Ügyvédei szerint még zavart, de már a kórházi szobájában sétálgat és beszél is Christa Pike, akit múlt szerdán akartak kivégezni Tennesseeben, viszont a két beadott méreginjekció ellenére is életben maradt. Állapota napokig válságos volt. Most mindenki azt találgatja, mi jön ezután. A 30 éve halálra ítélt nő esete olyannyira egyedi, hogy az amerikai kivégzések hosszú történetében ilyet nem, legfeljebb ehhez hasonlót találni.
Pike ügyvédei az újabb kivégzés elkerülését akarják elérni, míg Tennesseeben vannak, akik azért küzdenek, hogy próbálják meg ismét kivégezni a nőt, az egyik kormányzójelölt még a villamosszékes módszert is visszahozná. A sajtóban megszólaló bírák és ügyészek az ehhez hasonló konkrét esetre vonatkozó törvény híján egyelőre csak találgatnak.
A legfelsőbb bíróság korábban nem tiltotta meg a megismételt próbálkozásokat, de mivel példa nélküli eseménysorról van szó, az se kizárt, hogy ezúttal más lenne a döntés. Az már egészen biztos, hogy a nőt idén nem végzik ki, mert Bill Lee kormányzó az eset után egyelőre felfüggesztette az állam kivégzéseinek végrehajtását.
30 éve ítélték halálra
A még 18 éves korában meghozott halálos ítélet szerint Pike még 1995-ben, 18 éves korában akkori barátjával, Tadaryl Shipp-pel együtt megverte, megkínozta és meggyilkolta a 19 éves Colleen Slemmert, akit egy problémás fiatalok számára szervezett képzési programban ismertek meg. Pike azzal vádolta Slemmert, hogy el akarta csábítani a barátját.
A fiatal lányt különös kegyetlenséggel ölték meg, a mellkasába pedig egy pentagrammát véstek. Később többen azt állították, Pike a gyilkosság után dicsekedett nekik a tettével, és megmutatta nekik Slemmer koponyájának egy darabját is. Pike elismerte, hogy részt vett az emberölésben.
A gyilkosság után egy évvel Pike-ot halálra ítélték. A védői szerint a halálbüntetésben szerepet játszott, hogy a nő akkor már elmúlt 18 éves. Ugyanis a gyilkosság idején fiatalkorú, 17 éves akkori barátja, Tadaryl Shipp – aki a pentagrammát is az áldozatra karcolta – csak életfogytiglani börtönt kapott, a feltételes szabadon bocsátás lehetőségével. A bíróság szerint a támadás során a környéket figyelő, akkor 18 éves Shadolla Peterson megúszta próbaidőre bocsátással. Az ügy részleteiről itt írtunk.
A nőt eredetileg, 1996-ban villamosszék általi halálra ítélték, de időközben az állam injekcióra módosította a kivégzés módszerét. Ezután magánzárkába került, napi 23 órában volt egyedül, kényszerbetegségét és bipoláris zavarát gyógyszerezték. A gyógyszeres kezelés sokat javított az állapotán a börtönben, és azt állította, hogy már bánja, amit tett.
Pike ügyvédei és az ENSZ emberi jogi szakértői éveken keresztül hiába lobbiztak azért, hogy megváltoztassák a nő ügyében született ítéletet. A védők azzal érveltek, hogy ma egészen biztosan nem hozna a bíróság hasonló döntést az ügyben, ugyanis szerintük számos bizonyíték volt arra, hogy Pike-ot kisgyerekkora óta szexuálisan és fizikailag bántalmazták és elhanyagolták. A nő egyik későbbi védőügyvédje szerint ezek a per idején is a védelem rendelkezésére álltak, mégsem prezentálták azokat az esküdtszék előtt.
Az ügy több mint 30 év húzódik, de idén szeptember végén az amerikai legfelsőbb bíróság is elutasította Pike kérvényét, és a kormányzó sem adott neki kegyelmet, így 200 év után Christa Pike lehetett volna az első nő Tennessee államban, akit kivégeznek.
A bőr alatti szövetekbe juthatott a méreginjekció
A halálos ítéletet a nashville-i Riverbend börtönben hajtották volna végre. A média végignézhette, amint leszíjazása után a nő azt mondta, hogy „úgy fogom itt hagyni ezt a világot, ahogy az életem nagy részét eltöltöttem. És ez a szeretet. Békében vagyok, készen állok a szabadságra. Ez egy boldog nap”. A riporterek órákig élőben követték az eseményeket, de hol be, hol kihúzták előttük a függönyt.
Pike ügyvédei azt mondták, hogy védencük két fecskendőnyi méreginjekció után se vesztette el teljesen az eszméletét. Szerintük végig dobogott a szíve, és hangosan vette a levegőt is. A kivégzési kísérletet követően újságírók azt mondták, hogy a nő félig éber is volt, de egy idő után a kivégzőszobát a tanúktól elválasztó függönyt végleg behúzták. Az újságírók elvileg még ekkor is hallották a lélegzetvételeket, majd az egyenletes horkolást. Aztán szokatlan dolog történt: mentő érkezett a büntetés-végrehajtási intézethez, kiderült, hogy Christa Pike életben van.
