Trump egész Grönlandot akarta, végül két katonai bázist kapott, és mindenki fellélegzett
„Diplomáciai mestermű.” Így értékelték a dán lapok az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között létrejött megállapodást, amit kedden írtak alá New Yorkban, az ENSZ épületében. Ezzel lezárult az Európa és Washington kapcsolatát mélyen megrázó, és a NATO-t példátlan helyzetbe hozó válság, amit az okozott, hogy Donald Trump amerikai elnök meg akarta szerezni az Egyesült Államoknak a szigetet, és volt olyan pillanat is, amikor még a katonai támadás lehetőségét sem zárta ki.
Amerikai, dán és grönlandi diplomaták hónapok óta dolgoztak a megállapodás szövegén, a New York Times értesülései szerint csak a megfelelő alkalomra vártak, hogy megmutassák Trumpnak. Abban reménykedtek, hogy elég olyan rész lesz benne, amit az amerikai elnök sikerként állíthat be, annak ellenére, hogy az egész alig különbözik a Dánia és az Egyesült Államok között 1951-ben kötött egyezménytől – írta a Times a lapnak névtelenül nyilatkozó diplomatákra hivatkozva.
Végül ez is történt. Trump a megegyezés aláírásakor kijelentette, hogy ez „hatalmas siker Európának, az Egyesült Államoknak és mindenkinek”, Grönlandnak pedig egyenesen csodálatos lesz. „Teljes mértékben képesek leszünk megtenni a szükséges lépéseket az amerikai kontinens, valamint Európa és más helyek védelmében” – mondta az amerikai elnök. Azokra a kérdésekre azonban már nem válaszolt, hogy a sziget megszerzése ezzel lekerült-e a napirendről.
Hasonlóan bizakodva nyilatkoztak Dánia és Grönland vezetői. „Mindent egybevetve ez egy fantasztikus megállapodás Grönlandnak” – mondta a Dániához tartozó, de nagyfokú autonómiát élvező sziget kormányfője, Jens-Frederik Nielsen. Mette Frederiksen dán kormányfő megkönnyebbülten, büszkén és boldogan nyilatkozott az aláírás után a dán sajtónak, Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter pedig történelmi megállapodásról beszél. A dán pártok is egységesen dicsérték a megegyezést.
Washington nem sokat kapott, Dánia és Grönland annál többet
Dánia egykori amerikai és NATO-nagykövete, Lone Dencker Wisborg a TV2 dán televíziónak nyilatkozva igazán ügyes diplomáciai munkaként jellemezte a nagyszerűnek nevezett megállapodást. Mindenkit emlékeztetett rá, hogy a tárgyalások onnan indultak, hogy Trump meg akarta szerezni az egész szigetet, de végül csak két katonai bázist kapott – bár ennél azért többről szól a megállapodás.
Dánia és Grönland viszont ennél többel állhatott fel az asztaltól: a Dán Királyság szuverenitásának és területi egységének megerősítésével, valamint annak elismerésével, hogy grönlandiak a nemzetközi jog értelmében önrendelkezési joggal rendelkező népnek minősülnek, amit rögtön a megállapodás elején leszögeztek. A megállapodás kitér arra az esetre is, ha Grönland kikiáltaná a függetlenségét. Ekkor a dán és a grönlandi kormánynak biztosítania kell, hogy a megállapodás a független Grönlandra is érvényes, valamint azt is, hogy a sziget a NATO tagja marad.
„A megállapodás elismeri, hogy önrendelkezési joggal rendelkező nép vagyunk” – emelte ki Nielsen, miközben grönlandi kommentátorok annak jelentőségét hangsúlyozták, hogy fontos helyet kaptak a tárgyalóasztalnál. A megállapodás legjelentősebb része az aláírásokat tartalmazó oldal, ahol a grönlandi kormányfő neve is szerepel – mondta a New York Timesnak Naaja Nathanielsen, a dán parlamentben ülő függetlenségpárti grönlandi képviselő, volt grönlandi miniszter. „Hihetetlenül megkönnyebbültem” – értékelte a megegyezést a Reutersnek.
