A gyúrással bizonyító 80 éves államfő és az elítélt exelnök szintén gyanúsított fia mindent bedobott a kampányban
Lula vagy Bolsonaro? 2022 után ismét ez a kérdés Brazíliában, ahol vasárnap tartják az elnökválasztás első fordulóját. A négy évvel ezelőtti választáshoz képest különbség, hogy a viharos körülmények között távozó, azóta többek közt puccskísérlet miatt leültetett Jair Bolsonaro helyét fia, Flávio vette át. A jelenlegi elnök, Luiz Inácio Lula de Silva 2010 előtt hét évig már vezette az országot, most 2022-es visszatérése után megint újrázna.
A kisebb jelölteknek nincs esélyük, ezért Brazíliának két lehetősége van: a 80 éves, rátermettségét félmeztelen edzős videókkal is bizonygató baloldali Lula, vagy az elítélt exelnök szélsőjobboldali fia, aki ellen több nyomozás is folyamatban van.
A tétet az is növeli, hogy az exelnök most abban reménykedhet, hogy fia megnyeri az elnökválasztást, és utána amnesztiában részesíti. A körülmények miatt Jair Bolsonaro a rács mögül is rányomta a bélyegét a kampányra.
Lula ezekből profitálhatna, de az elnök eközben több válsággal is küzd, és a legfrissebb felmérések csak nagyjából 5 százalékpontos előnyét mérték. Ha egyikük sem éri el az 50 százalékot vasárnap, akkor az előrejelzések szerint az október 25-i második fordulóban rettentő szoros küzdelem várható.
Bolsonaro a házi őrizetből követte a kampányt
A mostani kampány hangulatát alapvetően határozták meg az előzmények. Négy évvel ezelőtt az idősebb Bolsonaro és Lula közötti küzdelem nagyon szoros eredménnyel zárult. Lula 50,9, Bolsonaro pedig 49,1 százalékot szerzett. Bár ez a 214 millió lakosú országban több mint kétmillió szavazónyi különbséget jelentett, Bolsonarónak nehezére esett elismerni az eredményt. 45 órás hallgatás után szólalt meg, eleinte vonakodva, de beleegyezett a hatalom átadásába. Az indulatok viszont ekkor már elszabadultak, dühös hívei tömegesen mentek utcára, katonai bázisoknál gyülekeztek, többen azt látták volna megoldásnak, ha a fegyveres erők átveszik az ország irányítását.
Bolsonaro végül megtámadta a választási eredményt, de ezzel semmit nem ért el. Hívei viszont az októberi elnökválasztás után többször is tüntettek, országszerte utakat zártak le a szerintük elcsalt választás miatt. A tiltakozások sok helyen erőszakba torkollottak, két hónappal a választások után még a rendőrséget is megpróbálták elfoglalni a fővárosban. A megbukott brazil elnök végül az év végén lelépett Floridába, szakítva a hagyományokkal nem volt ott a hatalomátadáson, de végül beiktatták Lulát.
Az idősebb Bolsonaro hívei viszont ekkor sem nyugodtak meg, Lula elnökségének első hetében a kongresszus és a legfelsőbb bíróság épületébe is betörtek, azt követelték, hogy katonai úton távolítsák el az új elnököt. A történtek után százakat tartóztattak le. Lula szerint a zavargások mögött Bolsonaro állt.
Az elnöksége utolsó napján az USA-ba utazó Bolsonaro nem nagyon akart visszatérni országába, turistavízummal maradt Amerikában. Végül három hónap után hazatért, de ekkor már több eljárás is folyamatban volt ellene. 2024-ben aztán megjelent a háttérben húzódó Orbán-szál a volt brazil elnök történetében: kiderült, hogy napokig a magyar nagykövetségen szállt meg. Ez akkor történt, amikor az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Bolsonaro több korábbi segítőjét letartóztatták puccskísérlet előkészítésének vádjával, a volt elnök útlevelét pedig bevonták. Vélhetően azért ment a nagykövetségre, mert attól tartott, őt is letartóztathatják, amit a nagykövetségen nem tehetnek meg a hatóságok.