Joel Zivot, a Pike jogászcsapatának tanácsokat adó altatóorvos szerint szó sincs arról, hogy a nőnek valamilyen „különleges immunitása” lenne. Egész egyszerűen nem juthatott elegendő mennyiség a véráramába ahhoz a méreginjekcióból, hogy végezzen is vele. Az orvos hozzátette: a hatóságok a szabályokat követve jártak el, amikor egy második adagot is beadtak Pike-nak. Szerinte annyi történhetett, hogy a pentobarbital Pike bőre alatt, a szövetekben terjedt szét, ahelyett, hogy bejutott volna a véráramba.
A nő jogi csapata korábban egyébként azt mondta, hogy Pike szervezetében valószínűleg nem alakult ki olyan magas pentobarbital-szint, amely légzésleállást és szív-érrendszeri összeomlást okozott volna.
„Hol vagyok és ti kik vagytok?”
Ügyvédei egyből a kivégzés után indítványozták védencük életmentő kezelését, amit a körzeti bíró jóváhagyott. A sikertelen kivégzés után így kórházba szállították a nőt. Két nappal később Pike még kritikus állapotban feküdt a kórházban. Ekkor az egyik ügyvédje – aki jelen volt a sikertelen kivégzésnél – azt mondta a sajtónak, hogy legalább hét tűt számolt meg, amit a kivégzéshez használtak, közülük az egyik meg is görbült.
A történtek után orvosi szempontból példa nélkülinek nevezték Pike esetét. Az akkor még az ágyához bilincselt nő kedden már eszméleténél volt és beszélt is, jogászai szerint dühös volt és zavarodott. Első kérdése az volt, hogy „hol vagyok és kik vagytok ti?” Később a 31 évvel ezelőtti áldozata családja felől is érdeklődött. Az ügyvéd szerint Pike továbbra is kognitív nehézségekkel küzd, de tisztában van vele, hogy mi történt.
„Már felállt és járkál”
– mondta a BBC-nek egy héttel a kivégzés után Pike jogi csapatának egyik tagja. Stephen Ferrell ügyvéd azt mondta, hogy ugyan nem beszélt közvetlenül Pike-kal, de megtudta, hogy a nő még mindig zavart, de már tud mozogni a kórházi szobájában. Ferrell szerint Pike továbbra is a pentobarbital nevű szer hatása alatt van, amit két adagban adtak be neki a kivégzésekor. „A velem közölt információk szerint a karjai súlyosan megsérültek, nem igazán tudja őket használni” – mondta az ügyvéd a nő állapotáról.
Ferrell Pike mentális állapotáról is beszélt. Szerinte az sem jónak, sem rossznak nem mondható. „Jó, hogy viszonylag tisztán gondolkodik, de egy kicsit továbbra is zavart. Nagyon könnyen elveszíti a fonalat, és el is felejti, hogy mit akart mondani” – magyarázta. Most arra számítanak, hogy Pike állapota tovább javul majd, de azt továbbra sem tudják kizárni, hogy maradandó károsodást is szenvedett. A jogi csapat szeretné elérni, hogy a nő pszichológiai támogatást kaphasson, szerintük szüksége lenne erre.
Időközben a félresikerült kivégzést felügyelő börtönügyi vezető, Frank Strada lemondott. Úgy gondolja, távozása szolgálja leginkább Tennessee érdekeit, miközben független vizsgálat próbálja feltárni, hogyan hiúsulhatott meg a kivégzés. Strada közölte, hogy támogatja a vizsgálatot és együtt fog működni. A kormányzói hivatal által kiadott közleményben a vezető kitartott amellett, hogy hivatala a protokollnak megfelelően járt el. Tennesseeben egyébként nem ez volt az első félrement kivégzési kísérlet: májusban azután kellett elhalasztani egy kivégzést, hogy nem találtak „alkalmas” vénát az elítélten.
Jogi szempontból ismeretlen terep
A meghiúsult kísérlet után rengeteg kérdés maradt, különösen, hogy napokig még az is bizonytalan volt, hogy a nő egyáltalán életben marad-e. Mivel Pike állapota egyre stabilabb, most az okoz bizonytalanságot, hogy hogyan tovább, meg lehet-e ismételni a kivégzést.
Az már látszik, hogy a Pike-ügy jogi szempontból ismeretlen terep, mivel ő az első ember Amerikában, aki túlélt egy halálos injekcióval végrehajtott kivégzési kísérletet. A védelem eközben az ítélet kifogásolásakor már nemcsak Pike gyerekkori szexuális bántalmazásáról szóló beszámolóira hivatkozik, hanem a kivégzés módját is megkérdőjelezik, ami szerintük a szükségesnél nagyobb szenvedést okozhatott.
