Von der Leyen az évadnyitó beszédében: Április 12-én a magyarok a kezükbe vették a jövőjüket, Európát választották

Ha ma Európára nézek, azt látom, hogy az EU állapota egyszerre a valaha volt legerősebb és a legtörékenyebbnek tűnik – jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a politikai évadot megnyitó strasbourgi beszédében. A két kijelentés egymást kizárónak tűnik, de egyszerre igaz, és kivételes időket jelez, a változás sebessége elképesztő – mondta Von der Leyen az Európai Parlamentben (EP-ben).

Európa úgy döntött, hogy a saját útját építi. Ezen dolgoztak az elmúlt években, és egy erősebb, függetlenebb Európa bontakozik ki, amely megvédi a jólétét, kilépett az orosz fosszilis energia mérgező függőségéből, fenntartja a szociális modelljét, és gyökeresen átalakította, hogyan védje magát, az elmúlt öt évben közel 80 százalékkal emelve az ilyen kiadásokat. Kiálltak Grönland mellett, amikor fenyegették, és egymás mellett, amikor drónok hatoltak az EU légterébe.

Régi barátságok gyengültek meg, egy nyíltan ellenséges világban kell boldogulnunk, ahol egy invázió zajlik a kontinensen, mások is kitörtek a környéken, a globális gazdasági versenyt az ipari kapacitásokért zajló harc határozza meg, és narratívák csatája igyekszik lazítani a bizalmat Európában, hogy megbénítsa a demokráciáinkat. Szédítő tempóban változik a világ, amit az árnyalatok visszaszorulásában és a szélsőségek előretörésében látunk, az aggodalmakat fegyverként használják, hogy éket verjenek közénk – „időnként kívülről, de túl gyakran belülről”.

„Az utunk világos: egy független Európa építése, amely cselekvőképes. Semmi sem téríthet el minket ettől.”

Európa sorsát az európaiak kezében kell tartani. Választhatunk, hogy összeállunk-e az európai eszménk mögött, hogy együtt dönthessünk a saját sorsunkról, vagy hagyjuk, hogy az autokraták megbízottjai és bábjai aláaknázzák a demokráciánkat. Legyenek akár az ultranacionalisták vagy EU-ellenesek, az orosz beavatkozás vagy dezinformáció – a név más, de a cél ugyanaz: megvetik az értékeinket, és össze akarják zúzni az európai egységünket. Ne csak ez ellen harcoljunk, hanem együtt küzdjünk az európai eszménkért.

A demokráciánkat veszélyeztető fenyegetések nem csak kívülről jönnek. Antidemokratikus és EU-ellenes erők felemelkedésének vagyunk tanúi, de

semmi sem elkerülhetetlen, nézzük csak meg Magyarországot. Április 12-én a magyarok a kezükbe vették a jövőjüket. Európát és a demokráciát választották, visszahozták Magyarországot Európa szívébe, ahová tartozik,

ez a nap sokáig az emlékezetünkben marad – jelentette ki az országgyűlési választásról. Elkezdték évek visszacsúszását visszafordítani, gyorsul a korrupció és az állam foglyul ejtése elleni harc. Valódi haladást értek el az alapjogoknál és az akadémiai szabadságnál, több milliárd eurónyi befektetés szabadul fel, bár még bőven van munka.

Von der Leyen szerint az EP-nek köszönhető, hogy megerősítették a kapcsolatot a jogállamiság és az uniós források között. A következő költségvetésben ennél tovább kell menni, mert a jogállamiságnak kötelezőnek kell lennie az uniós forrásokhoz most és a jövőben.