2025-ben Bolsonarót végül puccskísérlet szervezésével állították bíróság elé. A volt elnököt katonai puccs megszervezésében bűnösnek találta a brazil legfelsőbb bíróság, 27 év börtönbüntetésre ítélték. Börtönbüntetését tavaly meg is kezdte, de egészségügyi állapota miatt hol kórházban, hol házi őrizetben van.
Lula érezte, hogy veszélyben van, és lépett
A regnáló elnök viszonylag határozott előnnyel indította a kampányt, de ahogy forrósodott a helyzet, elkezdett felzárkózni az ifjabb Bolsonaro. A vasárnapi első fordulóban még több jelölt is indul mellettük, és a felméréseket összesítő oldalak a 40-44 százalék közé jósolt Lula 1,5-4 százalékpontos előnyét mutatták Flávio Bolsonaróval szemben. Ha lesz mindent eldöntő második forduló, mert senki sem tudja megszerezni a szavazatok több mint felét, akkor három héttel később az Atlas mérése szerint a két jelölt gyakorlatilag holtversenyben végezhet: Lula 47,6, míg Bolsonaro 47,7 százalékot szerezne.
A Reuters szerint Lulának nincs könnyű dolga, noha szociális politikájával sikereket ért el az egyenlőtlenségek felszámolásában, és a munkanélküliség jelentősen csökkent. Az elnöknek egyrészt nehéz meggyőznie a választókat, hogy egy újabb, összességben negyedik ciklusra is megválasszák. Másrészt küzd az egyre növekvő megélhetési költségekkel és háztartások elszálló adósságaival is. És akkor még ott vannak a megállíthatatlanul szaporodó bűnszervezetek, amelyek egyre nagyobb befolyásra tesznek szert az országban.
Lula igyekezett reagálni a felmerült választói aggályokra, több intézkedést is bejelentett az utóbbi időben. Ezek között van egy viszonylag bőkezű jóléti program, az eladósodott családok helyzetének enyhítését célzó intézkedések és az online fogadások visszaszorítása – ennek szabályozatlansága szintén nagy probléma az országban. „Lula megértette, hogy veszélyben van, és a kormányzati hatalmat kihasználva néhány konkrét kezdeményezéssel megpróbálta megszerezni a győzelemhez szükséges szavazatokat” – mondta Rodrigo Russo, a Control Risks politikai tanácsadó cég elemzője.
Kopott Chevrolet és az autóbontós Chevrolet
A jelenlegi elnökkel egy olyan kihívás is szembejött, amin változtatni nem tud: a kora. Lula 1982-ben indult először választáson, 50 éve aktív az ország közéletében. Tavaly éppen azután töltötte be a 80. évét, hogy bejelentette, negyedik elnöki ciklusáért is elindul. A korproblémával tisztában van, a bejelentéskor nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy
„hamarosan betöltöm a nyolcvanat, de biztosak lehetnek benne, hogy annyi energiám van, mint harmincéves koromban”.
Lulának az elmúlt években nem lett érdemi kihívója a baloldalon, kora ellenére továbbra is a legbefolyásosabb a Munkáspártban (PT).
Joe Biden előző amerikai elnök 2024-es, a szavazás előtt hónapokkal visszalépéssel végződött újraválasztási kampánya sok brazil választót is elbizonytalanít, hogy biztos jó ötlet-e egy újabb mandátum, aminek a végén már 85-höz közelítene Lula. Az elnök és kampánycsapata viszont mindent megtesz, hogy megmutassa, Lulában még tényleg ott van egy harmincéves energiája.
Közösségi oldalain rendszeresen videókat osztanak meg az edzéseiről, gyakorlatilag élőben közvetítik, amikor Lula gyúr. Van, ahol azt magyarázza félmeztelenül, egy futópadon sétálva, hogy most 40 percet fog edzeni, 10 percet fut, a maradék fél órában pedig gyorsan sétál majd. Az edzéseiből közzétett részleteken látszik, amint bicepszezik, hasazik, lábazik, hátra és vállra gyúr és persze fut. Eközben kampányrendezvényein táncol és ugrál, és még arra a színpadra is futva megy fel, ahova nem feltétlen kell.
