Az idei a harmadik olyan futball-világbajnokság, amin a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) már folyamatosan használja a legfejlettebb technikát, a videóbírói szobában hárman is ülnek, hogy a leggyorsabban meg tudják keresni a legjobb kamerafelvételt, ami alapján minden kétséget kizáró döntések hozhatók.
Ettől még volt jó néhány érthetetlen és nagy felháborodást kiváltó eset, amikor teljesen váratlan ítélet született, amik joggal bizonytalanították el az átlagos drukkereket, hogy jól ismerik-e a szabályokat.
Az ESPN az első meccs óta gyűjti az eddigi nagy érdeklődést keltő jeleneteket, és mindet ki is értékeli egy szakértővel. A csatorna munkáját Andy Davies segíti, aki korábban a Premier League-ben is közreműködött, de elsősorban az angol másodosztályban vezetett meccseket. Neves szakértőt egyébként azért sem könnyű találni, mert a FIFA egyértelmű irányelve, hogy aki a tévében, újságban ítéletet mond a különböző esetekről, az automatikusan kizárja magát abból, hogy ott legyen a helyszínen és játékvezető-ellenőrként számítsanak rá, vagyis teljesen kiesik a körforgásból.
Az ESPN folyamatosan frissülő összefoglalójába bekerültek a lesek is, ezek megítélése nem képezheti vita tárgyát. Bár konteók mindig lesznek, hiszen Irántól két olyan gólt vettek el, ami jelentősen befolyásolta volna a Belgium illetve az Egyiptom elleni mérkőzések végeredményét, de ha milliméterekkel is, szabálytalanok voltak, Mehdi Taremi és Sodzsa Halilzade is lesen álltak.
Ha kronológiailag visszafelé haladunk, akkor az egyenes kieséses szakaszindító, vasárnap esti Kanada–Dél-Afrika-meccs kínál egy felettébb vitás esetet. A kanadai Richie Laryea nagy lendülettel betört a tizenhatoson belülre a 45+1. percben, épp beadni készült, amikor belépett elé Khuliso Mudau és mindketten felborultak. Mi a tizenegyes, ha nem ez, gondolhattuk. Még akkor is, ha a sokadik visszajátszásnál látszott, hogy egy kicsit valóban érintette a védő lába a labdát. Az ESPN szakértője, Davies szerint itt elmaradt egy büntető a hazai csapat javára. A kis érintés szerinte nem volt elég meggyőző, a védő fizikai beavatkozása sokkal látványosabb volt. Mivel végül Kanada nyert és továbbjutott, az esetnek nem lett hosszas utóélete.
A kongói Nathanaël Mbuku gólját azért vették el a csapat utolsó csoportmeccsén, mert a VAR alapján úgy ítélték meg, hogy megütötte egy üzbég játékos arcát, mielőtt lövésre vállalkozott. A mérkőzést vezető német Felix Zwayert kihívták a monitorhoz, a visszajátszás hatására vonta vissza a gólt. Davies szerint indokolatlanul avatkozott be Bastian Dankert a videószobából, ezt a találatot meg kellett volna adni. Mivel a Kongói DK győzött 3-1-re, és továbbjutott, itt sem döntött a pontok sorsáról a VAR, de a Montpellier szélsője lett szegényebb egy vb-góllal.
Lényegesen nagyobb visszhangot váltott ki Tori Penso ténykedése. Az egyik női játékvezető az első meccsén (Csehország–Dél-Afrika) kifogástalan teljesítményt nyújtott, akcióközelben volt, látványosan jól kommunikált. Az Ecuador–Németország-meccsen viszont már a második percben hibázott. Aleksandar Pavlović úgy játszotta meg a labdát, hogy előtte megrúgta ellenfelét, a továbbkerülő labdát Leroy Sané juttatta a kapuba. Penso nem látott szabálytalanságot, de ami a nagyobb baj, hogy a videószobában dolgozók sem jeleztek semmit. Mivel Ecuador nyert és továbbjutott, nem reklamáltak miatta, az eset tanulságait viszont mindenképp le kell vonni, mert mi a magas lábbal való veszélyes játék, ha nem egy ilyen szituáció.
Az is a legnagyobb rejtélyek közé tartozik, hogy a Franciaország–Szenegál-találkozón az iráni származású, de a FIFA-nál már régóta Ausztráliát képviselő Alireza Faghani bíró miért nem ítélt büntetőt, amikor a hátraérkező Sadio Mané távolról becsúszott és elsodorta Kylian Mbappét. Ráadásul a VAR kihívta a játékvezetőt, aki ennek hatására felül is bírálta a döntését: nem szöglet, hanem kirúgás következett.
