A magyar példából okulva egyszerűsített jogállamisági eljárást javasolnak a friss EU-tagoknál

Egyszerűsített jogállamisági eljárást és kereskedelmi korlátozásokat tenne lehetővé a friss uniós tagoknál az Európai Bizottság keddi javaslatcsomagja, és azt is megvizsgáltatná, hogy a testület szerint hol lenne érdemes áttérni az egyhangúról a többségi döntéshozásra.

Az uniós testület az Európai Parlament strasbourgi épületében mutatta be, milyen újításokkal készülne az EU bővítésére, mert Montenegró már közel jár a tagsághoz. Marta Kos bővítési biztos hangsúlyozta: felmérték, mennyire állnak készen a bővítésre, mire van ehhez szükség a tagoktól és a jelöltektől.

Bevezetnék a hetes cikkes eljárás egyszerűsített változatát az új tagoknál

Az Európai Bizottság többek között bevezetne egy intézményi biztosítékot, amely gyakorlatilag a mostani „hetes cikkes” jogállamisági eljárás egyszerűsített változata lenne. Ilyet 2017-ben Lengyelország, 2018-ban Magyarország esetében kezdeményeztek, de a több ágból álló eljárások közül utóbbi még mindig nem haladt se előre, se hátra. Idén, az előző magyar kormány végnapjaiban az EU bírósága a történetében először kimondta: Magyarországon sérülnek azok az alapértékek, amelyeket a hetes cikkes eljárásnak kellene betartatnia. Ezek nemhogy a tagság, de a tagjelöltség előfeltételei.

Az eljárás végén bizonyos uniós tagságból fakadó jogokat függeszthetnének fel. Arról, hogy pontosan mit, a tagállami kormányok dönthetnének, de az uniós alapszerződések a szavazati jog felfüggesztését említik példaként a miniszterek uniós döntéshozó testületében.

Előtte, az eljárás sokadik lépésében – az érintett tagállamot leszámítva – egyhangú döntés kellene az EU-ügyi miniszterektől, hogy megállapítsák az alapértékek megsértését. Ezt könnyen meg lehet kerülni, ha ketten viszontbiztosítják egymást, mint az előző magyar kormány a 2023-ban leváltott lengyellel (2024-ben Robert Fico szlovák kormányfő lengette be, hogy vétózna).

Az Európai Bizottság javaslata szerint az új eljárásban nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel döntenének (azaz egy-két kormány nem tudna vétózni, a blokkoló kisebbséghez minimum négy olyan kellene, amelyek az uniós lakosság legalább 35 százalékát képviselik).

Volt olyan uniós forrásunk, aki kifejezetten a magyar példát emlegette a javaslatnál, de Magyarország esetében nem vethetnék be. Csak a legfeljebb 15 éve csatlakozott országoknál kezdeményezhetnék (azaz a mostani tagok közül legfeljebb Horvátországnál jöhetne szóba 2028 közepéig).

Az eljárást akkor is elindíthatnák, ha egy kormány sérti a hivatalosan lojálisnak fordított őszinte, jóhiszemű együttműködés elvét. Korábban többször is felmerült, hogy a magyar kormány megsérthette ezt az uniós alapszerződésekben is kimondott elvet. Orbán Viktort az utolsó uniós csúcsa után az állam- és kormányfők testületének elnöke vádolta ezzel, de a miniszterek testületének 2024-es soros magyar elnöksége alatt és az Európai Bizottság elleni kémkedés miatt 2025-ben is felvetették.

Magát a hetes cikkes eljárást is megerősítenék időkeretekkel és utánkövetéssel, mert – ahogy egy uniós forrás fogalmazott – „kihívásokkal néztek szembe” a hatékony használatánál.

A tagjelöltek közül nemrég Szerbia esetében is felemlegették az uniós értékeket Ratko Mladić újratemetése miatt. Ennek szólhat, hogy a tagsághoz megkövetelnék a „stratégiai igazodást”. Egy felügyeleti rendszert is bevezetnének a csatlakozási szerződés aláírása és a tagság kezdete közé. Végső esetben itt egy halasztási záradékhoz nyúlhatnának.

Fokozatos tagság, Ukrajnának mezőgazdasági korlátozások

Orvosolnák azt a problémát is, hogy a tárgyalások alatt nem sok változást érezhetnek a tagjelöltek. Fokozatosabbá tennék a csatlakozást, de hangsúlyozták: az uniós csatlakozáshoz nem lesz pótlék, és az utat se lehet levágni. A csatlakozás előtt tesztelnék a jelölteknél többek között a pénzügyek kezelését is. (Bulgária és Románia 2007-ben csak korrupcióellenes felügyelet mellett léphetett be, az eljárást 2023-ban szüntették meg.)