A kampányban a korvita miatt előkerült a most 45 éves Flávio Bolsonaro korábbi tévés vitáján készült felvétel, amin az akkor 35 éves politikus majdnem elájult. Bolsonaro egyébként egy szakadt Chevrolet-hoz hasonlította Lulát, aki válaszul az elítélt volt elnököt, Jair Bolsonarót egy autóbontós Chevrolet-nak minősítette.
Családon belül marad
„Kérlek fogadjátok tárt karokkal az embert, akit kiválasztottam, hogy pótoljon engem” – szólt a választókhoz a mesterséges intelligencia által generált Jair Bolsonaro fia egyik kampányeseményén. Az exelnök nem azért nem személyesen jelentkezett be, mert erre nem lenne képes, hanem mert éppen házi őrizetben van, ahol nem vehet fel olyan videót, amin a nyilvánossághoz szól. A fiatalabb Bolsonaro így játszotta ki a rendszert, biztosítva a választókat, hogy az apja támogatja.
A szokatlan megoldás azt is mutatja, hogy a Bolsonaro-fiú mennyire függ apja konzervatív, szélsőséges szavazótáborától.
Flávio Bolsonaro egyébként nem teljesen a politikán kívülről érkezik, már bőven apja elnöksége előtt politikai pályára lépett. 2016-ban csak a negyedik helyen végzett a riói polgármester-választáson, de tagja volt a Rio de Janeiró-i törvényhozásnak, 2019 óta pedig Rio de Janeiro szenátora. A Guardian szerint Flávió Bolsonaro most azzal lett esélyes, hogy át tudta csatornázni magához apja egykori szavazóit, és ráment a Lulát elutasító választók megszólítására is.
Az ifjabb Bolsonaro édesapját követve jobboldali, sok esetben szélsőjobboldali és populista válaszokat próbál adni az országot leginkább sújtó problémákra. Az egyik ilyen a bűnszervezetek elszaporodása miatt egyre növekvő erőszakos bűncselekmények száma. A „Brazília félelem nélkül” programja keretében például a drámai körülményeiről híres óriási salvadori börtönkomplexumhoz hasonlóból mindjárt ötöt építene. Brazil elemzők szerint a választók támogatják a szigorúbb büntetéseket. Lula kénytelen volt lépni: új intézkedéseket jelentett be az országban és a határokon túl működő bűnszervezetek ellen.
Néhány hete Flávio Bolsonaro egy machetével hadonászva jelentette be, hogy a szexuális erőszaktevők és a gyerekbántalmazók ellen kémiai kasztráció bevezetésével venné fel a harcot. Az elnökjelölt még a büntethetőségi korhatárt lentebb vitelét is felvetette: 18 évről 16-ra csökkentené, de lehetővé tenné azt is, hogy a súlyos bűncselekmények esetén már a 14 éveseket is felnőttként kezelje az igazságszolgáltatás.
Flávio Bolsonaro kampányának nem tett túl jót, amikor szeptemberben korrupció és pénzmosás gyanúja miatt indult ellene eljárás. A nyomozás egy olyan átfogóbb ügy része, ami a Banco Master nevű brazil bank összeomlásának körülményeit vizsgálja. A rendőrség szerint Flávio Bolsonaro pénzügyi támogatást kért a bank korábbi vezetőjétől a Jair Bolsonaróról készülő Sötét ló című filmhez. Bolsonaro elismerte, hogy támogatást kért az egykori bankigazgatótól, de tagadta, hogy bármilyen jogsértést elkövetett volna.
