogy a tartós hőség és a jelentős eső elmaradása miatt a vízerőműveknek is kevesebb víz jut. Az EDF 8,7 milliárd eurót tett félre arra, hogy az energiahálózatot, köztük az atomerőműveket felkészítsék a hőségekre.

Szerbiában ötvenéves történelmi mélyponton van a Duna vízállása, ami miatt az ország legnagyobb vízerőművének kapacitása a harmadára csökkent. A hajózást nehezítő vízállás miatt a teherszállító hajók csak 30-40 százalékos kihasználtsággal tudnak haladni, és van olyan kikötő, ahova napokig egy teherhajó sem jutott el – írta az AFP. Aleksandar Vučić szerb elnök szerint elképzelhető, hogy a Duna alacsony vízállása miatt „egy-két napon” belül a pancsovói finomítónak ideiglenesen le kell állítania a termelést.

A Duna alacsony vízállása az olajimportra is hatással volt, júliusban a tervezett mennyiségnek mindössze a negyedét tudták leszállítani, péntekre pedig le kellett állítani egy, a Duna–Tisza–Duna-csatorna vízellátásában kritikus szerepet játszó szivattyúállomást. A Vajdaságban pedig több helyen megtiltották az öntözést, pénzbírságokat helyezve kilátásba a túlzott vízhasználatért.

Romániában üzembe helyezésük óta először lehet arra szükség, hogy mindkét atomreaktort leállítsák Csernavodán, mivel a Duna jelenlegi alacsony vízhozama nem teszi lehetővé működtetésüket. A tervezett leállítás hátterében ott is a hűtéshez szükséges vízmennyiség hiánya állt. Normál körülmények között a cernavodai atomerőmű Románia villamosenergia-fogyasztásának átlagosan ötödét fedezi. A román kormány pénteken úgy döntött, hogy egyelőre a Duna egyik ágának elterelésével biztosítják a reaktor működését, és egy Duna-parti sziklát is felrobbantanak, de ez várhatóan nem lesz elég tartós megoldás.

Ausztriában nagyjából harmadával csökkent a vízerőművek áramtermelése, de egyes kisebb erőműveknél a felére esett vissza, és többet teljesen le kellett állítani. A szárazság miatt az állatok takarmányozása okoz nehézséget a gazdáknak, akik már kénytelenek a télre félretett készleteket használni. „Általában zöldtakarmánnyal – vagyis friss takarmánnyal – etetjük őket, de jelenleg semmi sem áll rendelkezésre” – mondta egy gazda az ORF-nek. Ausztriában az első hét hónap több mint száz éve a legszárazabb volt, a legújabb hőhullám pedig ezt fejeli meg még jobban.

Németországban közben a Rajna alacsony vízállása okoz gondokat az ipari termelésben, miután a teherszállító hajók csak csökkentett kapacitással, vagy egyáltalán nem tudják eljuttatni a termeléshez szükséges alapanyagokat egyes gyárakba és üzemekbe. „A Felső-Rajna és a Majna folyók mostanra gyakorlatilag el vannak választva az Amszterdam–Rotterdam–Antwerpen (ARA) kereskedelmi központtól” – idézte az Euronews az Argus piackutató cég szerdai jelentését.

A problémát csak fokozza, hogy a Rajna egyik oldalán felújítás miatt hónapokra lezártak a teherszállítás elől egy vasútvonalat, bár a vasúti szállítás csak egy részét tudná átvenni a kieső vízi szállításnak – írta a Handelsblatt.

Kölnnél szombaton már történelmi léptékben is rekordalacsony szintre csökkent a Rajna víze.

A német Kereskedelmi és Iparkamara (IHK) közben arra figyelmeztetett, hogy hiány alakulhat ki szénből, nyersolajból és földgázból, amiket jellemzően hajókon szállítanak, és az ellátási lánc első láncszemének számítanak több iparágban is, emiatt több vállalat termelését is érintik.

A Tagesschau ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2018-as történelmi alacsony vízszint a becslések szerint 2,4 milliárd eurós kárt okozott. A Prognos gazdaságkutató cég elemzése szerint a júniusi hőhullám két hete alatt a német gazdaság 6,32 milliárd eurós kárt szenvedett el, míg az Allianz egy tanulmánya szerint 2026 és 2030 között a hőség 120 milliárd eurós gazdasági kiesést okozhat.