Mané egyértelműen akadályozta a nagy lendületben lévő csatárt a csípőjével, ilyenkor a legkisebb kontaktus is büntetendő, Faghani azonban nem ezt az utat választotta. A FIFA játékvezetői bizottságát vezető olasz Pierluigi Collina előtt mindez nem számított súlyos hibának, mert a vasárnapi Kolumbia–Portugália-találkozót is ő vezethette. Ott egyébként jogosan vette el Kolumbia hajrágólját, ami milliméteres leshelyzet volt, de a FIFA-nál zéró tolerancia van, és nem alkalmazzák az ötcentis tűréshatárt, mint a Premier League-ben.
A brazil Wilton Sampaio a nyitómeccs három piros lapja után (nem mind volt jogos) is maradéktalanul élvezi a bizalmat, a Norvégia–Szenegál-meccs után megkapta a tizenhatoddöntők egyik legjobban várt találkozóját, a Hollandia–Marokkó-összecsapást.
Az Anglia-Ghána-meccsen a 83. percben volt egy sokat elemzett eset, amikor a visszafutó hátvéd lába derékmagasságban volt a becsúszása előtt. Már maga a szerelési kísérlet is ijesztő volt, de hogy erre a videószobában sem mondtak semmit, még inkább visszás. Davies szabálytalannak gondolta Ezri Konsa manőverét, a játékvezető sípja néma maradt. Davies szerint hibásan, Angliának nagy szerencséje volt ennél a helyzetnél és egy másiknál is, hogy Saíd Martínez játékvezető túl lágyszívűen kezelte az eseményeket, például Jordan Pickford kapus egyik kijövetelét.
A lengyel Szymon Marciniak is szemet hunyt afelett, amikor Lionel Messi megrúgta az egyik algériai védőt. Ha azon a meccsen kiállítják Messit, biztos nem rúg ott mesterhármast, és mivel a következő meccset kihagyja, nem tudott volna kettőt rúgni Ausztriának sem. Így viszont hat góllal ő vezeti a góllövőlistát, és a vb-történelem legeredményesebb játékosa lett. (Algéria egyébként hivatalosan panaszt tett az eset miatt, Marciniak viszont ott van a vb-n, és várja, hová küldik legközelebb.)
A szakértő kiemelte ugyanakkor, hogy a VAR-nak fontos szerepe volt abban, hogy megszületett az első olyan kiállítás, amikor a paraguayi játékos, Miguel Almirón eltakarta a száját. Nem kell minden esetben ilyenkor a legszigorúbb büntetést alkalmazni, például ha barátságosan közelít egymáshoz két játékos. Itt viszont konfrontatív helyzet volt, ezért hozzá lehetett nyúlni az új, most bevezetett szabályhoz. Itt egy helyes VAR-beavatkozás volt, és pozitív üzenetet küldött a futballvilágnak, hogy ezt a magatartást hasonló esetekben többé nem fogják tolerálni.
Ugyancsak jól tette a VAR, amikor Harry Kane kihagyott tizenegyesét visszarendelte a horvátok ellen. Olyan helyzet volt, amikor a mezőnyjátékos és a kapus sem állt a megfelelő helyen, Joško Gvardiol belépett a büntetőterületen belülre, Dominik Livaković kapus pedig elmozdult a gólvonalról. Az angoloknak akkor is szerencséjük volt, mert a második tizenegyest már értékesítette a legjobb csatáruk.
A svédek köszönhettek egy gólt annak, hogy a FIFA a teljes technikai arzenálját beveti, mert a Tunézia elleni meccsen frissen becserélt Mattias Svanberg gólját elsőre elvették les miatt. A visszajátszásoknál nem lehetett egyértelműen látni, hogy Alexander Isak beleért-e a labdába. Mivel az Adidas rezgésérzékelőt (Snickometer) helyezett el a labdában, abszolút biztonsággal meg lehetett állapítani, hogy Isak hozzáért. Akkor pedig már a kilépő csatár nem állt lesen, így a gólja érvényes volt. Szerencsére nagyobb hatása ennek a hibának sem lett volna, mindegy volt, hogy a svédek 5-1-re vagy 4-1-re nyernek.
Nyilván sohasem lesz olyan világbajnokság, amin megszűnnek a vitatott esetek, hiszen a kezezések megítélése mindig is problémás volt a szabályértelmezésekkel, de odáig még el sem jutottunk ezen a vb-n. Borítékolható, hogy a tét emelkedésével még több ilyen szituáció lesz.
Az viszont szembetűnő, hogy mivel a VAR-szobában is emberek vannak, az ő figyelmük sem végtelen, de ettől még nem szabadna, hogy ne tudják kezelni, amikor fejbe rúgnak valakit, mint a német gól előtt, vagy hogy a kanadai szélső nem véletlenül nem tudja beadni a labdát egy ígéretes helyzetben. Hiszen a VAR-t a hibák korrigálására hozták létre.