A nemrég nyilvánosságra hozott iratok szerint a rendőrség azt vizsgálja, hogy a szenátor vádolható-e pénzmosással, illegális devizaügyletekkel vagy korrupcióval, miután a bankigazgatót márciusban letartóztatták hasonló vádak miatt. A Banco Master összeomlásával kapcsolatos nyomozás egyébként az egész brazil politikai elitet megrázta. Jegybanki tisztviselők, politikusok és a legfelsőbb bíróság egyes bíráinak érintettsége is felmerült. A legfelsőbb bíróság elnöke több ezer oldalnyi dokumentum nyilvánosságra hozatalát rendelte el, Flávio Bolsonaro ügyének bizonyos részletei azonban továbbra is titkosak maradtak.
A Guardian szerint a legfelsőbb bíróság bíráit érintő botrány annak ellenére árnyékot vetett Lula megítélésére is, hogy nincs köze az ügynek az elnökhöz. Viszont Lula kampányát is érték korrupciós vádak, amelyek a fiát és egy volt tanácsadóját érintik, és egyelőre vizsgálják őket.
A nem is annyira titkolt amerikai beavatkozás
Az elnökválasztási kampány egyik központi eleme Lula feszült és folyamatosan változó kapcsolata Donald Trump amerikai elnökkel. Ez áll éles ellentétben a Bolsonaro családdal, amelynek tagjai a Fehér Házba tett látogatásokkal igyekeztek erősíteni a kapcsolatot Trumppal.
Sok választásra, így a brazilra is nagy hatással van az amerikai elnök politikája. Trump gondolkodás nélkül állt be a neki szimpatikus jelöltek mögé a kontinensen. „Mindenki, akit támogattam, győzött” – jelentette ki Trump jobboldali és szélsőjobboldali latin- és dél-amerikai vezetőknek New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén elmondott beszéde után. Azt mondta, hogy a jobboldali jelöltek megnyerték mind a hét elnökválasztást a régióban, mióta megkezdte második elnöki ciklusát.
Miután pedig Venezuelában januárban elfogták Nicolás Maduro elnököt, az Egyesült Államok alapvető befolyással bír az ottani eseményekre is. Venezuelán kívül most Brazíliában, Mexikóban, Uruguayban, Guatemalában és az elszigetelt Kubában és Nicaraguában vannak baloldali vezetők hatalmon.
Az nem újdonság, hogy Trump és az idősebb Bolsonaro jóban vannak, ennek legnyilvánvalóbb jele az volt, amikor az amerikai elnök 2025-ben 50 százalékos vámot vetett ki a legtöbb brazíliai termékre, nem titkolva, hogy ezzel a Jair Bolsonaro elleni eljárást büntetik.
Lula ezért azzal vádolja Trumpot, hogy gyarmatosítani akarja országát, hogy megszerezze a természeti erőforrásaikat.
A brazil elnök kampánycsapata olyan reklámokat is futtat, amikben állítják, hogy Trump Flávio Bolsonaro javára befolyásolja a választásokat.
A brazil elnök kampányvideója kiemelte a Bolsonaro-kampány és J. D. Vance amerikai alelnök által alapított konzervatív Rockbridge adományozói hálózat közötti állítólagos kapcsolatot is. Lula New Yorkban az ENSZ közgyűlésén is bírálta az Egyesült Államok beavatkozását, azt mondta, hogy a brazil demokrácia a braziloké. A brazil médiában több jelentés is napvilágot látott, amiben a nagy techcégek állítólagos beavatkozásáról írtak, valamint előkerült egy bizalmas dokumentum is, amit a brazil hírszerző ügynökség küldött a választási hatóságoknak. Ebben az amerikai beavatkozás „kritikus szintjére” figyelmeztettek, írta a Guardian.
Európa szempontjából is van jelentősége a választásnak: az EU az utóbbi éveket a brazil kapcsolatok újjáépítésével töltötte. Lula erre nyitott is volt, sikerült előrelépést elérni például a Mercosur-országokkal kötött szabadkereskedelmi egyezményben, aminek a legnagyobb országa éppen Brazília. Azonban a Politico szerint ha Flávio Bolsonaro nyeri a választást, akkor az ország ismét az Egyesült Államok felé fordulhat, ahol ott várja őket a Bolsonaro család szövetségese, Donald Trump.