Egyelőre csak annyi biztos, hogy Pike-ot idén már nem végzik ki, ugyanis az állam kormányzója úgy döntött, hogy 2026-ra felfüggesztik a kivégzések végrehajtását. Az AP hírügynökség szerint
az állami protokoll nem határozza meg egyértelműen, mi történik akkor, ha egy elítélt a második adag beadása után is életben marad.
Azt viszont kimondja a jogszabály, hogy az állam nem tagadhatja meg a halálra ítélttől az orvosi ellátást, amennyiben a második kísérlet sem sikerül.
Szerdán a bíróság a nő ügyvédei beadványának helyt adva elrendelte, hogy Tennessee állam őrizze meg a sikertelen kivégzéssel kapcsolatos összes bizonyítékot. Ezek a bizonyítékok alapul szolgálhatnak egy jövendőbeli, az állam ellen indított perhez. A bíró utasítása szerint mindent, ami a helyszínen volt meg kell tartani, beleértve az infúziós csöveket, a fecskendőket, illetve az összes hulladékot is, így például a csomagolóanyagokat, a betegtájékoztatókat és a címkéket.
A bíró emellett tájékoztatást kért Pike pszichológiai állapotáról a szeptember 30-i kivégzési kísérlet előtt, alatt és után. Felszólította az államot is, hogy nagyon figyelmesen járjanak el, és még véletlenül se tüntessenek el semmilyen, az üggyel kapcsolatos információt, nyomot. A szerdai bírósági meghallgatáson a Tennessee állam nevében eljáró egyik ügyész kijelentette, hogy az új kivégzési időpont kijelöléséről szóló döntés a legfelsőbb bíróságra tartozik.
A republikánus jelölt villamosszékkel próbálná újra
A halálra ítélt nő jogi csapata már a kivégzés előtt azt állította, hogy Pike olyan egészségügyi állapotban van, ami megnehezítheti az injekciós kivégzés alkalmazását. Most erre hivatkozva ellenzik, hogy újra megkíséreljék ugyanennek a módszernek az alkalmazását. Az ügyvédek felszólították Bill Lee kormányzót, hogy enyhítse a nő büntetését, azt szeretnék, hogy a halálbüntetés helyett életfogytiglani börtönbüntetésre ítéljék úgy, hogy kizárják a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét.
Pike áldozatának, Colleen Summernek az édesanyja a sikertelen kivégzést katasztrófának nevezte, ő is azok közé tartozik, akik Pike halálbüntetésének végrehajtását követelték az elmúlt évtizedekben. Az anya nincs egyedül, az államban sokan vannak, akik azt akarják, hogy végezzék ki Pike-ot. Ők most azt javasolják, hogy ismételjék még a kivégzést, de másik módszerrel. Marsha Blackburn szenátor áll, a novemberi kormányzóválasztás republikánus jelöltje azt szeretné, ha visszahoznák a villamosszéket. Ezt, a halálbüntetések végrehajtásához használt eszközt, már csak néhány államban kérésre vagy speciális esetben engedélyezik.
Az állami bíróságokon tehát nagy a tanácstalanság. Szerdán az amerikai sajtó egy tennesseei bírósági meghallgatáson megkérdezte, tervezik-e, hogy új időpontot jelöljenek ki a kivégzésre. Az állami főügyész azonban csak annyit mondott, hogy egyelőre nem tudja.
A Law Commentary jogi oldal korábban összeszedte a precedenseket arról, véghez vihetik-e újra a kivégzést egy ilyen rendkívüli esetben. A válasz általánosságban: igen. John Mills, egy halálra ítélt fogvatartottakkal foglalkozó ügyvéd szerint az amerikai legfelsőbb bíróság eddig nem akadályozta meg, hogy kivégzéseket második alkalommal is megpróbáljanak végrehajtani.
2024-ben Alabama államnak például kísérleti jelleggel engedélyeztek hasonlót. Kenneth Eugene Smith-t először szintén injekcióval szerették volna kivégezni, de órákon át nem találtak megfelelő vénát, és így nem adták be neki a méreginjekciót. Aztán kétévnyi jogi procedúra után egy másik módszert választottak, nitrogéngázzal vetettek véget az életének. Ezzel ő lett az első ember az Egyesült Államokban, akinél ezt a módszert alkalmazták.
Deborah Denno kriminológus, a Fordham Egyetem jogi karának professzora arról beszélt a BBC-nek, hogy korábban hét olyan eset volt, amikor a foglyok túlélték a kivégzést, azonban azokban az esetekben nem jutottak el odáig, hogy be is adták volna a szükséges méreginjekciót. „Pike az egyetlen személy, akinek valamilyen mérget injekcióztak be, és túlélte” – mondta a professzor.
A nő esete tehát teljesen egyedinek számít, a bizonytalan körülményből pedig egyelőre nagyon sok van. Kérdés, hogy Christa Pike jogi csapata a rendkívüli helyzetben el tudja-e érni, hogy a büntetést életfogytiglani börtönbüntetésre módosítsák, vagy újabb jogi fordulatok után – akár más módszert alkalmazva – ismét megpróbálják kivégezni a nőt.