A hőhullámok katasztrofális hatással voltak a mezőgazdaságra szerte Európában, és ez várhatóan az árakra is hatással lesz. A kiesett termések miatt Nagy-Britanniában már most 50-90 százalékkal emelkedett egyes zöldségek ára. Az idei év „a legrosszabb volt” – mondta a Guardiannek egy brit répatermesztő. A gazdák szerte Európában elkezdték a felkészülést a változó időjárásra, de a folyamat sokkal gyorsabban zajlik, mint amire számítottak.

Becslések szerint csak a júniusi hőség miatt nagyjából kilencmillió tonna gabona semmisült meg az Európai Unióban és Nagy-Britanniában, kétmilliárd eurós veszteséget okozva a gazdáknak. Az Európa legnagyobb gabonatermesztőjének számító Franciaországban a búzatermés várhatóan négy százalékkal lesz alacsonyabb tavalyhoz képest, kukoricából pedig a vártnál hárommillió tonnával lesz kevesebb.

Egész Európában a vártnál nyolc százalékkal kevesebb kukoricával számolnak, és Magyarországon is megsínylette a termés a hőséget és az aszályt. A hőség az állattenyésztőket sem kíméli, Franciaországban júniusban pár nap alatt hárommillió csirke pusztult el.

Erdőtüzek pusztítanak

Még mindig nem sikerült megfékezni Görögországban az erdőtüzet – írta vasárnap az AP. Athén közelében súlyos baleset is történt oltás közben: két oltást végző helikopter összeütközött, az egyik pedig lezuhant. Mindkét gépen 2-2 fős személyzet volt. Az elmúlt héten ezen kívül három tűzoltó is életét vesztette a BBC szerint.

Görögországban Nyugat-Attikát érinti a legsúlyosabban a tűz. Az erős széllökések korábban többször is akadályozták az oltást, mivel a helikopterek nem tudtak felszállni, és vizet meríteni. A szél helyenként 100 kilométer/órás sebességgel fúj. „Vannak pillanatok, amikor a természet ereje és az időjárási jelenségek minden emberi tervezést és műveleti képességet felülírnak” – írta Kiriákosz Micotakisz miniszterelnök a közösségi médiában.

Franciaországban szintén komoly erdőtüzekkel küzdenek. Bár több hét után végre sikerült megállítani a tüzek terjedését, még mindig több helyen folyik az oltás. A nyugati Gironde megyében és a déli Provence tartományban több mint 3000 tűzoltó dolgozik. Az elmúlt napokban 224 000 embert evakuáltak az érintett területekről, ami a legnagyobb evakuációs intézkedése a második világháború óta. Összevetve 420 négyzetkilométeres terület égett le az országban.

Spanyolországban az elmúlt héten több tízezer hektáron pusztítottak erdőtüzek. A hatóságok szerint a legnagyobb forrópontokon már sikerült ellenőrzés alá vonni a lángok terjedését. Egyes települések lakói visszatérhettek az otthonukba, de még mindig nem hagyhatják el a házaikat.

Elkerülhetetlen a felkészülés

Ahogy arról június végén írtunk, óriási gazdasági károk várnak Európára, ha nem készül fel jobban a hőhullámokra. Arról, hogy a magyar civilek hogyan készítenék fel a klímaváltozásra az országot, itt olvashat részletesen. Az Európai Unió pedig július közepén mutatta be új klímapolitikai javaslatcsomagját, amiről itt írtunk.

A német hatóságok közben a Rajna medrének mélyítését és átalakítását tervezik annak érdekében, hogy a kulcsfontosságú vízi út szárazság esetén is hajózható maradjon, de környezetvédők ezt veszélyesnek tartják. Szerintük ez súlyos ökológiai károkat okozna a folyóban, miközben a víz továbbra sem lenne elég mély a hajózáshoz.

Hajógyártók közben sekélyebb vízben is használható teherhajók építésével oldanák meg a problémát, egy másik megoldás pedig nagyobb raktárak építése lehet a nyersanyagok tárolására, valamint a nagy hajókról történő áttérés a kisebb hajók használata – írta az Euronews.

A felkészülésre biztosan szükség lesz. Európa az 1980-as évek óta a leggyorsabban melegedő kontinens, a globális átlag kétszeresével nő az átlaghőmérséklete, ami egyre gyakoribb és súlyosabb hőhullámokkal, extrém időjárási jelenségekkel, esőzésekkel és áradásokkal is együtt jár. Ahogy a német szövetségi környezetvédelmi ügynökség (UBA) igazgatója, Dirk Messner mondta egy interjúban: „Ha öt vagy tíz év múlva visszatekintünk a mai napra, nagy valószínűséggel azt fogjuk mondani, hogy 2026 meglehetősen hűvös év volt.”