Kos kifejezetten Ukrajnáról elmondta: a mezőgazdasága mérete és termelékenysége miatt „célzott intézkedéseket” vezetnének be az érzékeny agrártermékekre. Ukrajnát abban segítenék, hogy az eddigi, „történelmi” piacain adja el a gabonáját Afrikában és a Közel-Keleten. (Tarasz Viszockij ukrán agrárminiszter a Politicónak még aznap elutasította az állandó korlátozásokat, csak átmeneti időszakot fogadna el. Azzal érvelt, hogy Ukrajna segíthetne függetlenebbé válni például a szójabehozataltól, és befektetési lehetőségeket nyújtana.)

Országokra szabott segítséget nyújtanának a jelölteknek a csatlakozási folyamatban, és abban, hogy csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez. Bár a testület nem tette hozzá külön, utóbbira az új magyar kormány miatt lehet szükség: azzal, hogy csatlakozik az uniós vádhatósághoz, a részvétel választhatóból uniós követelménnyé vált, így ez még Montenegrónak is hirtelen új kötelezettséget jelent.

Többször vetnék be a szűkebb körű együttműködést és a minősített többséget

Az ügyészséget megerősített együttműködéssel hozták létre, amivel tagállamok egy csoportja is lépni tud, miközben aki akar, kimaradhat. A példa azt is mutatja, hogy ebből nem feltétlenül lesz egy átláthatatlan válogatósdi: Magyarországon kívül csak olyan országok maradtak ki, amelyeknek eleve kivétele van a bel- és igazságügyek alól, ezért a magyar csatlakozással a közös jog kötelező része lesz az uniós ügyészség. Az Európai Bizottság a megerősített együttműködésben egy megoldást lát arra, hogy haladjanak a blokkolt döntéseknél.

A bizottsági csomag egy másik megoldást is adna arra, hogyan maradhat 27-nél is több taggal működőképes az EU, ahol számos döntést még mindig egyhangúlag hoznak. Az uniós alapszerződésekben van egy egyszerűsített eljárás arra, hogy az ilyen területeken áttérjenek a minősített többségre. Az Európai Bizottság megvizsgálná, milyen ügyekben lenne érdemes élni ezzel az áthidaló záradékkal, de az áttérésről a kormányoknak kell egyhangúlag dönteniük.

Miért jöttek most elő ezzel a csomaggal?

Az EU 2013 óta nem bővült, de Montenegróval már elkezdték megszövegezni a csatlakozási szerződést. Az Európai Bizottság elnökének várakozásai alapján 2028-ban taggá válhat, és Ursula von der Leyen a nemrég véget ért nyugat-balkáni körútján Albániát is éllovasként emlegette Montenegró mellett.

Amíg a két országgal minden csatlakozási fejezetet megnyitottak és előbbivel több mint felüket már le is zárták, Ukrajnával és Moldovával még a közelében sincsenek. Eddig két fejezetcsoportot nyitottak meg a hatból, és kettőnél léphetnek előrébb a közeljövőben, de ez csak azt jelenti, hogy elkezdhetik átvenni az óriási uniós joganyag adott témáról szóló részét. A két klaszternél a magyar kormány blokkolja a haladást, erről bővebben itt írtunk. Kedden Marta Kos az egyik ukrán fejezetcsoportnál abban bízott, hogy a következő hetekben elkezdhetik róla a vitát.

Kos szerint a négy országról – Albániáról, Moldováról, Montenegróról és Ukrajnáról – külön ütemtervet fognak bemutatni október végén, amikor kiadják az éves jelentéseket a tagjelöltekről. A biztos hangsúlyozta: az új tervek először a Montenegróval kötött csatlakozási szerződésben tűnhetnek fel.

Kanada továbbra sem lehet tag

Bár a média egy jelentős része már előre szétspekulálta magát azon, hogy az EU és Kanada erősíti a kapcsolatait, amire csak olajat öntött von der Leyen javaslata a „társult tagságról”, Kos kiemelte: az ország nem európai, így nem teljesíti az egyetlen feltételt a lehetséges tagjelöltséghez (amellett, hogy egy államnak kell lennie). A társult tagság azt jelenti, hogy mi a maximum, amit egy nem európai országnak nyújthatnak, erősítette meg a biztos (erről bővebben itt írtunk).

Cikkünket kiegészítettük Tarasz Viszockij reakciójával.