A gazdaságunk a vártnál jobban bírta a közel-keleti háború hatásait, a munkanélküliség rekordalacsony szint közelében áll, az euró a világ egyik vezető fizetőeszköze, de a magasabb energiaárak és kamatkiadások nyomása árt az embereknek és a cégeknek. Gyorsabban végre kell hajtani a Draghi- és Letta-jelentések gazdasági javaslatait, de haladnak, az uniós intézmények megállapodtak egy 2027 végéig tartó menetrendről. Tucatnyi egyszerűsítési csomaggal évi 17 milliárd eurót takarítanak meg a cégeknek, de ez nem lehet egyirányú, utalt arra a folyamatra, amikor valamit nem uniós szinten szabályoznak, mire a tagállami törvényhozások nekiállnak széttartó szabályokat hozni. Von der Leyen szerint ez ellen a „goldplatingnek” nevezett jelenség ellen is fel kell lépniük.

A Hormuzi-szorosban kitört háborúból úgy lett 90 milliárd eurónyi többletköltsége az EU-nak, hogy egyetlen energiahordozó-molekulával sem kaptunk többet, utalt Donald Trump háborújára Irán ellen. Az energiának – legyen az akár például megújuló vagy atom – technológiasemlegesen növelnie kell Európa függetlenségét. 2040-re meg kellene duplázni az áram részesedését, így évi 260 milliárd euróval kevesebb fosszilis energiát kellene behozni. Ehhez termelés és tárolás kell, ezért van szükség a nemrég bemutatott hálózatfejlesztési tervre, „tegyük Európa jövőjét elektromossá”.

Az egyensúly hiánya a kínai kereskedelemben „elérte a fordulópontot” azzal, hogy már napi egymilliárd euró a különbség a behozatal és a kivitel között. Már itt van a „második Kína-sokk”, ami leépíti az európai ipart, és fenntarthatatlan. Párbeszédet kezdtek Kínával, de ennek már eredményekhez kell vezetnie – figyelmeztetett az ügyre, amely a legutóbbi EU-csúcson is téma volt. Javasolta, hogy közösen tartalékoljanak a többek között elektromos autókhoz, akkumulátorokhoz, csipekhez is szükséges ritkaföldfémeket, amelyek behozatalában az EU főleg Kínától függ, de nem egyedül próbál más forrásokat is keresni.

Új saját bevételekre van szükségünk – hangsúlyozta az EU 2028-2034-es költségvetésénél, amelynek a sarokszámairól év végéig szeretnének megegyezni.

Egy új csomagot mutatnak be a bankok szabályozására az egyszerűsítésért, és a széttagoltság ellen, mert olyan rendszer kell, amelyet növekedésre építenek, nem csak stabilitásra – utalt arra, hogy hiába takarítanak meg sok pénzt az európaiak, ez csak óvatosan jut el a pénzintézeteken keresztül a cégekhez.

A minőségi munkahelyeket rendelettel segítenék elő, „még az év vége előtt eredményeket fogunk felmutatni”.

A klímaváltozásnál az idei nyár volt az igazság pillanata: lángok mardosták a kontinenst az ír erdőktől Görögországig, 660 ezer hektár égett le, olyan folyók tűnnek el a szemünk előtt, mint a Duna, több mint 35 ezren haltak meg a hőhullámok alatt az időjáráshoz köthetően.

„Ez csak egy puszta előzetes volt: ezek voltak a valaha volt legforróbb nyári hónapok, de valószínűleg az elkövetkező évek legenyhébbjei”,

Európa a világszintű átlag kétszeresével melegszik fel, ezért tartani kell a klímapolitikai célokat. Alkalmazkodásra is szükség van, erre hamarosan egy új tervet mutatnak be – ígérte. Azonosítják a száz legsebezhetőbb európai területet, felmérik a kockázatokat, és azt, hogy hogyan kezeljék ezeket. Egy biztosítási szövetséget is felállítanak, mert a károkat gyakran nem fedezik biztosítások, és ilyenkor a nemzeti költségvetésekre hárul a teher, valamint egy hőhullámtervet is kidolgoznak korai riasztással, jobb egészségügyi felkészüléssel. Az ivóvíz negyede elveszik a csövekből, ezért külön fejleszteni fogják a vezetékeket.

