Soha ilyen alacsonyan nem állt még a Tisza
Soha nem mutatott még olyan alacsony vízszintet az 1800-a évek közepén felállított szolnoki vízmérce, mint július 2-án 22 órakor. A vízszint ugyanis elérte a -292 centimétert, ami alacsonyabb, mint a 2022-es aszályban mért negatív rekord. A Vízügyi Főigazgatóság által mért adatot ismertető Greenpeace áprilisban egy kamerát is kihelyezett Tiszaföldvár közelében a partra, hogy egy time-lapse videóban dokumentálhassa a folyó apadását:
A Greenpeace lapunkhoz eljuttatott közleménye arra int, hogy
„Szárad a Tisza, és a helyzet évről évre romlik. Víztartalékok helyett a hiányt halmozzuk, a kormányzati intézkedések pedig nem enyhítik, hanem fokozzák a vízhiányt”
A környezetvédelmi szervezet szerint az agrárminiszter által megígért ingyenes öntözéshez nincs meg a megfelelő vízmennyiség, Orbán Viktor szavaival ellentétben ugyanis „óriási tévedés”, hogy Magyarország vízfelesleggel rendelkezne.
„A vízügyben már zajlanak pozitív folyamatok, de a mezőgazdaság és a gazdaság átalakítása nélkül a Kárpát-medence kiszárad. A természettel – és benne a vízzel is – sürgősen meg kell tanulnunk újra együttműködni.”
A Greenpeace a következőkben határozta meg a szervezet szerint legsürgősebb teendőket:
- A gazdálkodást a tájhoz kell igazítani, a gazdálkodókat ebben segíteni kell, a támogatási rendszert is ehhez kell igazítani.
- A vízgazdálkodási gyakorlatban gyökeres fordulatot kell megvalósítani, a természetalapú vízmegtartásnak kell középpontba kerülnie. Nagyléptékű vizes élőhely helyreállításra van szükség, akkor kell megtartani a vizet, amikor van.
- Fel kell ismerni, hogy az élő talaj kiemelten fontos vízmegtartó közeg; fel kell lépni a nagyüzemi mezőgazdaság talajpusztítása ellen, és anyagi és jogi értelemben is ösztönözni kell a talajt éltető, ökológiai szemléletű gazdálkodást.
- Csökkenteni kell a vízigényt: vízkincseink védelme érdekében tiltani kellene a vízfaló ipari létesítmények – például akkumulátorgyárak – építését, korlátozni a vízhasználatot, az öntözést csak részmegoldásként kell használni.
- Rendezni kell az ivóvíz-infrastruktúrát: jelenleg az ivóvíz közel negyede szivárog el a rendszerből.
- Általánosságban is fel kell lépni a klímaválság ellen: vissza kell fogni az üvegházhatású-gázok kibocsátását, és javítani a gyepek, erdők és más élőhelyek helyzetét, melyek fontos szénraktárak is. Az aszályt ugyanis a vízelvezető, kiszárító vízgazdálkodás és mezőgazdaság mellett jelentős részben a klímaválság okozza.
A Greenpeace szerint „világosan látszik, hogy a kormányzat részéről nincs átfogó elképzelés arról, hogy hogyan éljünk túl a Kárpát-medencében a rohamosan romló éghajlati viszonyok között”; ezért új, holisztikus klímatörvényre van szüksége Magyarországnak. A szervezet emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi klímatörvény egyes részeinek alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság is kimondta.
2025-ben rendkívül száraz télen vagyunk túl, a talajvízkészletek az ország jelentős részén nem állnak túl magasan. A Duna lefolyás szempontjából meghatározó nagymarosi vízgyűjtő területére az átlagos téli csapadéknak 60 százaléka, a Tisza szegedi vízgyűjtőjére csak 52 százaléka hullott le. Az elmúlt téli csapadékösszeg mindkét vízgyűjtőn az utóbbi évek legkisebb értéke volt. Sőt, a márciusra a Duna és a Tisza felső vízgyűjtőire hullott rekord alacsony csapadékmennyiség hatására két nagy folyónk vízszintje jelentősen lecsökkent és a vízmércéken július elején a vizsgált 30 év legkisebb márciusi minimális vízállásait mérték.
A klímaválságnak köszönhetően az elmúlt évekre jellemző volt az, hogy a forróság mellé akár több hónapos aszály is társult, jelentős anyagi kárt okozva a mezőgazdaságnak. A kormány az aszály fenyegetésére reagálva már áprilisban rendeletet hozott, melyben mentesítette a mezőgazdasági termelőket a vízdíj megfizetése alól.
A Kárpát-medence vízkincsének, az arra leselkedő fenyegetéseknek és a problémák lehetséges megoldásainak a 2022-es aszály idején a Telex külön cikksorozatot szentelt.
