Sok mindent lehet mondani a magyar gazdasági csodáról, de leginkább azt, hogy csoda, hogy még él.

A vártnál alacsonyabb növekedés, a deflációs veszélyek, és a demográfia változása visszaköszön a részvényárakban is.

Jó esély van arra, hogy a részvénypiacokon elkezdődött egy új éra, ahol a jelen nem annyira rózsás gazdasági helyzetét teljes egészében ignorálja a jövőkép.

A különadók megléte miatt nagyon nehéz befektetői, elemzői vagy éppen alapkezelői szempontok alapján beértékelni egy céget.

A jegybank és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium csatájának eredménye jelentősen megrövidít sok hazai megtakarítót, akiknek jó része még csak nem is tud erről.

A gazdasági szereplők várakozásai nem éppen arra mutatnak, hogy bíznának a magyar fizetőeszközben, ez pedig a mi pénztárcánkat terheli.

Az Alteo tankönyvi példája annak, hogyan lehet a nulláról felépíteni egy céget, bevonva a tőkepiac szereplőit is a finanszírozásba. A részvényesek most kaptak egy ajánlatot.

Magyarország jelenleg csak drágábban juthat rövidtávú dollárhitelhez, mint Ukrajna. Ha nem lép sürgősen valamit a magyar állam, abból hatalmas borulás lesz.

A jegybank elnöke elég sokat hivatkozott arra az elődjére, akinek a hetvenes években sikerült recesszióba löknie a gazdaságot.