A mesterséges intelligenciánál csak ízelítőt jelentenek a jövőből az olyan incidensek, ahol kitörtek a környezetükből az MI-ügynökök, rosszindulatú részleteket illesztettek be kódokba. Az uniós MI-rendelet kulcsfontosságú, de össze kell fogni a hasonlóan gondolkodó partnereinkkel. Meghívja az élvonalbeli AI-laboratóriumokat, hogy megvitassák, hogyan támogathatják az ágazati törekvéseket a modellek fejlesztésének lelassítására. Öt területen, például az egészségügyben és az űrkutatásban viszont „gyökeres változást hozó kezdeményezéseket” ígért novemberre. „Igent mondunk a mesterséges intelligenciára”, de emberi kontroll alatt.

A gyereket, a figyelmüket és az elméjüket „foglyul ejti” a közösségi média, ami például alváshiányhoz, idegességhez, önártalmakhoz és egyre többször öngyilkosságokhoz vezet. Egy szakértői csoport nemrég bemutatott jelentése alapján

javaslatot tesz a 13 éves korhatárra a közösségi médiánál, és 13-15 éves kor alatt se lehetne személyes profilt létrehozni, csak egy „miniprofilt” szülői felügyelettel korlátozott funkciókkal és időkorláttal.

Kötelező lenne eleve biztonságosra tervezni az ilyen alkalmazásokat és oldalakat a 15-18 éves felhasználóknak.

„Elszörnyedtem a képeken Ratko Mladić belgrádi temetéséről”,

a bővítési folyamatban az uniós értékek nem alku tárgyai – jelentette ki az elítélt háborús bűnös búcsúztatásáról, ahol magas rangú szerb állami tisztviselők is feltűntek.

Új biztonsági fórumot hozna létre többek között Kanadával, Ukrajnával, Norvégiával, az Egyesült Királysággal.

A beszédet az EP-ben meg is vitatják. A testület elnöke, Roberta Metsola szerint ma őszintén meg kell nézni, hol áll Európa, eldönteni, milyen Európát akarunk, és meglelni a bátorságot, hogy felépítsük.

Mi ez a beszéd?

Gyakorlatilag a nyári szünet utáni uniós politikai szezont nyitja meg Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság aktuális elnöke 2004 óta szinte minden évben ilyenkor értékeli, hol tart az Európai Unió, és felvázolja, mik a tervei a következő egy évre, így ilyenkor ismertet számos új jogszabály-javaslatot, kezdeményezést. A tavalyi az első ilyen alkalom Von der Leyen 2024-es újraválasztása óta. Az akkori ígéretei között volt

• drónfal (ebből egy tágabb körű, de még csak alakuló védelmi rendszer terve lett);
• a gyerekek mentális egészségének védelme a közösségi média hatásaitól (erre egy nemrég bemutatott szakértői elemzés alapján csütörtökön mutatnak be javaslatot, Von der Leyen már korábban közölte, hogy egyetértést lát egy korhatár mögött);
• orosz vagyonnal finanszírozott kölcsön (ezt a leginkább érintett Belgium által követelt garanciák miatt jegelték, bár mostanában ismét több kormány pedzegeti);
• a lakhatási válság elleni fellépés (ebből stratégia és jogszabály-javaslat lett);

Bár a beszéd neve az USA elnökének hasonló éves beszédét koppintja, a tartalmát egyből meg is vitatják az európai parlamenti képviselőkkel. Információink szerint a mostani alkalomra az eddigi legtöbb újságírót regisztrálták a helyszínen.

A beszédre rendhagyó módon egy nem uniós ország vezetője, Mark Carney is beült. Kanada miniszterelnöke – aki idén sok tekintetben Von der Leyen tavalyi, átalakuló világrendről szóló beszédét visszhangozva a középhatalmak összefogását sürgette – másnap szintén felszólal az EP ülésén.