Trump a megállapodásnak azt a részét emelte ki, hogy két új amerikai bázist létesíthetnek Grönlandon. Az egyiket a sziget déli csücskénél lévő Narsarsuaqnál, ahol 1941 és 1958 között egy nagyobb amerikai bázis működött, valamint a sziget északkeleti részén található Mestersvignél, ahol jelenleg egyebek mellett a dán különleges erők kutyaszános egységének a bázisa található. Az Egyesült Államoknak most egy katonai bázisa van Grönlandon, a Pituffik űrbázis a sziget északnyugati részén, ahol nagyjából 150 amerikai katona teljesít szolgálatot. A megállapodás értelmében engedélyt kaptak arra, hogy ezt modernizálják és kibővítsék.
Az amerikai elnök közölte, hogy „azonnal megkezdjük egy jelentős katonai jelenlét kiépítésének folyamatát a megfelelő helyszíneken”, de a megállapodás értelmében ennek műszaki részleteiről még meg kell egyezniük a feleknek. A megállapodás engedélyezi, hogy az Egyesült Államok további katonai bázisokat létesítsen a területen, ez azonban nem nagy újdonság. A Dánia és az Egyesült Államok között létrejött 1951-es szerződés, amit a mostani megállapodás továbbfejlesztett, már eddig is lehetővé tette ezt Washingtonnak.
Újdonságnak számít, hogy az Egyesült Államoknak engedélyezték, hogy tengeralattjárókkal is szabadon hajózzanak a vízfelszín alatt a grönlandi felségvizeken, hogy gyorsított kormányzati engedéllyel „személyzet nélküli katonai létesítményeket” hozhassanak létre a szigeten, valamint, hogy az Aranykupola néven ismert, egyelőre csak tervezett rakétavédelmi rendszer elemei is megépülhessenek. A személyzet nélküli katonai létesítmények feltehetően ehhez kapcsolódnak – mondta Mads Korsager, a DR dán közszolgálati rádió védelmi kérdésekkel foglalkozó újságírója.
A megállapodás emellett mindhárom fél külön engedélyéhez köti, hogy nem NATO-tagországok katonai létesítményeket hozzanak létre a szigeten. Ugyanez vonatkozik arra is, ha a nemzetbiztonságot veszélyeztető beruházásokkal akarnának megjelenni Grönlandon olyan országok, amik nem tagjai vagy partnerei a NATO-nak, vagy az Európai Uniónak. Bár a szövegben ez nem szerepel, a kitétel Kínát és Oroszországot célozza. A DR dán közszolgálati rádió kiemelte, hogy ezen felül az Egyesült Államoknak nincsen vétójoga arra, hogy kik fektethetnek be a szigeten, és a befektetések engedélyezéséről Grönland a saját törvényei alapján dönthet.
Washington nagy árat fizetett, szinte semmiért
A megállapodás aláírása után elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a Trump-kormány nagy diplomáciai árat fizetett egy olyan egyezségért, ami nem túl nagy változás az eddigi helyzethez képest. „Olvasva (a megállapodást) azon lehet tűnődni, hogy miért volt olyan nagy felhajtás ilyen kevéséért, amikor ezt már a kezdetektől fogva meg lehetett volna oldani” – mondta a Politicónak Grégoire Roos, a londoni Chatham House Európával foglalkozó programigazgatója, aki szerint Dánia nagyon ügyesen kezelte a helyzetet.
Trump alig ért el változást az előző egyezményhez képest, és azért is jelentős politikai árat fizetett – mondta a New York Timesnak Mikkel Runge Olesen, a nemzetközi ügyekkel foglalkozó DIIS kutatóintézet kutatója. „Rendkívül magas ár viszonylag korlátozott változásokért” – jelentette ki a szakértő. Szerinte az amerikai elnök fenyegetései hosszan tartó károkat okoztak az Egyesült Államok és Dánia, Grönland valamint Európa kapcsolatában.
Hasonlóan értékelte a Wall Street Journal szerkesztőségi véleménycikke is a megállapodást. Szerintük Washingtont „olyan diplomáciai árat fizetett, amelyet nem lett volna szükséges megfizetnie”. A lap megjegyezte, Trump tülekedése miatt a NATO megosztottnak tűnt, amit Vlagyimir Putyin Oroszországa igyekezett kihasználni, és az is megkérdőjeleződött, lehet-e szövetségesként számítani még az Egyesült Államokra. A lap szerint „a megkönnyebbülés sóhaja” söpörhetett végig Európán, az amerikai kongresszuson, sőt még akár az amerikai kormányzat egyes körein is, hogy végre lezárhatják a grönlandi vitát.
Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő egy sajtótájékoztatón jelezte, hogy hosszú időbe fog telni, mire újra helyreáll a bizalom az Egyesült Államokkal.
Tülekedés a jeges szigetért
Trumpot még be sem iktatták második elnöki ciklusára megválasztása után, és már arról beszélt, hogy meg akarja szerezni Grönlandot az Egyesült Államoknak. Szavait eleinte kétkedve fogadták Európában, de ahogy teltek a hónapok, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ezt komolyan gondolja, és még a katonai erő alkalmazását sem volt hajlandó kizárni.
A Venezuela ellen az év elején végrehajtott amerikai támadás után még magabiztosabbá vált elnök újult erővel kezdte el követelni a sziget átadását, vámokkal fenyegetőzött, és jelezte, hogy más eszközökhöz is nyúlni. Mindezzel példátlan válsághelyzetbe hozta a NATO-t, az európai kapcsolatok pedig mélypontra jutottak, miután egészen komoly lehetőségként kezdtek el számolni azzal Európában, hogy Trump bármi áron megszerezné a szigetet.
Az Aranykupola és az üzleti potenciál mellett az amerikaiak legtöbbször azzal érveltek, hogy a kínai és az orosz fenyegetés miatt kell megszerezniük Grönlandot. Bár az tény, hogy mind az oroszok, mind a kínaiak felfigyeltek a szigeten rejlő lehetőségekre, a legtöbb elemző szerint ez a jelenlét bőven el van túlozva.
Trump januárban a New York Timesnak adott interjújában így érvelt a megszerzés mellett: „Mert azt érzem, hogy pszichológiailag szükségünk van rá a sikerhez.” Szerinte a terület bérlése vagy egy egyezmény nem tudja ugyanazt nyújtani, mint Grönland megszerzése. Az újságíró kérdésére Trump világossá tette, ez neki személy szerint fontos „pszichológiailag”.
A tiltakozó grönlandiak és a dánok mellett kiállt az Európai Unió és több európai ország is, hadgyakorlatokat szerveztek a szigetre, és erős üzeneteket küldtek Trump felé. Az elnök végül részben meghátrált, a davosi világgazdasági fórumon eljutott odáig, hogy bekebelezés helyett kössön egy megállapodást Dániával Grönland védelméről. Ugyan Trump ezután is üzengetett párszor az ügyben, de végül a múlt héten sikerült tető alá hozni az említett védelmi megállapodást, amit aztán kedden alá is írtak. Arról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben, hogy az amerikai elnök miért akarja mindenképp megszerezni a Dániához 300 éve kapcsolódó Grönlandot.
Grönland jelentősége
Grönlandot mindössze 56 ezer ember lakja, a lakosság kisebb part menti városkákban és halászfalvakban él. A sziget területének 80 százalékát vastag jégsapka borítja. Széleskörű önkormányzati jogai vannak, amiben a függetlenedés lehetősége is benne van. Jelenleg Dánia felel a külügyekért és védelemért, és bőséges forrásokkal támogatja a grönlandi közszolgáltatásokat. Az Egyesült Államok 1953 óta jelen van az északnyugati Pituffik légibázison, ami most már az űrerők alá tartozik. Az 1951-es védelmi egyezmény alapján az Egyesült Államok már eddig is szabadon építhetett katonai létesítményeket, állomásoztathatott csapatokat, kontrollálhatta a légi- és tengeri forgalmat.
Ugyan a Trump által rendszeresen emlegetett orosz–kínai térnyerés Grönlandon fantazmagóriának tűnhet elsőre, de a Fox megjegyezte, hogy Oroszországnak vannak katonai létesítményei a régióban (itt vélhetően a szibériai partokon és szigeteken lévőkre utal), Kína pedig 2018-ban „közel sarkköri államnak” nyilvánította magát. Ezekről részletesebben itt írtunk.
A globális felmelegedés miatt fellazuló jeges-tengeri jégsapka miatt ráadásul egyre jobban megnyílhatnak az északi hajózási útvonalak. És akkor még nem is beszéltünk a Grönland földjében rejtőző ásványkincsekről, ritkaföldfémekről. Ezek elengedhetetlenek a mai digitális iparban és védelemtechnikában. Mivel világszinten jelenleg Kína bányássza ki ezen földfémek 60 százalékát, a nyugati világ régóta szeretne függetlenedni, és új források után kutatnak.
