Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Jóval nagyobb mértékben fog terjedni a napenergia az IEA szerint, mint azt két évvel ezelőtt becsülték.

Rosszul indult a magyar gyökerű cég betörése a norvég piacra: a miniszterelnök bojkottálja őket, egy miniszter pedig személyeskedve bírálja Váradi Józsefet.

Mindössze 10 ezer forint névértékű a részesedés, de így részt vehet a zártkörű közgyűléseken. Ez a helyzet már 12 éve fennáll, de a GVH csak nemrég kezdte vizsgálni.

A koronavírus felgyorsította a hagyományos üzletláncok átalakulását, amelyek egyre inkább az online térben látják a jövőjüket.

Európa legolcsóbb elektromos autóját 2021-től kezdhetik el forgalmazni, akár hárommillió forint körüli ár is elképzelhető.

Nehéz nyara volt azoknak az éttermeknek, amelyeket nem segített ki úgy a belföldi turizmus, mint a Balatonnál működőket.